Az Európai Unió június 18-án videokonferencia keretében vezetői körben találkozott a Keleti Partnerség vezetőivel, amelynek során az Unió továbbra is elkötelezte magát a stratégiai párbeszéd és multilaterális kapcsolatok megerősítése mellett a poszt COVID-19 járvány utáni helyzetben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztató keretében megerősítette az EU szolidaritását a térség felé. Milyen lehetőségek várnak a térségre?
Az unió 1 milliárd euróval támogatja a Keleti Partnerség tagállamait a vírus okozta negatív hatások enyhítésére, amely kiegészült életmentő védekező eszközök adományozásával is. A gazdasági kapcsolatokat tekintve az EU a Keleti Partnerség négy országában első helyen, két országban pedig másodikon áll kereskedelmi volumenében. A stratégiai partnerség kiterjed egy közös térség kialakítására is, amely tükrözi az EU értékeit, megerősítve egy szabályokon alapuló nemzetközi renden keresztül.
Az Ukrajnával, Grúziával és a Moldáv Köztársasággal való társulási megállapodások (Association Agreements) lehetőséget nyújtanak az EU-s politikával való harmonizációra és szoros gazdasági integrációra. Az Örményországgal 2017-ben kötött Átfogó Partnerségi és Együttműködési Megállapodás jelenleg ideiglenesen lépett hatályba, míg a megállapodásról való tárgyalás az azeriekkel már döntési szakaszba lépett. Komoly előrehaladást ért el az Európai Unió Fehéroroszországgal is, amellyel július 1-jén lép hatályba a vízumkönnyítés és a visszafogadási megállapodás.
Felkészülve a 2021. márciusi brüsszeli Keleti Partnerség csúcsra von der Leyen Bizottsági elnök elmondta, hogy öt területet azonosítottak be, amelyeknél nagyobb előrehaladást vár el. Ezek a gazdaság megerősítése és infrastruktúrák fejlesztése, a demokratikus kormányzás az állampolgári jogok tiszteletben tartásával, a digitalizációs összeköttetések fejlesztése az Egységes Digitális Piac alapján, a klímavédelem és fenntarthatóság, legvégül a polgárokat érintő gyakorlati projektek támogatását emelte ki. Többek között a kis- és középvállalkozások támogatását, munkahelyek létrehozását és a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését hozta szóba. Látható, hogy a Bizottság szakított korábbi óvatos álláspontjával és aktívan szeretné támogatni a hat ország közeledését. Az Unió tehát több releváns, polgárokhoz közeli projektet szeretne támogatni a jövőben.
A Bizottság elnöke kijelentette, hogy egy olyan – a Keleti Partnerség polgáraihoz közeli – Uniót szeretne látni, amely képes választ adni a realitásokra.
Várhelyi Olivér bővítési biztos a vezetői csúcsot megalapozó Keleti Partnerség külügyminiszterek csúcstalálkozóján szólalt fel. A jövő kapcsán elmondta, hogy minden partner célja az ellenállóképesség/reziliencia megerősítése. Emellett szeretné, ha nagyobb összhang lenne a tagországok és az EU között a Zöld Megállapodás és a Digitális Európa kezdeményezések tekintetében, amelyekhez elengedhetetlen az erős gazdasági alapok megteremtése. A hálózatokba kapcsolt közlekedési folyosók, energiarendszerek és digitális hálózatok rendkívüli sebességgel fogják növelni a gazdaságok helyreállítását. A kezdeti hurráoptimizmushoz hozzájárul, hogy a Bizottság új megközelítésben és módszerekkel, új személyekkel sikeresen és hitelesebben tud egységes álláspontot kialakítani, amely a problémák elébe megy, és gyakorlatiasabb megoldásokat kínál. Ez látható a nyugat-balkáni partnerekhez való hozzáállásban is. A helyzetet beárnyékolja, hogy az Uniós tagállami vezetők még nem állapodtak meg a többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán, így még változhat az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz mérete.
A júliusi német elnökség első két hete döntő szereppel bír az EU jövője szempontjából, mivel újabb Európai Tanácsot szerveznének egy sikeres MFF megállapodás érdekében, amely kihat a Keleti Partnerség országaira is. A járványból való kilábalás után az EU tehát forró nyár elé néz, amely lehet, hogy még forróbb ősszé alakulhat, így a bizonytalan nemzetközi környezet mellett biztos szándék van egy fair megállapodásra, figyelembe véve a fél év múlva esedékes brit kilépést. Az EU-nak tehát megerősödve kell további partnerekre szert tennie a szomszédjai körében, amely lehetővé tenné, hogy a jövőbeni válságokra is gyors segítséget nyújtson a legkiszolgáltatottabb térségek számára.
