Az Európai Bizottság a legújabb tanácsi ajánlásra irányuló javaslata kidolgozásához a polgárok véleményét is várja arról, hogy mik a legfőbb akadályok a tanulmányi célú mobilitást érintően, és milyen eszközökkel lehetne az abban való részvételt elősegíteni.
Az Európai Unióban az ajánlás mint jogi aktus az Unió másodlagos joganyagának egyik típusa. Az ajánlásokban az intézmények fogalmazzák meg álláspontjukat és tesznek javaslatot bizonyos intézkedésekre, amely javaslat azonban nem bír kötelező erővel egyik címzett szereplő vonatkozásában sem.
Az Európai Bizottság most egy tanácsi ajánlásra irányuló javaslat előkészítésén dolgozik, amelynek középpontjában a tanulmányi célú mobilitás áll. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy az oktatás és képzés különböző szintjein tanulók és dolgozók körében növekedjen a mobilitási programokban részt vevők aránya. Mindennek az az egyik előfeltétele, hogy a külföldi tapasztalatszerzés útjában álló akadályokat a tagállamokkal közösen lebontsa. Az uniós intézmény a javaslat véglegesítését megelőzően nyilvános konzultációt indított, melynek során valamennyi polgár, érintett azonosíthatja a legfontosabb gátló, visszatartó tényezőket, valamint elmondhatja véleményét, miként lehetne elősegíteni a tanulmányi mobilitás lehetőségével élők számának növekedését.
A konzultációs kérdőív – melyet május harmadikáig bárki kitölthet – két nagyobb részből áll. Az első részében a Bizottság az otthonmaradás okaival kapcsolatban várja az észrevételeket. A kérdéseket hat fő problémakör köré építette: mint például az információhiány, az anyagi nehézségek, az adminisztratív akadályok vagy éppen a külföldön szerzett képesítések elismertetésével kapcsolatos problémák. A konzultáció második részében a polgárok arra vonatkozóan adhatnak visszajelzést, milyen ösztönző intézkedésekre lenne szükség, milyen döntéseket kellene meghozniuk a tagállamoknak és a Bizottságnak, hogy segítsék a külföldi tanulmányi részvételt.
Ez a jövőbeli tanácsi ajánlás több korábbi közösségi szintű kezdeményezésnek is részét képezi. Az Európai Bizottság részéről először 2017-ben ismertetett európai oktatási térség létrehozására vonatkozó javaslatnak – melyet azután a 2019-ben hivatalra került új Bizottság is felkarolt – is az egyik fő célkitűzése a tanulmányi mobilitással élők számának növelése volt, ennek az egyik eszközéül pedig az Erasmus+ programra szánt keretösszeg mintegy kétszeresére emelését választották. Az Ursula von der Leyen tavalyi, Európai Unió állapotáról szóló beszédében elhangzott készségek európai évére vonatkozó kezdeményezésben szintén kulcsfontosságú szerepet tölt be a mobilitás megkönnyítése a diákok, dolgozók részére.
Noha megfelelő intézkedésekkel még tovább lehetne növelni a tanulmányi okokból külföldön hosszabb vagy rövidebb időt töltő polgárok számát, azt láthatjuk, hogy az ennek keretéül szolgáló egyik legfontosabb programban, az Erasmus+-ban egyre többen élnek a mobilitás lehetőségével. Tavaly a számuk a 13 milliót is meghaladta.
Kép: The Parliament Magazine
