Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Pató Viktória Lilla

Hogyan teljesít Magyarország a digitális évtizedben?

Összehasonlító áttekintés a 2024-es és 2025-ös Digitális Évtized Helyzetéről Szóló Jelentések alapján.

Pató Viktória Lilla 2025.07.02.
Ludovika.hu

Dánia az EU élén

Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után.

Ludovika.hu 2025.07.01.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Miszlivetz Áron
Miszlivetz Áron
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.12.16.
  • 2022.12.16.

Újabb lépés a Nyugat-Balkán európai integrációja felé

Az uniós napirenden sokak számára a háborús és gazdasági hírek vezetik a toplistát, ennek ellenére kisebb, de annál fontosabb döntések világítják meg a nyugat-balkáni hatok egyes tagjainak további európai integrációját.

A tagállamok Európa-ügyi miniszterei megállapodtak, hogy zöld utat adnak Bosznia-Hercegovina számára, megadva nekik az EU-s tagjelölti státuszt. Minderre a december 15-i uniós csúcson bólintottak rá az uniós kormány- és államfők. A lépés nem csupán szimbolikusan fontos az országnak, hiszen Koszovó és Bosznia-Hercegovina kivételével már minden nyugat-balkáni ország valamilyen formában tárgyalja a különböző csatlakozási fejezeteket. Az országnak a számos nemzeti kisebbség jelenlétéből fakadó bonyolult jogi és állami berendezkedés miatt több évbe kerülhet, míg a csatlakozási kritériumokat sikerül elfogadnia. A többnemzetiségű és vallású ország számára a törékeny béke megtartása komoly feladatnak jelentkezik, hiszen a demokratikus intézményi működést, a gazdasági és antikorrupciós reformokat, valamint komoly biztonsági követelményeknek való megfelelést kell biztosítaniuk a tagságért cserébe. 

Bosznia Hercegovina hosszú utat járt be, hiszen még a 2003-as thesszaloniki csúcson merült fel mint potenciális tagjelölt, majd számos megállapodás megkötése után az ország 2016-ban jelentkezett hivatalosan az európai uniós tagságra. Ennek ellenére az EU legrégebbi katonai missziója állomásozik az országban. Az EUFOR/Althea misszió még 2004 decemberében vette át a NATO-tól a békefenntartó szerepét, amelyet máig 1100 fős kontingens tart fenn. Jelenleg komoly többnemzeti, köztük magyar katonai szerepvállalás biztosítja az ország belső békéjét, amelynek bizonyítéka a 2022. október 17. és november 20. között tartott EUFOR Quick Response 2022 katonai gyakorlat, amelyben közel húsz európai nemzet koordináltan vett részt. A horvát kisebbség, a Boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai állami szervek között fennálló történelmileg kialakult törékeny viszony fenntartása továbbra is komoly erőfeszítést igényel az EU tagországaitól. A mostani jóváhagyás annak fényében érdekes, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Milorad Dodik kijelentette, hogy Koszovót sohasem fogják független államként elismerni. Mindenesetre a kínai és orosz befolyás növekedése a régióban komoly fejfájást okoz az uniónak, ezért is fontos volt, hogy kiterjessze támogatását. Az orosz revizionista törekvések a szerb kisebbséggel való történelmi kapcsolat miatt kezdtek felerősödni, míg Kína komoly gazdasági érdekeltségeket működtet az országban – akár az energiaszektort vagy az infrastrukturális projektek finanszírozását nézzük. 

Ezért is az EU számára stratégiai és biztonsági kérdésnek mutatkozik az ország (és régió) bevonása a közös katonai missziókba, illetve a külső határvédelembe, csak úgy, mint a schengeni tagság megadása, ezért is esedékes a tagjelöltek mihamarabbi csatlakozása a megfelelő reformok és politikai akarat mellett. Viszont fontos kiemelni Románia és Bulgária kapcsán a napokban meghozott osztrák schengeni vétót, mivel Karl Nehammer osztrák kancellár szerint 20.000 regisztrálatlan menekült érkezett Románián keresztül, közös megoldást sürgetve. Románia és Bulgária a tegnapi uniós csúcson 2023-as csatlakozásra tett utalást, diplomáciai megoldást keresve a megakadt folyamatra. 

Természetesen egy több mint 30 országot magába foglaló Európai Unió intézményi rendszerét és politikai döntéshozatalát teljesen át kell alakítani, hogy képes legyen hatékonyan működni, hiszen a mindennapi intézményi működés kerülhet veszélybe az intézményi reformok elmaradásakor. A tagállamok egyhangúsága miatt azonban a folyamat számos akadályba ütközhet, így kérdés, hogy az egységes EU mellett nem jönne-e létre egy két- vagy többsebességes Európa?

A döntés kapcsán elmondható, hogy az európai integráció újabb állomásához érkezhetünk hamarosan, a kérdés már csak az, hogy milyen formában fog működni és ez milyen hatással lesz saját tagállamai számára. Természetesen csak az idő igazolhatja a döntések helyességét, így mindenképp több év távlatából lesz érdemes szemlélni a régió és az EU viszonyát. Azonban könnyen elmondható, hogy a nyugat-balkáni bővítés nagyobb hatással lesz az EU működésére és jövőjére, mint akár a 2004-es „big bang enlargement” csatlakozás. A további bővítés a külső schengeni határokat erősítené meg, ha a migráció vagy a terrorizmus elleni fellépést nézzük, és Magyarországról válláról óriási terhet venne le, ha a déli határszakaszt nézzük. Egy biztos, hogy a már megváltozott biztonsági környezetben gyorsabb reagálásra van szüksége az intézményi döntéshozóknak. A kérdés már csak az, hogy milyen formában valósulhat meg.

Kép forrása: EURACTIV

Témakörök: Bosznia, Európai Unió, tagjelölt
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT