Az uniós napirenden sokak számára a háborús és gazdasági hírek vezetik a toplistát, ennek ellenére kisebb, de annál fontosabb döntések világítják meg a nyugat-balkáni hatok egyes tagjainak további európai integrációját.
A tagállamok Európa-ügyi miniszterei megállapodtak, hogy zöld utat adnak Bosznia-Hercegovina számára, megadva nekik az EU-s tagjelölti státuszt. Minderre a december 15-i uniós csúcson bólintottak rá az uniós kormány- és államfők. A lépés nem csupán szimbolikusan fontos az országnak, hiszen Koszovó és Bosznia-Hercegovina kivételével már minden nyugat-balkáni ország valamilyen formában tárgyalja a különböző csatlakozási fejezeteket. Az országnak a számos nemzeti kisebbség jelenlétéből fakadó bonyolult jogi és állami berendezkedés miatt több évbe kerülhet, míg a csatlakozási kritériumokat sikerül elfogadnia. A többnemzetiségű és vallású ország számára a törékeny béke megtartása komoly feladatnak jelentkezik, hiszen a demokratikus intézményi működést, a gazdasági és antikorrupciós reformokat, valamint komoly biztonsági követelményeknek való megfelelést kell biztosítaniuk a tagságért cserébe.
Bosznia Hercegovina hosszú utat járt be, hiszen még a 2003-as thesszaloniki csúcson merült fel mint potenciális tagjelölt, majd számos megállapodás megkötése után az ország 2016-ban jelentkezett hivatalosan az európai uniós tagságra. Ennek ellenére az EU legrégebbi katonai missziója állomásozik az országban. Az EUFOR/Althea misszió még 2004 decemberében vette át a NATO-tól a békefenntartó szerepét, amelyet máig 1100 fős kontingens tart fenn. Jelenleg komoly többnemzeti, köztük magyar katonai szerepvállalás biztosítja az ország belső békéjét, amelynek bizonyítéka a 2022. október 17. és november 20. között tartott EUFOR Quick Response 2022 katonai gyakorlat, amelyben közel húsz európai nemzet koordináltan vett részt. A horvát kisebbség, a Boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai állami szervek között fennálló történelmileg kialakult törékeny viszony fenntartása továbbra is komoly erőfeszítést igényel az EU tagországaitól. A mostani jóváhagyás annak fényében érdekes, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Milorad Dodik kijelentette, hogy Koszovót sohasem fogják független államként elismerni. Mindenesetre a kínai és orosz befolyás növekedése a régióban komoly fejfájást okoz az uniónak, ezért is fontos volt, hogy kiterjessze támogatását. Az orosz revizionista törekvések a szerb kisebbséggel való történelmi kapcsolat miatt kezdtek felerősödni, míg Kína komoly gazdasági érdekeltségeket működtet az országban – akár az energiaszektort vagy az infrastrukturális projektek finanszírozását nézzük.
Ezért is az EU számára stratégiai és biztonsági kérdésnek mutatkozik az ország (és régió) bevonása a közös katonai missziókba, illetve a külső határvédelembe, csak úgy, mint a schengeni tagság megadása, ezért is esedékes a tagjelöltek mihamarabbi csatlakozása a megfelelő reformok és politikai akarat mellett. Viszont fontos kiemelni Románia és Bulgária kapcsán a napokban meghozott osztrák schengeni vétót, mivel Karl Nehammer osztrák kancellár szerint 20.000 regisztrálatlan menekült érkezett Románián keresztül, közös megoldást sürgetve. Románia és Bulgária a tegnapi uniós csúcson 2023-as csatlakozásra tett utalást, diplomáciai megoldást keresve a megakadt folyamatra.
Természetesen egy több mint 30 országot magába foglaló Európai Unió intézményi rendszerét és politikai döntéshozatalát teljesen át kell alakítani, hogy képes legyen hatékonyan működni, hiszen a mindennapi intézményi működés kerülhet veszélybe az intézményi reformok elmaradásakor. A tagállamok egyhangúsága miatt azonban a folyamat számos akadályba ütközhet, így kérdés, hogy az egységes EU mellett nem jönne-e létre egy két- vagy többsebességes Európa?
A döntés kapcsán elmondható, hogy az európai integráció újabb állomásához érkezhetünk hamarosan, a kérdés már csak az, hogy milyen formában fog működni és ez milyen hatással lesz saját tagállamai számára. Természetesen csak az idő igazolhatja a döntések helyességét, így mindenképp több év távlatából lesz érdemes szemlélni a régió és az EU viszonyát. Azonban könnyen elmondható, hogy a nyugat-balkáni bővítés nagyobb hatással lesz az EU működésére és jövőjére, mint akár a 2004-es „big bang enlargement” csatlakozás. A további bővítés a külső schengeni határokat erősítené meg, ha a migráció vagy a terrorizmus elleni fellépést nézzük, és Magyarországról válláról óriási terhet venne le, ha a déli határszakaszt nézzük. Egy biztos, hogy a már megváltozott biztonsági környezetben gyorsabb reagálásra van szüksége az intézményi döntéshozóknak. A kérdés már csak az, hogy milyen formában valósulhat meg.
Kép forrása: EURACTIV
