A kokainkereskedelem átalakuló dinamikája és hatásai az Európai Unióban
Egyre többször hallani, hogy drogbandák esnek egymásnak európai nagyvárosokban. De ez csak a felszín. Mit jelent a kokainkereskedelem változó dinamikája, és milyen hatással van mindez az Európai Unióra?
A kokainkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb és legpusztítóbb illegális iparág a világon, amely Latin-Amerikából kiindulva globálisan terjed; súlyos társadalmi, gazdasági valamint biztonsági következményei vannak mind a termelő régiókban, mind a fogyasztói piacokon. Az utóbbi évtizedben a kokaintermelés és -szállítás jelentős változásokon ment keresztül, különösen Kolumbia, Mexikó és Ecuador szerepének átalakulása révén. Európában a kokainkereskedelem új szállítási útvonalai, kifinomult csempészési technikái és a növekvő fogyasztói kereslet további kihívásokat jelentenek mind a társadalom, mind a hatóságok számára.
A kokainkereskedelem világméretű hálója és az európai kábítószerpiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Hagyományosan Kolumbia foglalja el a világ legjelentősebb kokaintermelő országait felmutató tabella vezető posztját, az összes megtermelt kokain körülbelül 70%-át ugyanis itt termelik. A kereskedelem tekintetében azonban, a 2016-os kolumbiai békemegállapodást követően, hatalmi átrendeződés következett. Amikor a FARC gerillaszervezet (mint korábbi jelentős szereplő) kivonult a drogkereskedelemből, hatalmi vákuum keletkezett, amelyet elsősorban a mexikói kartellek igyekeztek betölteni.
Bár a kolumbiai kokalevél-termesztés volumene továbbra is meghatározó, a feldolgozás és az exporttevékenység hatalmasra nőtt mexikói kartellek kezében összpontosul. A Sinaloa és a Jalisco Nueva Generación kartellek nemcsak a szállításban, hanem már a termelésben is meghatározó szerepet játszanak, kihasználva a kínálkozó piaci réseket. Ez a változás elsősorban az Egyesült Államok és Kolumbia közös drogellenes politikájának írható a számlájára, amely decentralizáltabb kokain-kereskedelmi struktúra létrejöttéhez vezetett, ennek egyik legjelentősebb példája Ecuador.
Ecuador átalakulása különösen aggasztó tendenciát mutat: a korábban „béke szigeteként” ismert ország mára a nemzetközi kokainkereskedelem egyik legfontosabb csomópontjává vált. A guayaquili kikötő stratégiai jelentősége felértékelődött, ami véres bandaháborúkhoz vezetett, és 2022-ben már 4600 gyilkosságot regisztráltak az országban (Insight Crime, 2023). Az ecuadori bűnszervezetek, különösen a Los Choneros és a Los Lobos, közvetlen kapcsolatokat építettek ki európai bűnszervezetekkel, beleértve az albán maffiát is.
Az európai kokainpiac éves forgalma meghaladja a 31 milliárd eurót, és a kokain a cannabis után a második leggyakrabban használt illegális kábítószer a régióban (Goosdeel, 2024). A fő belépési pontok továbbra is Rotterdam, Antwerpen és a spanyol kikötők, ahol 2022-ben rekordmennyiségű, 323 tonna kokaint foglaltak le (EMCDDA, 2023). Mindezt összevetve, Belgium, Hollandia és Spanyolország együttesen a lefoglalt mennyiség 68%-áért felelős (EMCDDA & Europol, 2023).
A bűnszervezetek egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, beleértve a legális kereskedelmi láncok infiltrálását és a kikötői személyzet megfélemlítését. A csempészek gyakran rejtik el a drogot legális áruk, például banánszállítmányok között. Egy 2024 októberében történt eset során például, a spanyol hatóságok 13 tonna kokaint foglaltak le Algeciras kikötőjében, melyet banánok közé rejtettek egy Ecuadorból érkező szállítmányban (El País, 2024). Ez a módszer hozzájárul a banán alacsony piaci árának fenntartásához is, mivel a csempészek a szállítmányok költségeit részben fedezik, így torzítva a piacot.
A megnövekedett kokainkereskedelem új típusú biztonsági kihívásokat jelent az EU számára. A versengő bűnszervezetek közötti konfliktusok az erőszakos incidensek számának növekedéséhez vezetnek, különösen a kikötővárosokban. Az antwerpeni kikötőből származó friss adatok szerint, 2023-ban 116 tonnára emelkedett az ott lefoglalt kokain mennyisége a 2022-es 110 tonnához képest (EMCDDA, 2023). A bűnüldözési módszerek intenzívebbé válásával a szervezett bűnözői csoportok kisebb kikötőket is megcéloznak.
