Svédország január elsején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól, Magyarország pedig 2024-ben fogja betölteni ezt a posztot. De mit is takar pontosan az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége, és milyen feladatokkal jár a tagállam számára?
A tagállamok 1958 óta egymás között, hat hónapos periódusokban váltják egymást az Európai Unió Tanácsának elnökeként. A 27 tagállam egyelőre 2030-ig határozta meg az elnöklés sorrendjét. Jelenleg Svédország van ebben a pozícióban, azonban – ami számunkra külön érdekes – 2024-ben, csatlakozásunk óta immár másodjára, Magyarország fogja betölteni ezt a szerepet.
Az elnökség alatt nem csak az adott országnak van kiemelt szerepe, hiszen a 2009-es Lisszaboni Szerződés óta a tagállamok az „elnökségi triók” rendszerében határozzák meg azokat a kérdésköröket és témákat, amelyekkel a Tanács az elkövetkezendő másfél évben foglalkozni szeretne. Ennek útmutatójául a három ország közös programja szolgál, azonban a tagállamok külön-külön is készítenek egy saját, részletesebben kidolgozott programot a közös dokumentummal összhangban. 2023 első felében Svédország fejezi be a francia–cseh–svéd elnökséget, amelyet a spanyol–belga–magyar trió követ.
A svéd elnökség a közös program alapján négy prioritást fogalmazott meg az elkövetkező fél évre, amelyek a biztonság; rugalmasság és versenyképesség; jólét – zöld és energetikai átállás; illetve a demokratikus értékek és jogállamiság. További célkitűzés, hogy prioritásként fogják kezelni Ukrajna gazdasági és katonai támogatását.
Az elnökség előkészítése és lebonyolítása sok munkával és nagy felelősséggel jár, hiszen a tagállamnak a rá eső félévben több feladatot is el kell látnia. Az elnökség négy fő feladata: gondoskodni az EU napirendjének folytonosságáról; biztosítani a hatékony és szabályszerű jogalkotást; garantálni a tagállamok közötti együttműködést; végül pedig képviselni a Tanácsot a többi intézménnyel való kapcsolattartás során, különös tekintettel az Európai Bizottságra és az Európai Parlamentre. Mindezek mellett az elnökség szervezi és bonyolítja le a Tanács üléseket, a Külügyek Tanácsa üléseinek kivételével.
A formális és informális találkozók szervezésével az elnökség a problémákra való figyelemfelhívás mellett a tagállamok közötti, illetve az uniós szintű együttműködést is elősegíti. A rotációs rendszer biztosítja, hogy minden államnak lehetősége legyen képviselni a számára legfontosabb területet vagy leglényegesebb problémát, hiszen programjaikon keresztül olyan területeket helyezhetnek a középpontba, és hozhatnak közelebb az Európai Unió polgáraihoz, amelyek szerintük létfontosságú elemét képzik az Unió mindennapjainak.
Az említett feladatok miatt kiemelten fontos, hogy az elnökséget gyakorló tagállam semleges közvetítőként járjon el. Mivel nemzeti álláspontot az elnöki székből nem lehet képviselni, így az üléseken az adott tagország még egy képviselője jelen van, hogy amennyiben szükséges, úgy felszólaljon a nemzeti álláspontja mellett.
Annak ellenére azonban, hogy a soros elnökség feladatai nagyban szervezési és adminisztratív jellegűek, az adott tagországnak lehetősége van az elnökségi trió közös álláspontján, illetve az erre épülő saját programján keresztül az Európai Unió politikai irányvonalának formálására, illetve az általuk legfontosabbnak ítélt kérdések, ügyek uniós szintű nyomatékosítására. Ilyen értelemben tehát komoly felelősség és nagy lehetőség is, milyen elnökségi célkitűzéseket fogalmaz meg majd hazánk – természetesen a spanyol–belga–magyar trió elnökségi programjával összhangban.
Források
https://www.consilium.europa.eu/en/presidency-council-eu/
https://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/presidency-council-eu/
Nyitókép forrása: https://swedish-presidency.consilium.europa.eu
