Az Európai Unió folyamatosan erősíti az adócsalás, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen folytatott küzdelmét. Ennek egyik eszközeként tekinthetünk a hamarosan bevezetendő digitális euróra is, ám az új fizetőeszköz számos kihívással jár.
A digitális euró egy olyan digitális formájú bankjegy, amelyet az euroövezet polgárai és gazdasági szereplői számára vezetnének be a következő években. Használatához nincsen szükség bankszámlára, így annak számlavezetési díját és a keletkező kezelési költségek sem terhelik a használóit. Mivel nem kötődik bankszámlához, az egyes átutalások is gyorsabbak és egyszerűbbek. Mindössze egy „digitális pénztárcára” – az Apple Pay, Google Pay, PayPal vagy hasonló alkalmazásra – van szükség, amelyben a virtuális bankjegyeket tartjuk és közvetlenül, gyorsan és egyszerűen fizethetünk vele. A pénznem felügyeletét az Európai Központi Bank látná el és ezzel a csapással több legyet is ütne.
A digitális euró bevezetése mindenekelőtt előnybe részesítené az uniós fizetőeszközt a rivális kriptovalutákkal szemben. Az euroövezetben is egyre népszerűbbek a különböző digitális pénznemek, amelyek ellen az EU mindig a leghatározottabban lépett fel, többnyire a személyes adatok védelmére hivatkozva. A kriptovaluták töretlen népszerűsége azonban az euró értékét veszélyeztetheti. Mivel a digitális eurót az Európai Központi Bank felügyelné, annak stabilitása sokkal biztosabb, így használata gyakorlatilag kockázatmentes. Ennek megfelelően az euró digitális formában való kibocsájtása ösztönzően hatna a digitális fizetést kedvelőkre, és ezzel együtt az euró stabilitására is.
Másodszor, a digitális euró olyan személyeket is bevonna a gazdaság átlátható részébe, akik nem rendelkeznek bankszámlával. Az új pénznem a következő húsz évben nem helyettesítené a készpénzt, hanem inkább kiegészítené azt, de várható a készpénz teljes visszavonása is. A készpénzes fizetések teljes anonimitást biztosítanak, ezzel szemben a digitális euró használata ezt nem tenné lehetővé. A tranzakciók némi azonosítást igényelnek, így, ha nehezen is, de a pénzmozgást az Európai Központi Bank követhetné. Ezáltal valóban elejét tudná venni az adócsalásnak, terrorizmus finanszírozásának és pénzmosásnak.
Csakhogy ez ad okot számos aggodalomra is, hiszen az anonimitás hiánya szükségessé teszi a Központi Bank – és a kormányok – számára a felhasználók adatainak tárolását és kezelését. Ezeket az aggodalmakat igyekezett eloszlatni Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, aki azt hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Banknak nem áll érdekében, hogy a felhasználók adatait tárolja vagy kezelje és ezekből bevételt szerezzen. Továbbá kiemelte, hogy a digitális valuta kialakítása során a személyes adatok biztonságára fogják fektetni a hangsúlyt. Mindezek ellenére mindössze 100 euró alatti összegek esetében engedélyeznék az igazán névtelen fizetéseket. Ugyanakkor a digitális pénztárca felső határát is megszabnák, egyelőre úgy tűnik, hogy 3000 eurónál.
A személyes adatok biztonságának gyakorlati megvalósításán túlmenően a digitális euró bevezetése számos más kérdést is felvet, amelyek komplex jogi megoldásokat kívánnak. Mindezek kidolgozása időigényes, így legkorábban is csak 2-4 év között várható az új pénznem. Annak ellenére, hogy Magyarország elkötelezett a közös európai pénz bevezetése mellett, az odavezető út várhatóan ennék hosszabb lesz, így még bőven van időnk beszerezni digitális euró pénztárcát.
