Az Európa Tanács (ET) 44 tagállama november 4-én az ET külügyminiszteri ülésén írta alá az emberi jogok, demokrácia és jogállamiság teljeskörű tiszteletben tartása mellett a közegészségügyi válsághelyzetben megvalósuló hatékony válaszadásról szóló Athéni Nyilatkozatot. A dokumentum aláírásának dátuma napra pontosan egybeesik az Emberi Jogok Európai Egyezménye aláírásának 70. évfordulójával. A görög ET elnökség egyik prioritásának tekinthető nyilatkozatot csupán 3 tagállam, köztük Magyarország, nem támogatta.
A nyilatkozat bevezetőjében kiemeli a jelenlegi világjárvány negatív hatásait, megemlítve a fogyatékkal élő személyek, kisebbségi csoportok, bevándorlók, hontalanok, lakhelyükről elűzött emberek problémáit, mint a jelenlegi helyzetben a leghátrányosabb társadalmi csoportok közé tartozókat. Az is megfigyelhető hogy a járvány során felerősödött e csoportok megbélyegzése, az idegengyűlölet és a rasszizmus, valamint az antiszemitizmus és muszlimellenes hozzáállás, illetve a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak. A nyilatkozat megerősíti, hogy a jelenlegi járványhelyeztben és szükségállapotban meghozott intézkedéseknek szigorúan szükségesnek, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, illetve csak addig alkalmazhatóak, míg ez feltétlenül szükségszerű, illetve amíg a helyzet normalizálódik. Emellett az intézkedéseknek teljes mértékben követniük kell az Emberi Jogok Európai Egyezménye és egyéb más nemzetközi dokumentumok kötelezettségeit, céljait.
A miniszterek által elfogadott dokumentum elismeri és kiemeli azt is, hogy a közbiztonság olyan demokratikus rendszerekben védhető hatékonyan, ahol jogállamiság uralkodik, amely megköveteli a szükségállapot parlamentek általi ellenőrzését és hatályának megállapítását, valamint bírósági felülvizsgálatot is lehetővé tesz annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az ezzel kapcsolatos állami visszaélések. Az Emberi Jogok Európai Bíróságát a nyilatkozat olyan nemzetközi döntéshozó szervként erősíti meg, amelynek jogában áll eldönteni, hogy az államok egyes szervei a jelenlegi szükséghelyzetben az Emberi Jogok Európai Egyezményének megfelelően hozzák-e meg döntéseiket. A nyilatkozat továbbá elismeri az információhoz való hozzáférés fontosságát és a szólásszabadságot, mivel a világjárvány következtében felerősödött a gyűlöletbeszéd, a félrevezetés és az információk elferdítése, szintén veszélyeztethetve az emberek életét. Ezzel összefüggésben, napjainkban talán még fontosabb a társadalmi kohézió erősítése, megtartása. A miniszterek megerősítették Európa egysége érdekében tett vállalásaikat, különös tekintettel a jogállamiság, valamint az alapvető emberi jogok mindenki számára történő biztosítása terén. A járvány következtében felszínre került a hatékonyabb multilaterális együttműködés és többszintű kormányzás szükségessége, valamint annak kívánalma is, hogy Európa felkészültebben nézzen szembe az esetleges jövőbeni járványokkal és egyéb állapotokkal, beleértve a természeti és technológiai katasztrófákat. Összességében a nyilatkozat végén az államok képviselői megerősítették együttműködésüket a nemzetközi jogi normákkal összhangban; kiálltak amellett, hogy a továbbiakban is közösen keresik majd a közegészségügy védelme érdekében megvalósítható legjobb válaszokat, valamint a demokratikus rendszerek fenntartását és a járvány negatív társadalmi következményeinek mérséklését.
A november 4-én elfogadott nyilatkozat, illetve külügyminiszteri találkozó a görög elnökség utolsó ünnepi eseménye, mivel az ország november 18-án adja át az elnökséget Németországnak. Az ülésen az Európai Unió képviselői az Európa Tanácsot teljeskörű támogatásukról biztosították a járványra adott válaszokkal és magával a nyilatkozattal összefüggésben. Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke, illetve Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyetértettek abban, hogy a globális problémákra multilaterális megoldásokkal kell szolgálni, így az európai emberi jogi szabályozásra és normákra nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mint eddig bármikor. Az Unió szempontjából ez szintén rendkívül fontos, mivel az EU például a közelmúltban is egyeztetéseket folytatott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozással kapcsolatosan, melyre egyébként a Lisszaboni Szerződés fel is szólítja a szervezetet.
Az ülésen részt vevő EU-delegáció megerősítette támogatását az ET elvei és irányvonalai iránt illetve kiemelték várakozásukat a hamarosan kezdődő német ET elnökség és az ezzel párhuzamos, jelenleg már zajló EU Tanácsának német soros elnöksége vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban azt is kiemelték, hogy ez egyedülálló alkalmat adhat arra, hogy az EU tagállamok prioritásaik, céljaik meghatározásakor együttműködjenek az Európa Tanáccsal. Az EU, mind a járvány során, mind ezt követően többek között például a mesterséges intelligencia, a környezeti és kibertérrel kapcsolatos politikák vonatkozásában tartja fontosnak az ET irányvonalainak követését. Az EU képviselői kifejezték azt is, hogy mind a járvány során, mind a jövőben elkötelezett támogatói lesznek az Európai Tanács célkitűzéseinek.
Magyarország az elnökséggel és az ET tagállamokkal egyes szövegezési kérdésekben, illetve véleménykülönbség fennállása miatt nem tudott megegyezni a nyilatkozat vonatkozásában, így az elnökség arra a döntésre jutott, hogy Magyarország nélkül fogadja el a dokumentumot. Ezzel összefüggésben bővebb információ nem áll rendelkezésre, a sajtóban megjelent hírek alapján Miltiadis Varvitsiotis európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy egyes államok szűklátókörűsége, főként a nők jogainak tekintetében, nem tette lehetővé a nyilatkozattal kapcsolatos egyhangú megegyezést, amellyel állítólag Magyarországra utalt. (Bővebben lásd ezt a cikket).
Kép forrása: Athina984
