Jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, ezért az érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Az érsekség igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását, és ebben az esetben sem indokolták döntésüket. Ez egy szomorú veszteség az erdélyi magyarság számára, azonban van még remény, hiszen a küzdelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatják.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 év pereskedés után sem értesítette a római katolikus egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében.
Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök 1798-as keltezésű latin nyelvű kézírásos végrendeletének a pontos fordítása azért fontos, mert a román állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a római katolikus egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, és Erdély jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza a tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket. Azt például, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. Azt, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, mely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a „Csillagda” bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület tulajdonosához. A román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, ráadásul az utóbbit indokolás nélkül.
A Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik. A román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvény erőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre.
A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon. Sajnos ezúttal sem sikerrel. Jöhet a Strasbourgi bíróság!
