Az Európai Unió 2019–2027-es ifjúsági stratégiájának eddigi eredményeiről most bárki elmondhatja a véleményét egy nyilvános konzultáció keretében. Az Európai Bizottság azzal kapcsolatban is várja az észrevételeket, hogy milyen lépéseket lehetne még tenni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez.
Az Európai Unió 2019–2027-es időszakra szóló ifjúsági stratégiája a feléhez érkezett. Ennek nyomán az Európai Bizottság egy nyilvános online konzultáció keretében valamennyi érintett – állami és nem állami – szereplő véleményére kíváncsi az ifjúság jelenlegi helyzetéről és a stratégia eddig elért eredményeiről. A rövid kérdőívet kitöltők elmondhatják véleményüket arra vonatkozóan, hogy 2019 és 2022 között mik voltak a legfontosabb kihívások, melyekkel az európai ifjúságnak meg kellett küzdenie, illetve melyek voltak azok a területek, amelyeken akár uniós, akár nemzeti szinten előrelépés történt az elmúlt négy évben. Az Európai Bizottság továbbá arra is kíváncsi, hogy a polgárok vagy más intézményi aktorok miként látják az uniós ifjúsági stratégiát, hogyan lehetne annak keretében több támogatást nyújtani a fiatalok számára.
Az Európai Unióban az ifjúság fogalma a 15 és 29 esztendős kor közötti polgárokat jelenti, a 2027-ig tartó, kilencéves ifjúsági stratégia is erre a korosztályra vonatkozik. Az EU-ban az ifjúságpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, így az Unió csak koordináló, kiegészítő, támogató tevékenységet végezhet. A jelenlegi stratégia alapja egy 2018-as tanácsi állásfoglalás. A tagállamok képviselői négy átfogó célt tűztek ki maguk elé. Naprakész tudást adnának át a fiataloknak, melyekkel alkalmazkodni tudnak a mindenkori, társadalmi, munkaerőpiaci elvárásokhoz, aktív és felelős közéleti szerepvállalásra ösztönöznék őket, a szakpolitikai döntéseket az ifjúságra is gyakorolt hatásukat figyelembe véve hoznák meg, illetve lépéseket tennének a fiatalok társadalmi befogadásának megkönnyítése érdekében. A célok elérésére szolgáló eszközöket három alapelv köré szervezve határozták meg.
Az első a bevonás. A tagországok ennek részeként arra törekszenek, hogy a fiataloknak minél nagyobb mértékben bevonják az őket is érintő döntések előkészítésébe, végrehajtásába, értékelésébe. Ehhez a részvételi demokrácia megerősítését, az ifjúsági szervezetek támogatását, azok bevonását a döntéshozatali folyamatokba nevezték meg a legfontosabb eszközökként. A második alappillére az ifjúsági stratégiának az összekapcsolás. A kapcsolatépítés és tapasztalatcsere legjobb módja a mobilitás támogatása és ösztönzése. A tagállamok így azt szeretnék, ha évről évre egyre több fiatal venne részt az Unió valamely mobilitási programjában, legyen az az Erasmus+ vagy éppen az Európai Szolidaritási Testület. Ennek érdekében pedig az egyik legfontosabb teendőnek a nehezítő tényezők felszámolását jelölték meg. Az utolsó, harmadik alapelv a felhatalmazás, amely leginkább a jogérvényesítést és a társadalmi beilleszkedést foglalja magában. A nemzetek elkötelezettek az iránt, hogy 2027-ig több olyan intézkedést hoznak, mellyel megszüntethető az ifjúsági munkanélküliség, és segítséget nyújt a fiataloknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez.
A bárki számára hozzáférhető online kérdőívet április végétől augusztus másodikáig töltheti ki az, aki formálni szeretné az uniós ifjúságpolitikát a következő négy esztendőben.
Kép: European YOUth Association