A közegészségügyi következmények szintén aggasztók. A túladagolás kockázata és a mentális egészségügyi problémák száma növekszik, különösen Nyugat-Európában. Az európai felnőttek (15-64 év) körülbelül 1,4%-a, azaz 4 millió fő használt kokaint 2023-ban (World Drug Report, 2023). A 2022-es és 2023-as szennyvízelemzési adatok szerint 72 vizsgált városból 49-ben növekedett a kokainmaradványok mennyisége (EMCDDA, 2023). Különös aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a kokainhasználat egyre gyakoribbá válik a marginalizált csoportok körében.
Az EU válaszlépései a megváltozott körülményekre többrétűek. Kiemelkedő jelentőségű az Európai Drogügynökség (EUDA) létrehozása, amely 2024. július 2-án kezdte meg működését. Az ügynökség kiemelt feladatai közé tartozik a többszörös szerhasználat mintázatainak fokozott megfigyelése, és egy új európai drogriasztási rendszer működtetése. A 2023 októberében elfogadott EU Roadmap 17 konkrét intézkedést tartalmaz négy kiemelt területen, köztük az Európai Kikötői Szövetség létrehozását és a bűnözői hálózatok felszámolását célzó lépéseket. A kezdeményezés részeként, jelentős beruházással, konténer-szkennelő berendezések telepítését is előirányozták. Az érintett országokkal (Kolumbia, Mexikó, Ecuador) való megerősített együttműködés azonban elengedhetetlen a stratégia sikerének biztosításához (European Commission, 2023).
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit a kokainkereskedelem elleni küzdelemben. Az európai lefoglalások száma mára meghaladja a – történelmileg a világ legnagyobb kokainpiacaként számon tartott – Egyesült Államokbeli lefoglalások számát (EMCDDA & Europol, 2023). A tendencia visszafordításának érdekében, az EU-nak felül kell bírálnia kábítószer-kereskedelem területén alkalmazott büntetőjogi szankciókat, hogy azok elrettentés és bűnöldözés szempontjából is sikeresen működjenek az európai kokainpiacon. A probléma kezelése csak nemzetközi együttműködéssel és többszintű társadalom- és biztonságpolitikai reformokkal lehet eredményes, különös tekintettel a latin-amerikai országokkal való együttműködés erősítésére és a kikötői biztonság fokozására.
Források
Bergman, M. (2023). The transformation of drug trafficking routes in Latin America. Journal of Latin American Studies, 55(2), 245-267.
EMCDDA. (2023). European Drug Report 2023: Trends and Developments. Publications Office of the European Union.
EMCDDA & Europol. (2023). EU Drug Markets Report 2023. Publications Office of the European Union.
European Commission. (2023). EU Strategy on Combating Drug Trafficking 2021-2025. Brussels: EC.
Freeman, W. (2024). Ecuador’s Descent into Drug Violence. Foreign Affairs, 103(1), 32-40.
Goosdeel, A. (2024). The European cocaine market: New trends and challenges. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction.
Insight Crime. (2023). Ecuador’s Gang Crisis – From Peace to Pandemonium. InSight Crime Investigation.
Salazar, H. (2024). The Rise of Organized Crime in Ecuador. Latin American Research Review, 59(1), 203-218.
The Conversation. (2024). Ecuador’s security crisis: How the country became a hub for global cocaine trade. Academic Journalism.
Van der Meer, C. (2023). Port Security and Drug Trafficking: The Case of Antwerp. European Journal of Criminology, 20(4), 456-478.
Wilson, J. (2023). Comparing EU and US approaches to drug trafficking control. International Journal of Drug Policy, 112, 103-115.
World Drug Report. (2023). United Nations Office on Drugs and Crime. United Nations Publications.
Zabyelina, Y. (2023). Transnational organized crime and European security. European Security, 32(1), 78-96.
El País. (2024) Intervenidas en Algeciras 13 toneladas de cocaína oculta entre plátanos, el mayor alijo aprehendido en España.
El País. (2024) La Guardia Civil interviene siete toneladas de cocaína en el Guadalquivir, el mayor alijo transportado con narcolanchas.
Fotó: Dimitris Avramopoulos / Flickr
