Az energiaellátás függetlenedését és a közös integrált energiapiac kiépítését szorgalmazó javaslat részleteit tárgyalták meg.
A Tanács október 4-ei ülésén megállapodott a REPowerEU javaslatról, amelynek céljai az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az Európai Unió energiaellátásának diverzifikálása annak érdekében, hogy az EU az orosz fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőségét megszüntesse.
Az Európai Bizottság eredeti terveihez képest a Tanács módosította a REPowerEU forrásainak eredetét, valamint elfogadott egy elosztási mechanizmust a Bizottság által javasolt további 20 milliárd eurós támogatások elosztására. Az alapok kiadásánál figyelembe veszik a tagállamok kohéziós politikáit, a tagállamok fosszilis tüzelőanyagoktól való függését, valamint a beruházási árak emelkedését is.
A Tanács megegyezése értelmében a REPowerEU fejezeteket csak azokban az esetekben kell benyújtani, ha a tagállamok kiegészítő finanszírozást szeretnének igénybe venni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretein belül – akár kölcsönök, akár vissza nem térítendő támogatások formájában. A javaslat azt is tisztázza, hogy a tagállamoknak a rendelet hatályba lépésétől kezdve 45 nap áll rendelkezésükre, hogy a Bizottságnak jelezzék, szándékukban áll-e hitelkérelmet benyújtani. Ugyanakkor, a hiteltámogatási kérelmet 2023. augusztus 31-ig lehet leadni. A Tanács döntése szerint a további 20 milliárd eurós alap finanszírozási forrásai az Innovációs Alapból, illetve kisebb mértékben az ETS kibocsátási egységek előreütemezéséből származnak majd.
A Bizottság 2022 májusában nyújtotta be a REPowerEU javaslatot és központi szerepet tulajdonított azoknak az intézkedéseknek, amelyek a közös uniós energiaellátás biztonságának növeléséhez járulnak hozzá. Egyik ilyen lépés egy önkéntes operatív „közös beszerzési mechanizmus” kidolgozása, amelynek keretében a részt vevő tagállamok nevében összesítenék a gázkeresletet és – kihasználva az európai piac erejét – közös tárgyalásokat folytatnának, majd kötnének szerződéseket.
Az lehetőség nyitva áll majd az Energiaközösség szerződő felei, vagyis Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia előtt is. Vagyis, azok a partnerországok, amelyek elköteleződöttek az EU belső piaci szabályai és a közös ellátásbiztonság iránt, részesülhetnek az uniós szinten kialkudott energiaárak által nyújtott előnyökből – amely valószínűsíthetően jobb árat jelent, mint amit egyénileg képesek lennének biztosítani.
A közös energiabiztonsági kérdések megoldása érdekében regionális csoportokat hoznak majd létre, amelyek során összehangolják a regionális, valamint a közös érdekű projekteket. Vagyis, megkezdődött egy közös uniós integrált energiapiac kiépítése, közös hálózatok, tárolók és közös beszerzés révén. Mindez rendkívül felerősíti a tagállamok közötti innovációs versenyt: a különböző tagállamok ipara ugyanolyan áron jut majd energiahordozókhoz. Következésképpen, versenyelőnyre csak akkor tudnak szert tenni, ha megoldásaik más tagállamoknál innovatívabbak.
