Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tardi Roland

A mesterséges intelligencia jelenléte a német politikában

Az MI új korszakot nyitott a választási kampányokban.

Tardi Roland 2025.05.20.
Dobos Gábor

A függetlenek „csendes forradalma”

A demokrácia hanyatlása vagy demokratikus innováció?

Dobos Gábor 2025.04.22.
Máthé Réka Zsuzsánna

A németországi választások gazdasági tétje

Németországnak strukturális reformokra van szüksége.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.02.24.
Kalas Vivien

Németország választ

A kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni.

Kalas Vivien 2025.02.20.
Kaló József

Az amerikai muszlimok szerepe a 2024-es elnökválasztás tükrében

Országszerte körülbelül három és fél millió regisztrált muszlim szavazó van.

Kaló József 2024.11.04.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.08.23.
  • 2021.08.23.

Erőviszonyok öt héttel a németországi választások előtt

Már csak néhány hét választ el minket a német szövetségi választásoktól, a kancellárjelöltek és pártjaik előtt azonban még nehéz feladatok állnak.

Forrás: Euractiv

Szeptember 26-án szövetségi parlamenti választást tartanak Németországban. Azon az általános várakozáson túl, hogy ki lesz a következő négy évben Európa egyik legbefolyásosabb államának vezetője, a mostani voksolásnak különös jelentőséget ad az a tény, hogy Angela Merkel tizenhat év után visszavonul a politikából, így mindenféleképpen új kancellárja lesz Németországnak. A tisztség betöltésére jelenleg három jelöltnek – és egyúttal pártjuk győzelmének – van a legnagyobb esélye: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, Armin Laschetnek, a Zöldek politikusának, Annalena Baerbocknak, valamint Olaf Scholznak, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) tagjának.

Noha a német polgároknak politikai szervezetek és nem kancellárjelöltek közül kell majd választaniuk a szavazólapokon, a kormányfői pozícióra aspiráló politikusoknak nem csak a hagyományos kampányolásra szükséges fókuszálniuk, de mellette arról is meg kell győzniük mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvéleményt, hogy méltó utódai lesznek a széleskörben elismert Angela Merkelnek. A választásig hátralévő öt hétben tehát sok feladat áll még előttük, legfőképpen annak tükrében, hogy a jelölteknek több esetben a pártjukén túl, saját személyes népszerűségükön is javítaniuk kellene.

Armin Laschetnek már a jelöltállítás során akadt kihívója, ugyanis Markus Söder, a Bajor Keresztényszociális Unió tagja szintén alkalmasnak tartotta magát a kancellári posztra egy esetleges CDU/CSU győzelem esetén, ám a döntéshozók végül Laschetet találták a megfelelőbb személynek. A kereszténydemokrata politikus első nagy sikerét a július eleji tartományi választási győzelem jelentette, melyet követően jelentősen – öt százalékponttal – megnövekedett pártja támogatottsága is, mindazonáltal ezen kívül kevés oka lehet az elégedettségre. Igaz ugyan, hogy a CDU/CSU nyáron valamelyest erősödött, mégsem érte el újból az év eleji, 36 százalékos szintet, mostanára pedig 22 százalékon áll, mely eredménnyel már csak az SPD-vel megosztva tud a legnépszerűbb politikai erő lenni. A kedvezőtlen adatok hátterében elsősorban a Laschet körüli botrányok húzódnak. Nagy felháborodást keltett, amikor a német államfő, egy árvíz sújtotta településen tartott beszéde közben a CDU elnöke, társaival a helyzethez nem illő módon viselkedett. Még messze nem nyugodtak le emiatt a kedélyek, amikor nem sokkal később plágiumügybe keveredett egy néhány esztendeje megjelent könyve kapcsán. Ezek az esetek pedig nem csak a párt népszerűség-csökkenésében éreztetik hatásukat, de Laschet személyes elfogadottsága is visszaesett.

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje fiatal nőként új lendületet adhatott volna pártjának, maga mellé állítva olyan választókat is, akik a korábbi elitből kiábrándulva a politika megújulására vágynak. Mindeddig azonban úgy tűnik, hogy ez nem sikerült. Jelöltségét követően a zöld szervezet támogatottsága érdemben nem emelkedett, és míg májusban ők rendelkeztek a legnagyobb népszerűséggel, addig ma már az SPD is kedveltebbnek bizonyul náluk. A politikai erőre negatív hatással van a Baerbock iránti csökkenő szimpátia a polgárok részéről, mely a valótlan önéletrajzi állításokkal, a plusz jövedelem eltitkolásával, illetve a plágiumvádakkal kapcsolatos botrányoknak köszönhető, de a nyári árvízkatasztrófa adta lehetőséggel sem sikerült élniük. Az ökológiai pártnak ez kiváló alkalom lett volna, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét a klímaváltozás már bőrükön is tapasztalható káros következményeire és alternatívát kínáljon a regnáló kormánnyal szemben annak céljából, hogy Németország elkerülje a jövőben a hasonló méretű áradásokat. E helyett viszont a Zöldek a visszafogott kommunikációt választották, amely eredménye a közvélemény-kutatások adataiból is jól látható.

A Szociáldemokraták politikusára, Olaf Scholzra más feladat vár a következő hetekben, 30 százalékot meghaladó személyes népszerűsége ugyanis messze magasabb a másik két jelölténél, nem volt számára kellemetlen ügye az elmúlt időszakban, ráadásul ő az egyedüli, aki a három esélyes személy közül kormányzati tapasztalattal rendelkezik. Ezeken felül, Németország pénzügyminisztereként az ő személyével azonosíthatóak mind a koronavírus-járvány alatti válságkezelő intézkedések, mind az árvíz károsultjai és áldozatai megsegítését célzó anyagi források pozitív hatásai. Az SPD támogatottsága azonban nem áll összhangban Scholz mutatóival, a nyár végén a baloldali szervezetet a szavazók 22 százaléka választaná, így a politikusnak elsősorban ezen a területen vannak még teendői. Mindezzel együtt ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt az egyetlen e három politikai erő közül, amelynek népszerűsége növekvő tendenciát mutat 2021-ben. Látható, hogy a kancellárjelölteknek továbbra is tenniük kell azért, hogy kedvezőbb legyen pártjuk és személyük megítélése a választók körében, így biztosra vehetjük, hogy a kampány utolsó szakasza sem lesz eseménytelen a Merkel utáni korszakra készülő Németországban.

Témakörök: Angela Merkel, kancellár, Németország, választás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT