1991. február 15-én a Visegrádi Nyilatkozat aláírása útján megalakult a Visegrádi Együttműködés. 30 év távlatában e térségi együttműködés révén Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szövetsége, azaz a Visegrádi Négyek (V4) ma Közép-Európa meghatározó térségi szervezetét képezik az Európai Uniónkban. Készülvén a V4 július 1-jén kezdődő magyar elnökségére, érdemes kiértékelni az elmúlt 30 év eredményeit, s elgondolkozni azon, hogy a 21. század kihívásaira válaszul mi lehet a V4-ek jövője az európai uniós térben.
A magyar Európa stratégiának legalább a középkorig visszanyúló érdekérvényesítési eleme a térségi együttműködés gondolata. Alapvetése, hogy az „Államok Európája” érdekérvényesítési irányzat mentén a nagy birodalmak vonzáskörzetében elhelyezkedő magyar államnak érdemes szövetséget kialakítania a szomszédos középhatalmakkal, hogy ezáltal megerősítsük a közös érdekvédelmi képességünk. Ékes példa erre a 21. században a Visegrádi Együttműködés, amely visszautalás az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra. Az 1991-ben megújított szövetség már a kezdetektől az európai térben helyezte el magát, ugyanis a szövetséget életre hívó Visegrádi Nyilatkozat alcíme az volt, hogy „a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködéséről az európai integráció útján”.
A Visegrádi Nyilatkozat célként jelölte meg a visegrádi országok számára „Európa politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódás”-t. Kérdés, hogy mennyire sikerült beteljesítenünk e magasztos célt a V4 intézményesítettsége szempontjából.
Politikai értelemben, kormányközi szinten az elmúlt harminc év legkiemelkedőbb eredménye európai viszonylatban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, amelynek révén 2004. május 1-jén a visegrádi négyek az EU tagállamaivá váltak. Ennek keretében kormányközileg minden szinten hagyománnyá vált a V4-es körben történő Európai Uniós álláspontegyeztetés. Ennek keretét jelenleg a V4 elnökség gyakorlata adja, amelynek révén körforgásos alapon egy adott visegrádi ország magára vállalja a szövetségi összehangolás feladatkörét egy évre. Az Európai Unió Tanácsán belüli visegrádi érdekérvényesítésünk áramvonalasítása szempontjából azonban megfontolandó az intézményesítése a kormányközi együttműködésünknek. Érdekesség, hogy a Visegrádi Együttműködéshez hasonlóan felépülő „Északi Együttműködés” intézményesítette a kormányközi összehangolás feladatát. Működő jó gyakorlat erre a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország kormányai által létrehozott „Északi Miniszterek Tanácsa”. E szerv fontosságának megnyilvánulása, hogy mind az öt ország kormányának van egy északi ügyekért felelős minisztere. Szintúgy a Hollandia, Belgium és Luxemburg által alkotott Benelux Unió is intézményesítette a kormányközi együttműködését a „Benelux Miniszterek Bizottsága” által. A hatékonyabb együttműködésünk biztosítása érdekében megfontolandó tehát a létrehozása egy „Visegrádi Kormányok Tanácsa”-nak.
Jogalkotási értelemben a „Visegrádi Országok Parlamenti Együttműködése” révén 2003 óta a házelnökeink szintjén is hagyománnyá váltak az egyeztetések. Ezen jó gyakorlatra építve a V4-es házelnökök 2021. január 12-ei ülésén felmerült a lehetősége az országgyűléseink közötti kapcsolatok szorosabbra fonására egy közös „V4 Parlamenti Közgyűlés” létrehozása által. Működő jó példa erre például az Észtország, Lettország és Litvánia országgyűlései által közösen létrehozott a „Balti Közgyűlés” intézménye: ennek keretében mind a három ország kinevez 20 országgyűlési képviselőt, akik küldöttként közösen kialakítják a három országgyűlés közös álláspontját meghatározó kérdésekben. Országgyűlési szinten a V4-es együttműködés megerősítése Magyarország EU stratégiája szempontjából elősegítené azt a célt, amelynek révén felértékelődhetne a nemzeti országgyűlések szerepe az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban. Ezáltal a V4-ek sokkal egységesebb álláspont kialakítására kapnának keretet, s egységesebben léphetnének fel az összuniós Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája (COSAC) keretében.
Biztonsági együttműködés tekintetében európai uniós vonatkozásban az elmúlt 30 év legjelentősebb eredménye a V4 EU Harccsoport létrehozása, amely értékes hozzájárulás az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájához. A V4 országok vezérkarfőnökei rendszeresített találkozói révén kialakult az éves szintű V4-es hadgyakorlatok hagyománya, valamint a 2014-es magyar V4 elnökség idején megfogalmazásra került a „V4 országok védelmi együttműködésének elmélyítéséről szóló hosszú távú vízió”. Ennek keretében tervben van egy „Visegrádi Csoport Katonai Oktatási Platform” megalkotása, amely ezidáig még nem intézményesült. E tekintetben a V4 országok tanulhatnak a NATO szintű együttműködésünk tanulságaiból. Szövetségi szintű katonai oktatási együttműködés összehangolása szempontjából példaértékű a budapesti székhelyű NATO Katona-Egészségügyi Kiválósági Központ, amely jó példa az intézményesítés előnyeire.
Gazdasági együttműködés szempontjából kiemelendő, hogy amennyiben gazdasági egységként kezelnénk a V4-et, az ötödik legnagyobb gazdasága lennénk Európának, és a tizenkettedik helyet foglalnánk el világszinten. Ezen erős gazdasági alapra építkezvén a szabadalmi együttműködés körében kormányközi szervezetként létrejött a „Visegrádi Szabadalmi Intézet”, amelynek székhelye Budapest. Szintúgy megemlítendő, hogy Magyarország fővárosa ad otthont az „Európai Innovációs és Technológiai Intézet”-nek, amelynek révén nálunk kerül összehangolásra az EU tudományalapú versenyképesség-növelése. Emellett idén, 2021-ben kezdi meg működését Prágában az Európai Unió Űrprogramügynöksége, amely űrgazdasági központtá teheti a V4-es térséget. A visegrádi gazdasági együttműködés szorosabbra fonása szempontjából szintúgy felhasználható adottságunk, hogy a Három Tenger Kezdeményezés közepén találjuk magunkat, s ezáltal központi alakítóivá válhatunk e kiterjedtebb gazdasági térségnek. Érdemes tehát a V4 64 millió állampolgára által belakott gazdasági térségünket helyén kezelni: minden adott számunkra, hogy a 21. század nyerteseivé váljunk.
30 év távlatában kijelenthető, hogy a Visegrádi Együttműködés virágzik. Ennek bizonyítéka, hogy létrejött egy intézményesített Nemzetközi Visegrádi Alap, elindult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete által létrehozott Visegrád+ Kollégium (College of Visegrád+) valamint intézményesült a szakértői fenntarthatósági együttműködés a „V4-ek a Fenntartható Fejlődési Célokért” (V4SDG) társadalmi szervezet által. Építvén az elmúlt 30 év eredményeire, egy jobban intézményesített Visegrádi Együttműködés nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy közös válaszokat keressünk a 21. század nagy kihívásaira egy közös „Európai Visegrád” stratégia megalkotása által.
Kép: Csodálatos Magyarország