Múlt héten Alexander Vucic szerb elnök, Stevo Pendarovski észak-macedón elnök, végezetül Albin Kurti koszovói elnök külön-külön tárgyaltak az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, valamint Josep Borrell külügyi főképviselővel és Várhelyi Olivér biztossal. Milyen új perspektívákat vázoltak fel a tárgyaló felek, s milyen hatással lehet ez a jelenleg nehézségekkel küszködő bővítéspolitikára?
Április 26-án hétfőn, Vucic szerb elnökkel folytak bilaterális tárgyalások. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat vezetői elsősorban a jogállamiság területén szeretnének pozitív előrelépést látni, amely előfeltétele Szerbia bővítéspolitikájának folytatásához. Emellett a Belgrád-Pristina párbeszéd kapcsán a kétoldalú diplomáciai dialógus fenntartását szorgalmazták. Borrell főképviselő megemlítette, hogy az intézményi reformok a média területére is ki kell, hogy terjedjenek. A Bizottság a szorosabb összekapcsoltság tekintetében támogatta a Belgrádot Észak-Macedóniával összekötő gyorsvasút-hálózat kiépítését, amely regionálisan is összekapcsolná az embereket. A találkozó keretében Várhelyi Olivér bővítési biztossal a gazdasági és befektetési terv végrehajtásáról is szó volt, különös tekintettel a járvány utáni regionális gazdasági fejlődésről.
A másnapi vizit az új észak-macedón elnökkel, Stevo Pendarovskival folytatódott. Olyan érzékeny téma is szóba került, mint a Bulgáriával való kétoldalú kapcsolat, amelyre szükséges a jószomszédság elve mentén megoldást találni. A bővítési biztossal megvitatásra kerültek a nyáron esedékes EU-észak-macedón tárgyalások részletei, amely kapcsán az ország európai integrációs perspektívája lenne fókuszban. Az ország számára természetesen prioritást élvezett a kormányközi konferencia időpontjának kérdése, valamint sürgette az Uniót a tárgyalási keretrendszer mielőbbi elfogadására. Az Európai Parlament elnökével, David Sassolival való találkozón a parlamenti együttműködések és találkozók szervezésének fontosságát hangsúlyozták. Ez a 2004-ben hatályosult Stabilizációs és Társulási Megállapodásban lefektetett demokratikus átalakulás egyik sarokköve. Ez a megállapodás hozzájárul ugyanis a kölcsönös jogok és kötelezettségek alapján a belső reformok megfelelő végrehajtásához, amellyel az ország harmonizálhatja jogrendjét az Európai Uniós acquihoz.
A heti nagyvizit végül Albin Kurti koszovói elnök látogatásával ért véget. A von der Leyennel való találkozón egyrészt a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása volt terítéken, valamint a jogállami rendszer megfelelő működése került szóba. Az érzékenyebb téma természetesen az ország vízumliberalizációs kérdése volt, amely végül nem került az év elején beiktatott soros portugál elnökség napirendjére. Itt a koszovóiak további előrehaladást szeretnének látni.
Természetesen a szokásos megerősítő üzenetek szimbolikusnak tekinthetők, s a nagy kérdések az Európai Tanács ülésein fognak eldőlni, mint például a Társulási Konferenciák időpontjai. A pandémia természetesen sok mindent felülír és lelassítja az eddig is nehezen előremenő bővítéspolitikát, viszont az eszmecsere nagyon fontos eszköz az uniós diplomáciában. Remélhetőleg a válság egyben olyan fejlődési lehetőséget teremt a nyugat-balkáni régió részére, amely összhangba kerülhet a Bizottság zöld és digitális fejlődési perspektívájával. A mélyebb európai integráció lehetősége mindenekelőtt a tagjelölt országok egymással való megegyezésének függvényévé válik. A kompromisszumkészségre mind a Belgrád-Pristina párbeszéd, mint pedig a bolgár-észak-Macedón felek részéről szükség lesz.
