A Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon Ursula von der Leyen egy új tervet jelentett be a versenyképes, tiszta és reziliens európai ipar támogatása érdekében. Sokak szerint ez a lépés csupán egy gyors reakció a Joe Biden által meghirdetett Inflációcsökkentési Törvényre, amelynek meghatározó része zöld beruházásokat támogat, elvonva akár az európai erőforrásokat is.
Joe Biden amerikai elnök 2022 augusztusában írta alá az Inflációcsökkentési Törvényt (Inflation Reduktion Act – IRA), amelynek fő célja az Amerikai Egyesült Államok globális vezető szerepének fenntartása azáltal, hogy megalapozzák a tiszta energia jövőjét. Az összesen 437 milliárd dollár értékű ráfordításból 369 milliárd dollárt a kibocsátáscsökkentés, az éghajlatvédelem és a megújuló energiaforrások támogatásához rendelnek, ezzel a jövőben új munkahelyeket teremtenek, felgyorsítják a beruházásokat, valamint csökkentik az energiaköltségeket.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a 2023. január 16. és 20. között Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon tartott beszédében a Zöld Megállapodás Ipari Tervét (Green Deal Industrial Plan) hirdette meg, amely hasonlóan az amerikai párjához, a zöld technológiákat és az innovációt célozza, azonban európai központtal kialakítva. A részletekről egyelőre nem áll rendelkezésre jelentős információ, ugyanis a kereteket a következő időszakban fogják kialakítani. Ugyanakkor az már bizonyos, hogy az Ipari Terv négy pilléren nyugszik majd: szabályozási környezet, finanszírozás, készségek (a Készségek Európai Évére is utalva) és kereskedelem. Az első pillér a zöld beruházások kedvező feltételeit hivatott szolgálni például a szél- és a napenergia vagy a tárolókapacitások támogatása során. A projektek felgyorsítása érdekében előterjesztésre kerül több, a stratégiai tervezést elősegítő javaslat, mint például a Net Zero Ipari Törvény (Net Zero Industry Act) is. A beszédben a finanszírozás és a készségek kérdéskörét illetően von der Leyen hangsúlyozta a szakképzett munkavállalók szükségességét, valamint az átálláshoz elengedhetetlen források allokálását is. A tagállami ráfordítások mellett az új Európai Szuverenitási Alap létrehozására is rámutatott a bizottság elnöke, habár utóbbi életre hívása kevésbé valószínűsíthető például Németország ellenzése miatt is. Más új pénzügyi eszközt nem nevesített von der Leyen, így a már rendelkezésre álló költségvetés, valamint a már meglévő pénzügyi alapok (például Innovációs Alap, REPowerEU stb.) nyújthatnak hátteret a tiszta technológiákra való átállásban. Továbbá a szigorú szabályokon nyugvó kereskedelem és a partnerek körének kiszélesítése is bevételi többletet jelenthet majd.
Davosban von der Leyen kitért arra is, hogy a versenyképességet úgy kell fenntartani, hogy a résztvevő felek, kifejezetten az amerikai és az európai fél ösztönző programjai kölcsönösen kell, hogy segítsék és megerősítsék egymást ahelyett, hogy a transzatlanti kereskedelemben és beruházásokban zavart keltenének. Ezt a konstruktív megjegyzést azonban az elmúlt hónapokban tanúsított hozzáállás egyáltalán nem tükrözi: több uniós tagállam, valamint az Európai Bizottság is kifejezte aggodalmát az amerikai csomagban szereplő pénzügyi ösztönzők kialakításával kapcsolatban. Ezt támasztja alá az EU és az Egyesült Államok vitája az elektromos autók kapcsán is. Egy washingtoni döntés értelmében az USA adókedvezményt nyújt azon polgárok számára, akik az Egyesült Államokban gyártott elektromos autót vásárolnak. Az uniós álláspont szerint ez a rendelkezés diszkriminatív, nem teremt egyenlő feltételeket, továbbá rontja a versenyképességet. Ebből a példából is kiindulva tehát levonható az a következtetés, hogy az Európai Unió inkább ellensúlyozni kívánja az Egyesült Államok térnyerését a zöld technológiák piacán, mintsem partnerként megjelenni. Ugyanakkor lényegi különbség látszódik a két fél törekvései között: míg az USA komoly financiális hátteret biztosít az elképzelésekhez, az EU egyelőre kizárólag a meglévő források átcsoportosításával ékeskedhet.
