Bulgáriának több mint két éve nincsen stabil kormánya, amely miatt az országot érintő kihívásokat sem sikerül érdemben kezelni. A belpolitikai válság feloldását most Mariya Gabrieltől várják, aki tapasztalt uniós politikusként javíthat Bulgária európai megítélésén.
Az április másodikán rendezett bolgár parlamenti választást, mely egyben az ötödik voksolás volt két esztendő leforgása alatt, Bojko Boriszov pártja, a korábban évekig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nyerte meg, ezzel 69 képviselőt juttatva a törvényhozásba. Másodikként a korrupció elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozó Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgáriával (DB) választási szövetsége végzett 64 mandátummal. A harmadik erő az euroszkeptikus, nacionalista Újjászületés lett, nekik 37 jelöltjük került be a parlamentbe. Eggyel kevesebb, 36 politikusa van a török kisebbség érdekeit képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért pártnak, továbbá tagja az új törvényhozásnak még erőként a Bolgár Szocialista Párt – 23 személlyel – és a Vannak ilyen emberek (ITN) elnevezésű szervezet – 11 képviselővel.
A 240 fős bolgár parlamentben az arányos választási rendszer miatt a mindenkori induló pártoknak nem egyszerű többséget szerezniük önmagukban, az elmúlt két év előrehozott választásainak többségére is emiatt került sor. A 2021. áprilisi, a 2021. júliusi, illetve a 2022. októberi voksolást követően egyaránt azért kellett újabb szavazást kiírni, mert a politikai szervezeteknek nem sikerült megállapodniuk egymással a kormányalakításról. A 2021. novemberi választás után ugyan a Folytatjuk a változást kormányt tudott alakítani, a négypártból álló végrehajtó hatalom nem maradt sokáig az ország élén. Mintegy hat hónappal később, 2022 júniusában a kormánykoalíció felbomlott, a kormány pedig megbukott az ellene indított bizalmi szavazáson.
Tekintettel arra, hogy az áprilisi választáson sem sikerült egyik pártnak sem egyedül 121 mandátumot szereznie, a koalíciós tárgyalásokat a győztes GERB kezdhette meg. Rövid idővel a kormányalakításra szabott határidő vége előtt Boriszov párttársát, Mariya Gabrielt, az Európai Bizottság jelenlegi bolgár tagját nevezte meg olyan politikusként, akinek személye a legmegfelelőbb lenne a miniszterelnöki posztra – így az egyeztetések lebonyolítására is.
Mariya Gabriel mintegy másfél évtizedes uniós tapasztalatokkal rendelkezik. 2009 és 2017 között az Európai Parlament képviselője, majd 2017-től kezdődően az Európai Bizottság tagja. A jelenlegi ciklusban, 2019-től az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felel. Bulgáriának egy stabil kormány létrejötte úgy kül-, mint belpolitikai érdeke. Az elmúlt két év választási részvételi adatai azt mutatják, hogy a választók egyre inkább kiábrándultak a politikai elitből, amit leginkább a voksolástól való távolmaradásukkal fejeztek ki. Egy ciklusát kitölteni képes kormány esetén a választói bizalom erősödne, valamint a politikai vezetés érdemi lépéseket tehetne a korrupció felszámolása érdekében. Bulgáriát ugyanis rendre az Európai Unió legkorruptabb államai közé sorolják, ebben elmozdulásra azonban nem sok esély mutatkozik, amíg az államban belpolitikai válság uralkodik.
Mariya Gabriel esetleges miniszterelnöksége – amennyiben sikerül hatalmon maradnia – nem csak ezen javíthat, de bizonyítéka lehet az ország Európa iránti elköteleződésének is. Erre pedig nagy szüksége lesz Bulgáriának, amikor tárgyalásokat folytat a többi tagállammal – de leginkább Hollandiával és Ausztriával – a schengeni övezethez való csatlakozásról.
Gabrielnek május 22-éig van ideje kormányt alakítani, azután a PP–DB pártszövetsége kap rá lehetőséget. Koalícióspartner-választásra alapvetően két lehetősége van. Az egyik megoldás, ha a Folytatjuk a változással és a Demokratikus Bulgáriával lép együttműködésre. E két párt ugyan jelezte, hogy a GERB egyik jelöltjét sem fogják támogatni, ám Mariya Gabriel személye javíthat a megállapodás esélyein. Másik lehetősége a politikusnak, hogy koalícióra lép a Bolgár Szocialista Párttal és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságérttal, ez esetben viszont később konfliktust okozhat majd az orosz–ukrán háború kapcsán tanúsított szükséges magatartás kérdése.
Bárkinek is sikerül majd a kormányalakítás, a korábbi tapasztalatok alapján a stabilitás megteremtése és megőrzése legalább akkora kihívás lesz majd a leendő kormányfőnek.
Kép: Európai Bizottság
