A múlt hét során, március 6-án tette közzé az ENSZ kisebbségi különleges jelentéstevője, Fernand de Varennes éves tematikus jelentéséhez csatolt globális kisebbségvédelmi egyezménytervezetének javaslatát. A jelentéstevő éves tematikus jelentését 2023 januárjának végén nyújtotta be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa felé, annak 52. ülésszakára, amely idén február 27. – március 31. között zajlik.
A gyakorlatnak megfelelően a kisebbségi különleges jelentéstevő évente benyújtja tematikus jelentését az előző időszak tevékenységéről, eseményeiről, aktualitásairól. Az idei jelentés (A/HRC/52/27), többek között, megemlékezik az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata létrejöttének tavalyi, 30. évfordulójáról is. A jelentés összeállításához de Varennes 2022-ben számos kisebbségi képviselővel, szakértővel, kisebbségi NGO-val, nemzetközi és regionális szervezettel és egyéb érintettel egyeztetett, valamint 2019 óta az ENSZ és egyéb szereplők által megrendezésre kerülő regionális kisebbségi fórumok ajánlásai, következtetései is alapot biztosítanak az éves jelentések összeállításához. A kisebbségi jelentéstevő kiemelte, hogy talán a legfontosabb vívmánya az idei jelentésnek a globális kisebbségvédelmi egyezménytervezet javaslata, melynek létrehozása sürgetővé vált és amellyel összefüggésben az ENSZ kezdeményezheti azt a folyamatot, ami a későbbiekben egy jogilag kötelező erejű dokumentum elfogadásával érne véget.
A jelentéshez csatolt egyezménytervezetet (Proposal for a draft global Convention on the rights of minorities) a múlt hét során tették közzé, melyben a kisebbségek számára fontos témakörök rendkívül jelentős része fellelhető, beleértve egyes neuralgikus, jelenleg nagymértékben vitatott kérdéseket is. A tervezet felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy hozzon szigorúbb, hatékonyabb intézkedéseket a kisebbségek emberi jogainak védelme és elismerése érdekében, mivel a világban sok kisebbség emberi jogi helyzete egyre nagyobb mértékben romlik. Ennek javítása, megoldása érdekében jogilag kötelező erejű dokumentum elfogadására lenne szükség, melynek érdekében a kisebbségi jelentéstevő – több civil szereplő és nemzetközi szervezet hozzájárulásával – elkészítette e globális dokumentum első tervezetét. A javaslatok jelentős része a 219 óta megrendezésre kerülő ENSZ regionális fórumainak ajánlásait fedi le, emellett pedig tartalmazza az említett civil és nemzetközi szféra képviselőinek, szervezeteinek javaslatait is.
A tervezet, többek között, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek teljes körű egyéni és kollektív jogainak biztosítását hangsúlyozza. Az államoknak biztosítaniuk kellene a kisebbségekhez tartozó személyek egyéni és kollektív módon megvalósuló aktív, szabad, hatékony, észszerű részvételét azokban a döntéshozatali folyamatokban, melyek befolyásolják jogaikat, érintik őket. A tervezet kitér az identitás fontosságára: a kisebbségek nem lehetnek akaratukon kívül asszimiláció részesei, nem lehet tönkretenni vagy károsítani kultúrájukat, vallásukat, nyelvüket vagy szándékosan negatív hatást gyakorolni demográfiai összetételükre. A tervezet szerint a kisebbségeknek joguk van ahhoz is, hogy az általuk lakott állam területének tiszteletben tartásával szabad és akadálytalan kapcsolatot tartsanak fenn más államokkal és közösségekkel, melyekkel közös etnikai, vallási, kulturális, nyelvi jellemzőket vagy identitást ápolnak. A dokumentumba szintén belekerült, hogy nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban a kisebbségeknek joguk van fenntartani, védeni és fejleszteni kultúrájuk, vallásuk, nyelvük múltbeli, jelenlegi és jövőbeli megjelenítését, beleértve például a művészeti alkotásokat, helyeket, szimbólumokat. Az államoknak hátrányos megkülönböztetéstől mentesen intézményi, pénzügyi, illetve egyéb támogatásokat kell biztosítaniuk a kisebbségeknek – mind egyéni, mind kollektív szinten. A dokumentum állampolgársággal kapcsolatos része például kifejti, hogy a kisebbségeket nem lehet önkényesen vagy diszkriminatív módon megfosztani állampolgárságuktól vagy azt megtagadni tőlük. Emellett azokon a területeken, ahol a népesség meghatározó része az adott kisebbséghez tartozik, biztosítani kell számukra az autonómia vagy önkormányzatiság megfelelő formáját, melyekben maguk dönthetnek az őket érintő oktatási, kulturális, nyelvi, vallási és egyéb kérdésekben. Az adott nyelvi kisebbség által sűrűn lakott területeken biztosítani kell a kisebbségi nyelv hivatalos használatát, beleértve az online platformokat is. Az államoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy az ország földrajzi körzeteit, választókerületeit úgy határozzák meg, hogy azokban a kisebbségek egyenlő és méltányos módon vehessenek részt és képviselhessék magukat, illetve e kerületek kialakítását az államok nem manipulálhatják, változtathatják a kisebbségek kárára, beleértve a kisebbségek politikai részvételét bármilyen formában. Az oktatással kapcsolatban is több kitételt találunk, például azt, hogy a kisebbségeknek joguk van a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai oktatásnak elsősorban ezen a nyelven kell történnie. Az egyezménytervezethez fűzött fakultatív jegyzőkönyv meghatározza az országok jelentéstételi kötelezettségeit is, illetve kimondja, hogy ezek megvalósulását egy 8 tagú kisebbségi jogi bizottság felügyelné, melynek tagjait 4 évre választanák meg figyelembe véve az egyenlő földrajzi eloszlás elvét, a nemi egyenlőséget és a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségi és szakmai hátteret.
Az egyezménytervezet a fentiek mellett több kitételt is tartalmaz, melyek egyik legnagyobb pozitívuma, hogy konkrét és ambíciózus célokat fogalmaz meg, illetve a jelenleg fennálló kisebbségi problémákra ad iránymutatást, választ. A dokumentum elfogadása, átültetése jelentős megoldásokkal szolgálhatna a kisebbségi jogok területén zajló sokéves vitákra, jogsértésekre. A tervezet „sorsa” egyelőre még ismeretlen, az ezzel kapcsolatos esetleges jövőbeni tárgyalások vagy akár a tervezet elfogadása azonban előreláthatólag hosszú egyeztetési folyamatot igényel, igényelne majd az ENSZ tagállamai részéről.
Kép: ohchr.org
