Mini Schengen az EU-n kívül
Július végén „Nyitott Balkán” néven új kezdeményezés jött létre Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia között. A korábban „mini Schengennek” elnevezett ötlet alapját az Európai Unió 1985-től működő és egyre fejlődő schengeni rendszere adta, amikor is öt uniós tagállam megszüntette a belső határellenőrzéseket, s létrejött a belső fizikai határok nélküli Európa. A koncepció lényege, hogy megszűnnek a belső határellenőrzések (két schengeni tagállam között), valamint a külső határokon egységes rendszer alapján harmonizált ellenőrzések folytatnak a tagállamok.
A felek által aláírt egyetértési megállapodások (Memoranda of Understanding) kitér az import- és exportáruk szabad mozgására, a munkaerő szabad áramlására, valamint a határokon átívelő közös katasztrófaelhárítás koordinálására is. Ennek eredményeképp Pristina, Szarajevó és Podgorica 2023-ig fokozatosan bontaná le a köztük levő határokat. Fontos megjegyezni, hogy a kezdeményezés nyitott, így a nyugat-balkáni hatok közül a többi ország is benyújthatja csatlakozási szándékát, így kialakulhatna egy valós, kézzelfogható régiós együttműködés. Zoran Zaev észak-macedón kormányfő elmondta, hogy Európa többi országa komolyan partnerként kezeli majd a régiót, ha látják az együttműködés komoly szándékát. A nem csatlakozó felek közül Koszovónak voltak politikai fenntartásai, mivel inkább az 1992-ben Visegrádi négyek által alapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) megerősítését és kibővítését támogatná. A CEFTA hivatott elősegíteni a nyugat-európai intézményekkel való együttműködést, s ezáltal a politikai-gazdasági-védelempolitika rendszerekbe (szabadpiaci gazdaságba) való betagozódást. Fontos megemlíteni, hogy az uniós csatlakozással megszűnik a szervezetben az egyes országok tagsága, így jelenleg a Nyugat-Balkán országai mellett Moldávia található meg a szervezetben. Mindezek ellenére az Európai Bizottság pozitívan reagált az új kezdeményezésre. A Bizottsági szóvivő elmondta, hogy támogatják a felek együttműködésre való törekvéseit és az uniós szabályokon alapuló Közös Regionális Piac megteremtését.
Természetesen minden regionális együttműködésben van potenciál, viszont meg kell teremteni az együttműködések közötti együttműködést, magyarul a különböző regionális struktúrák közötti szinergiákat. A regionális együttműködés így öncélúság helyett, az interregionális együttműködésre kell, hogy alapozzon, így kibővítve a gazdasági, társadalmi, politikai lehetőségeket. A Nyitott Balkán kezdeményezés jó lehetőség arra, hogy a EU-s tagjelöltek kísérletezzenek és megvalósítsák a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke) hatékony áramlását. Ez megerősítheti a Brüsszellel szembeni tárgyalási pozíciókat és már harmonizált, egységes rendszerben csatlakozhatnának a schengeni térséghez. Az Európai Unió felé rendkívüli jelzésértékkel bír, hogy több tagjelölt tovább haladna a mélyebb kooperáció irányába, így ősszel biztosan napirenden lesz a térség uniós perspektívájának kérdése, különös tekintettel a Belgrád-Pristina párbeszéd és a bolgár-észak-macedón politikai vita rendezésére. Az október 6-i EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó emellett jó lehetőséget ad a fennálló nézetkülönbségek kezelésére, amely a szlovén elnökségnek programjának stratégiai prioritása is egyben.
