Az Ír-sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin 2022. május 5-én – az ír szétszakítottság száz éve alatt először – szerzett többséget a belfasti parlamentben, ez pedig újabb okot adott a brit kormánynak a korábban kitárgyalt Brexit megállapodás feszegetésére. London most egyoldalúan módosítaná a szerződéshez csatolt észak-ír protokollt, ebben ugyanakkor a Brüsszel, Washington és számos európai állam is az észak-írországi megbékélésről szóló nagypénteki megállapodás aláásását látják.
A Brexit tárgyalásoknak már a kezdetektől sarkalatos pontja volt az észak-ír kérdés. Az Egyesült Királyság és az EU már a kilépési megállapodásról szóló tárgyalások korai szakaszában elismerték az Ír-sziget különleges helyzetét, illetve az észak-írországi megbékélésről kötött 1998. évi nagypénteki megállapodás tiszteletben tartásának szükségességét. A megoldást a tárgyalások során az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (protokoll) jelentette, amely értelmében nem lesz ellenőrzött határ Írország és Észak-Írország között, lehetővé téve ezzel a sziget gazdaságának zökkenőmentes működését és biztosítva az EU egységes árupiacának integritását. Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba, vagyis az unió egységes piacára, ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Nem sokkal a Brexit megállapodás hatályba lépését követően azonban London már el is kezdte feszegetni a kitárgyalt megállapodást, mondván, az észak-ír protokoll módosításra szorul, mivel gyakorlati működése több ponton sem egyeztethető össze a brit érdekekkel. 2021 októberében Westminster javaslatot terjesztett az EU elé a protokoll módosítása érdekében. A feszült hangulatú tárgyalások után azonban a britek által belengetett egyoldalú felfüggesztés egy időre lekerült a napirendről.
Az újabb fordulatot az hozta el, hogy a 2022. május 5-én tartott észak-írországi helyi parlamenti választáson – az előzetes közvélemény kutatásoknak megfelelően – történelmi győzelmet aratott az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párt. A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az Ír-sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a belfasti parlamentben, így 1921 óta először lehet katolikus vezetője Észak-Írországnak.
A kormányalakításhoz azonban rögös út vezet majd. Az 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében ugyanis a kormány megalakításához – egységkormányt alkotva – kötelezően szükséges a mindenkori legnagyobb katolikus és protestáns pártok, vagyis a Sinn Féin és a Demokratikus Unionista Párt részvétele is. Az euroszkeptikus protestánsok azonban a választás után leszögezték: addig nem delegálnak miniszterelnök-helyettest a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányba, amíg az észak-ír protokoll ügye meg nem oldódik.
Ezzel szemben a Sinn Féin már a választás előtt leszögezte, hogy a választást követő években napirendre kívánják venni Észak-Írország elszakadásának kérdését az Egyesült Királyságtól, vagyis az Ír-sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását fogják szorgalmazni. Ezt a nagypénteki megállapodás lehetővé teszi, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani. A felvetést azért is lehet aggasztó az egységpártiak számára, mivel bár a Brexitről szóló 2016-os népszavazáson országos átlagban a résztvevők közel 52 százaléka szavazott a kilépésre, Észak-Írországban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.
Az észak-ír katolikusok győzelmét követően brit részről újra erőteljesen felmerült az észak-ír protokoll felülvizsgálata. Május 17-én Liz Truss brit külügyminiszter bejelentette: a brit kormány a következő hetekben törvénytervezetet terjeszt be az észak-ír protokoll módosítására, egyértelműen előirányozva az egyoldalú cselekvést. A gyakorlatban ez a felek által korábban kitárgyalt Brexit megállapodás hatálytalanítását jelentené.
Truss bejelentését megrökönyödéssel fogadta az Európai Bizottság és számos tagállam egyaránt. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen egyoldalú fellépés felboríthatja a Brexit utáni kétoldalú kereskedelem teljes rendszerét, illetve kereskedelmi háborút vonhat maga után az Egyesült Királyság és az EU között. Május 18-án az uniós nagykövetek támogatták Maroš Šefčovič intézményközi kapcsolatokért felelős biztos azon tervét, hogy az EU fokozatosan megtorló intézkedéseket vezessen be az Egyesült Királysággal szemben, amennyiben Westminster olyan jogszabályt fogad el, amely aláássa az észak-ír jegyzőkönyvet.
A brit kormány észak-ír protokoll egyoldalú felmondására vonatkozó terveit az Amerikai Egyesült Államokból is komoly bírálatok érték. Nancy Pelosi képviselőházi elnök kifejtette: „mélyen aggasztó, hogy az Egyesült Királyság most egyoldalúan törekszik az észak-ír jegyzőkönyv felmondására. (…) Ha az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy aláássa a nagypénteki megállapodást, a Kongresszus nem tud és nem is fog támogatni kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Királysággal.” Továbbá az amerikai Kongresszus jelenleg is Egyesült Királyságban tartózkodó delegációjának vezetője, a demokrata Richard Neal is az észak-ír kérdés tárgyalásos úton történő megoldására szólította fel a londoni kormányt.
Kép: Flickr.com
