Közel kilenc hónapja késik az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kezdete. Portugália még az elnökségi időszakában szeretné, ha elindulna, megvalósulása azonban több tényező alakulásának függvénye.
A portugál elnökség prioritásai közé tartozik, hogy 2021 első felében jelentős előrelépések történjenek az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban. Szándékaik szerint a két éven át tartó rendezvénysorozat még az idei esztendő első hónapjaiban kezdetét venné, ehhez azonban megoldást kellene találni a konferencia vezetőjének személye körül kibontakozott intézményi vitára.
Maga a rendezvény Emmanuel Macron francia államfő ötlete volt, aki ezzel a nagyszabású eseménysorozattal kíván legitimitást biztosítani az Európai Unió reformjáról szóló elképzeléseinek. A közös gondolkodásba az uniós intézmények és a nemzeti kormányok mellett az állampolgárokat is bevonná. Javaslatát 2019-ben a von der Leyen-bizottság is felkarolta, kiváló lehetőséget látva benne az Unió demokratikusabbá tételére. Az eredeti forgatókönyv szerint 2020. május 9-én, Európa napján indult volna el a konferencia, a koronavírus-járvány azonban átírta az elképzeléseket.
Nem az egészségügyi helyzet volt ugyanakkor az egyetlen tényező, ami problémát okozott, és ma már sokkal inkább az európai uniós intézmények közötti véleménykülönbség az oka annak, hogy nincsen újabb időpont meghatározva a kezdésre. A vita, amely elsősorban az EP és a Tanács között zajlik, jelenleg az Európa jövőjéről szóló konferencia elnökének kilétéről szól. Az Európai Parlament volt az első, aki megnevezte saját jelöltjét a belga Guy Verhofstadt személyében, a Tanács részéről viszont elutasításba ütköztek, amikor a tagállamok kormányai állásfoglalásukban egy független, valamennyi érdeket figyelembe vevő, mindenki által elfogadott vezetőt javasoltak, ugyanis Verhofstadt ezen kritériumok közül kevésnek felel meg. Kompromisszumos megoldásként, Németország és Franciaország az egykori dán kormányfőt, Helle Thorning-Schmidtet ajánlotta a rendezvénysorozat élére, ám a politikus végül nem kapott elegendő támogatottságot a tagországok részéről. A látszólagos patthelyzet feloldása érdekében Portugália január végén azt szorgalmazta, hogy egy három főből álló elnökség fogja össze a konferenciát, amelyben a Bizottság, a Parlament és az Európai Tanács első embere kapna helyet.
A javaslatra hivatalos vélemény még nem érkezett az intézmények részéről, a személyi kérdések mögött azonban másfajta ellentét is meghúzódik, mégpedig az Európa jövőjéről szóló konferencia végkimenetelével – és ezáltal a természetével – kapcsolatos eltérő felfogások. Az Európai Parlament üdvözölne egy esetleges szerződésmódosítást, a Tanács ugyanakkor a már említett állásfoglalásában határozottan és egyértelműen elveti ennek lehetőségét. Nem véletlenül nem támogatták Guy Verhofstadt jelölését, akinek egyik legnagyobb kritikusa Mark Rutte holland kormányfő volt. A belga politikus ugyanis nyíltan pártolja az Európai Egyesült Államok gondolatát, és annak megvalósítása érdekében tartja szükségesnek a reformokat. Ezzel szemben Rutte – más európai vezetőkkel egyetemben – nem a „több Európában” látja a megoldást az Európai Uniót érő kihívásokra.
Portugália javaslata alkalmas lehet arra, hogy megállapodás szülessen a rendezvénysorozat vezetéséről, a mélyebben meghúzódó nézeteltérések viszont kétségessé teszik, hogy azután valóban el tud-e kezdődni még ebben az elnökségi ciklusban az Európa jövőjéről szóló konferencia.
Kép: Portfolio
