A jelek szerint a 2021-es év a Brexit-megállapodás foltozásával fog telni. Az alig két hónapja aktív megegyezés hiányosságai már nagy port kavartak az Ír-szigeten, és az olyan területek teljes ignorálása, mint a felsőoktatás vagy a pénzügyi szektor további nehézségeket helyez kilátásba.
London a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. Az ágazat 1,1 millió munkahelyet biztosít a fővárosban és több vidéki nagyvárosban, valamint az Egyesült Királyságban fizetett adók nem kevesebb, mint 11%-át teremti elő, ezzel gazdaságilag csaknem százszor jelentősebbé téve a pénzügyi szektort, mint a Brexit tárgyalások alatt hatalmas hangsúlyt kapott halászat. – fogalmazott Jes Staley, a Barclays Bank vezérigazgatója. Mindennek ellenére, az évekig tervezett és tizenegy hónapig tárgyalt Brexit-megállapodás alapvetően nem tért ki a pénzügyi szolgáltatásokra , ezzel drasztikusan megváltoztatva a La Manche csatornán átívelő pénzügyi tevékenységek menetét.
A pénzügyi szabályozási együttműködési keretek hiánya több komoly nehézséget okoz – figyelmeztet Wieder Gergő. A KPMG szenior menedzsere kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az ekvivalencia hiányára. Leegyszerűsítve, az ‘egyenértékűség’ hiányában a szolgáltatóknak már nem egy, mindkét állam által elfogadott követelményrendszernek kell megfelelnie, hanem az adott országok – ez esetben ország és országcsoport – egymástól független szabályainak. Ezzel egyidejűleg az ekvivalencia olyan előnyökkel járhat, mint a harmadik országbeli bankok limitált hozzáférése az EU-s piacokhoz. Az erről szóló megegyezés hiányára talán a Brexit kampány egyik szlogenje a ,,Let’s take back control” (Vegyük vissza az irányítást!) adhatja a legkézenfekvőbb magyarázatot, miszerint a brit fél a lehető legkisebb mértékben szeretné EU-s szabályozásoknak újra alávetni magát.
További változásokat hozott az Egyesült Királyságban engedélyezett bankoknak és biztosítóknak az új év. Ezek a szolgáltatók január 1-től nem köthetnek új szerződést, valamint nem változtathatják meg, hosszabíthatják meg régi szerződéseiket az EGT országain belül. Ezen korlátozások alól kivételt képeznek Magyarországon a hitel és kölcsönnyújtás, követelésvásárlási tevékenység és a pénzügyi lízing. Annak érdekében, hogy az EGT piactól mégse essenek el, a brit bankok időben, a politikai döntésképtelenségnek elébe menve, úgy változtatták meg az üzleti modelljeiket, hogy az uniós ügyfeleik ne érzékeljék a változást. Ezt vagy új EU-s entitások létrehozásával, vagy a már meglévő vállalataikhoz történő átcsoportosításokkal érték el, ami a BBC becslései szerint 135 milliárd fontba került London banknegyedének, a City-nek.
A helyzet megoldását 2020 karácsonyán egy EU-UK közös nyilatkozat ez év márciusára ígérte, azonban azt, hogy a második negyedévet már új szabályok szerint lehet-e megkezdeni, még nem tudni. Mindenesetre, nem csak a brit félnek áll az érdekében a mihamarabbi megállapodás.
Andrew Baldwin 4 éve Davosban figyelmeztetett: „A londoni pénzügyi szolgáltatók 1,3 milliárd eurót hiteleznek európai cégeknek, aminek csaknem 70%-a brit vagy londoni központú banktól érkezik.” Az Ernst & Young európai regionális menedzsere úgy fogalmazott: „Ha nem tárgyalnak a részletekről, az komoly kockázatot jelenthet a bankok irányította tőkenövekedésre”. Egy olyan kockázatot, amit a koronavírus járvány által meggyengített uniós gazdaság nem engedhet meg magának.
Kép: Business Leader Magazine
