Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tardi Roland

A mesterséges intelligencia jelenléte a német politikában

Az MI új korszakot nyitott a választási kampányokban.

Tardi Roland 2025.05.20.
Dobos Gábor

A függetlenek „csendes forradalma”

A demokrácia hanyatlása vagy demokratikus innováció?

Dobos Gábor 2025.04.22.
Máthé Réka Zsuzsánna

A németországi választások gazdasági tétje

Németországnak strukturális reformokra van szüksége.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.02.24.
Kalas Vivien

Németország választ

A kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni.

Kalas Vivien 2025.02.20.
Kaló József

Az amerikai muszlimok szerepe a 2024-es elnökválasztás tükrében

Országszerte körülbelül három és fél millió regisztrált muszlim szavazó van.

Kaló József 2024.11.04.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.09.27.
  • 2021.09.27.

Új korszak Németországban: amit tudunk és amit nem

Szociáldemokrata győzelem, ellenzékben maradó Die Linke, de milyen összetételű lesz az új kormány?

Angela Merkel tizenhat év elteltével történő visszavonulása után méltán beszélhetünk egy új korszak kezdetéről Németországban. Legalábbis az első lépés megtörtént ebben az irányban vasárnap. Tegnap, azaz szeptember 26-án szövetségi parlamenti választásokat rendeztek az államban, amelyet – egyszerre meglepetésre és nem meglepetésre – Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyert meg.

Meglepetésre, mert ebből fakadóan lehetséges, hogy több, mint másfél évtized után nem a Kereszténydemokrata Unió/Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség politikusa lesz a végrehajtó hatalom élén, és ugyanakkor nem meglepetésre, mert azok, akik figyelemmel kísérték az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásainak eredményeit, felkészülhettek erre a végeredményre, hiszen augusztus közepétől kezdődően megváltoztak az erőviszonyok. A CDU kancellárjelöltjének, Armin Laschetnek a botrányait követően a párt támogatottsága csökkenésnek indult, vele párhuzamosan pedig az SPD első embere, Olaf Scholz a tapasztaltságából és higgadtságából eredő személyes népszerűségét politikai szervezete javára tudta fordítani.

A választáson a szavazásra jogosultak 77 százaléka vett részt, és a polgárok a szociáldemokraták mellett öt politikai erőt juttattak még be a szövetségi törvényhozás alsóházába, a Bundestagba. A második legtöbb voksot a CDU/CSU kapta, a harmadik legerősebb párt a várakozásoknak megfelelően a Zöldek lett, a Német Szabaddemokrata Pártnak (FDP) lehet majd a negyedik legnagyobb frakciója a parlamentben, őket pedig az Alternatíva Németországért (AfD) és a Baloldali Párt (Die Linke) követi.

A tegnap éjszakát követően számos bizonytalan tényező bizonyossá vált, ám több kérdés továbbra is nyitott maradt:

Tudjuk, hogy Németország Szociáldemokrata Pártja lett a választás győztese, mely egyszersmind azt is jelenti, hogy nem csupán egy Angela Merkel utáni korszak kezdődik el Németországban, de megvan az esélye annak is, hogy a kereszténydemokraták sem maradnak az állam élén.

Tudjuk azt is, hogy a választópolgárok úgy döntöttek, Olaf Scholzot látnák legszívesebben kancellárként, aki erre hivatkozva kezdheti majd meg a koalíciós tárgyalásokat partnereivel. Egy sikeres kormányalakítást követően pedig az SPD tizenhat esztendő után válhatna ismét a végrehajtó hatalom vezető pártjává.

Tudjuk, hogy öt különböző koalíciós szcenárió segítségével lenne biztosítható az új kormány megalakulásához szükséges parlamenti többség, melybe nem tartozik bele a kereszténydemokraták által a kampány során aggasztónak nyilvánított vörös-vörös-zöld koalíció, vagyis az SPD, a Zöldek és a Die Linke közötti együttműködés. A matematikailag lehetséges végkimenetelek közé sorolható viszont a szociáldemokraták és a CDU/CSU újbóli nagykoalíciója.

Végezetül ugyancsak tudni lehet, hogy bármilyen összetételű végrehajtó hatalma is lesz Németországnak, annak az AfD nem lesz a tagja, a radikális jobboldali párttal való kooperáció lehetőségét ugyanis valamennyi politikai erő elvetette.

Nem tudjuk azonban, hogy mely szervezetek alakítanak végül kormányt. Nem tudjuk, hogy folytatódik-e az előző négy év, csak más erőviszonyokkal. Olaf Scholz ugyan a kampányában arra tett ígéretet, hogy nem lesz nagykoalíció, és olyan formában különben sem működtek még soha együtt, hogy az SPD adta a kancellárt, ám a sok évnyi közös munka és a legutóbbi kormányalakítási tapasztalatok miatt ez a forgatókönyv sem elvetendő. Amennyiben valóban nem kívánják közösen irányítani az országot, úgy Scholz egyedül a szabaddemokratákhoz és a Zöldekhez fordulhat, a három párt között azonban nem lesz egyszerű a közös nevezőre jutás, különösképpen a gazdaság-, és szociálpolitikai kérdésekben. Előfordulhat az is, hogy hiába nyerte meg az SPD a választásokat, mégsem kap szerepet az új végrehajtó hatalomban. A kancellár személyére – akinek a megválasztásáról a képviselők döntenek – ugyanis a szövetségi elnök tesz javaslatot, a német Alaptörvény pedig nem írja elő számára, hogy a voksoláson győztes párt jelöltjét kell megneveznie. Az államfő a kiválasztáskor sokkal inkább azt veszi figyelembe, hogy melyik politikus tudja magáénak a parlament többségének a támogatását. Ebből adódóan, ha Armin Laschetnek sikerül maga mellé állítania az FDP-t és a Zöldeket – nehezebb dolga az utóbbi esetében lenne  -, akkor az úgynevezett Jamaica-koalíció alakulhat meg és a CDU politikusa lesz Németország új vezetője.

Ezen felül nem tudjuk azt sem, hogy mennyi ideig húzódhatnak el a koalíciós tárgyalások. 2017-ben fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hivatalba léphessen az új kormány, és most sem számíthatunk rövid átmeneti időszakra.

Németországgal kapcsolatban tehát nem csupán a kampány eseményeit volt érdemes figyelemmel követni, de hasonlóképpen érdekes időszak következik most is, melynek a tétje sem sokban változott, hiszen továbbra sem tudni, ki lesz a következő német kancellár.

Témakörök: kancellár, Merkel, Németország, Olaf Scholz, szociáldemokrata, választás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT