Hollandia megvétózhatja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. A vétó intézményének megszüntetése ugyanakkor nem csak pozitívan hathat az Európai Unióra.
Az Európai Közösség öt tagállama – Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia és Luxemburg – 1985-ben Schengenben aláírta a közös határaikon folytatott ellenőrzés fokozatos felszámolásáról szóló megállapodást. Ezzel megtették az első lépést a schengeni térség 1995-ös létrejötte felé. A schengeni övezethez tartozó országok vállalják, hogy megszüntetik a belső határellenőrzéseket, ezzel párhuzamosan pedig fokozzák a külső határok védelmét. Az ide tartozó nemzetek harmadik országok polgárjaira vonatkozóan közös vízumpolitikát is folytatnak. Jelenleg 26 állam vesz részt az együttműködésben. Az Európai Unió tagországai közül csak Bulgária, Románia, Horvátország, Ciprus és Írország nem tartozik a schengeni térséghez, tagja viszont Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein.
Decemberben az uniós belügyminiszterek két újabb nemzet – Bulgária és Románia – felvételéről döntenek majd a találkozójukon. A két ország több mint tíz éve vár arra, hogy csatlakozhasson a schengeni övezethez, amelyről a döntést a Tanácsnak egyhangúlag kell meghoznia. Ez mindezidáig Hollandia, Finnország, Németország és Franciaország ellenállása miatt nem következett be, a decemberi ülésre készülve ugyanakkor a két nagy uniós tagállam már jelezte támogatási hajlandóságát, és várhatóan a finnek sem gátolják tovább a románok és a bolgárok csatlakozását.
Mindezek ellenére a schengeni övezet decemberi bővülése korántsem tekinthető biztosnak, tekintettel arra, hogy a holland parlament múlt heti állásfoglalásában a vétó fenntartására szólította fel a kormányt, és a miniszterelnök, Mark Rutte is fenntartásokat fogalmazott meg a bővítéssel kapcsolatban. Hollandia a szavazatáért cserébe legfőképpen a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépésben, a jogállamisági kritériumoknak való megfelelésben, illetve a határőrizet működésének tekintetében vár el pozitív irányú változásokat Romániától és Bulgáriától.
Egy esetleges decemberi holland vétó nem csak azt eredményezheti, hogy a két országban felerősödnek az EU-ellenes hangok, de újra előtérbe kerülhet az a kérdés is, hogy szükség van-e az egyhangú szavazás – és ez által a vétó – eltörlésére az uniós döntéshozatalban. A minősített többségi szavazásra való áttérés valamennyi területen egyfelől ugyan megkönnyítené az egységes fellépést nemzetközi ügyekben, valamint hatékonyabbá, gyorsabbá tenné a döntéshozatali folyamatot, másfelől viszont magában hordozza annak a veszélyét, hogy kedvezőtlenebbé válik a polgárok körében az EU megítélése. A közvéleményre hatást gyakorolhat ugyanis, ha egy-egy ügyben a kisebbségben maradt államok kormányai kritikusai lesznek az Uniónak, vagy, ha a belpolitikai élet euroszkeptikus pártjai szólalnak fel a hozott döntések és a módszer ellen a nemzeti érdek védelmében. A bizalom megrendülése pedig hosszú távon az Európai Unió valódi egységét kezdené ki.
Kép: Reuters
