A szél- és napenergia részaránya rekordot döntött a villamosenergia-termelésben 2022-ben, ezzel megelőzött több fosszilis energiahordozót.
A 2008-ban életre hívott, Ember nevet viselő (egykoron Sandbag), energetikával foglalkozó think thank a szénről a tiszta energiára való globális villamosenergia-átállás felgyorsítására összpontosít, ehhez készít elemzéseket az európai károsanyagkibocsátás, valamint az energiapiac folyamatos monitorozásával. A brit agytröszt 2023. január végén hozta nyilvánosságra a 2022-es évre vonatkozó jelentését, amelyből kiderült, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása megnövekedett az elmúlt időszakban. A jelentés szerint az EU villamosenergia-termelés mixének 22%-át a szél- és napenergia, 20%-át a földgáz, 16%-át pedig a szén adta. A megújulók arányának növekedését, valamint a fosszilis energiahordozók csökkenését több komponens együttes fennállása okozta.
Már a koronavírus-járvány indukálta gazdasági újjáépítés is a digitális és zöld átállást helyezte fókuszba, utóbbi szükségességére a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború is felhívta a figyelmet. A tagállamok Unió-szerte elhatározták magukat az orosz energiaforrásokról való leválás mellett, amelyre a különböző szankciók is ráerősítenek. Az országok a leválás alatt azonban mind a megújuló kapacitások kiépítését, mind a források diverzifikációját is értik, főként azért, mert a zöld megoldás rövid idő alatt nem képes a teljes helyettesítésre. Ugyanakkor nem csak a háború húzódik meg a 2022-es eredmények mögött: az Európát sújtó aszály visszafogta a vízenergia-termelést, a francia atomerőművek váratlanul és nagymértékben leálltak egy időre, továbbá az energiaárak drasztikus emelkedésével (leginkább) a lakossági fogyasztók energiafelhasználása ugyan kismértékben, de csökkenésnek indult. Mindazonáltal a termelésben kialakult hiányt pótolni kellett, amelyet részben a nap- és szélenergia termelésének növelésével értek el. Emellett a szén felhasználása is – elenyésző mértékben – megnövekedett, tekintettel arra, hogy a földgáz ára magasabb volt. A számokat tehát árnyaltan kell kezelni, hiszen a fent vázolt összetett képletből fakadóan tudott az élen végezni a két megújuló energiaforrás.
Az agytröszt az eddigi eredmények összefoglalása mellett predikciókat is megfogalmazott 2023-ra vonatkozóan. A tendencia és a körülmények véleményük szerint azt mutatják, hogy az idén több megújuló energia-termelés várható akár más ágazatokban is, mint például a vízenergia, ezzel szemben a fosszilis energiahordozók esetében nagymértékű visszaesés prognosztizálható, párhuzamosan az energiaigény redukálódásával. Ezen úton való továbbhaladást szolgálhatja az is, hogy az atomenergiához fűződő gyakorlatot a megújuló hidrogén esetében is alkalmazni kívánja a Bizottság. Ennek értelmében szabályokat határoznak meg, hogy mely kritériumok teljesítése mellett léphet a megújulók kategóriájába a nem biológiai eredetű hidrogén üzemanyagként. A hidrogén előállítása energiaigényes folyamat, valamint a termelés és a használat során keletkezett üvegházhatásúgáz-kibocsátás miatt is kettős megítéléssel rendelkezik a szakértők oldaláról, csakúgy, mint az atomenergia. Ebből adódóan a tagállamok eltérő nézeteket vallanak a megújuló címkével történő ellátással kapcsolatban, amely további vitát szíthat közöttük.
Kép: The Renewable Energy Hub
