Mi is az a többéves pénzügyi keret? Milyen eljárás keretében születik meg a többéves költségvetés és kik a résztvevők? Mennyi pénzből gazdálkodik az Európai Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban, és hol tartott Magyarország 2022 év végén? Ezt igyekszik bemutatni az alábbi írás.
Az Európai Unió kiadásait tartalmazó pénzügyi rendeletet többéves pénzügyi keretnek nevezzük. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke alapján a keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni. Az első, 1988-ban elfogadott megállapodás öt évre vonatkozott, míg a 2020-ban elfogadott legutóbbi, azaz a hatodik – a korábbi két időszakhoz hasonlóan – hét évet ölel fel, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra határozza meg az uniós kiadások felső határát.
A többéves pénzügyi keret elfogadása hosszas folyamat eredménye, hiszen a rendeletalkotás többszereplős eljárás. A többéves pénzügyi keretet a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben határozza meg. A jogalkotás kezdeményező szerep továbbra is az Európai Bizottságé, a két társjogalkotó a Tanács és az Európai Parlament. A Parlament módosítással nem élhet, csak egyetértését adhatja vagy vonhatja meg a javaslattól („kvázi vétó”), a Tanács pedig egyhangúlag határoz. A költségvetés kialakításának folyamatában ez utóbbi bír kiemelt szereppel, hiszen a tagállamok forráshoz jutása a tét, amelynek érvényre juttatása a Tanácson keresztül történik. Mindegyik tagállam motivációja az, hogy minél vaskosabb borítékkal rendelkezzen, ugyanakkor eltérő adottságokkal és fejlettségi szinttel rendelkeznek, ami a forrásokhoz való jutást jelentősen befolyásolja. Régre visszanyúló vita áll fenn a nettó befizető és nettó haszonélvező tagállamok között, amely kapcsán megjegyzendő, hogy a haszonélvező tagállamok megnyitották piacaikat, olcsó munkaerőt kínálnak, és a források nem kis hányada is végül a befizető államokhoz jut vissza (pl. vásárolt eszközökön, alapanyagokon, külföldi vállalatok által elnyert kivitelezéseken keresztül).
A 2021–2027-es időszak többéves pénzügyi keretének alapjavaslatát a Bizottság 2018 májusában terjesztette elő, melynek elfogadását meglehetősen nehezítették a koronavírus által okozott gazdasági és társadalmi problémák, illetve azok kezelésére adható megoldások keresése. Két évvel később szintén májusban tette le a Bizottság a módosító javaslatcsomagját, amelyben egy új, ideiglenes eszköz létrehozását is kezdeményezte a válságból való kilábalás és a gazdaság újraépítése, valamint a zöld és digitális átállás érdekében: a Következő Nemzedék EU (NextGenerationEU) csomagot. Végül 2020. november 10-én zárultak le az Európai Unió legfőbb szerveinek tárgyalásai. Az Európai Tanács (állam- és kormányfők) 2020. december 10–11-i ülésén elfogadott tanácsi következtetését követően a Parlament 2020. december 14-én egyetértését adta, végül a Tanács december 17-én hivatalosan elfogadta a többéves pénzügyi keretről és a Következő Nemzedék EU-ról szóló megállapodást.
A többéves pénzügyi keret 2018-as árakon számolva 1074,3 milliárd euró. A rendelet hét fejezetre bontva határozza meg a kiadási előirányzatokat, összegezve három nagyobb politikát finanszíroz közel egyenlő mértékben: a közös agrárpolitikát, a kohéziós politikát, valamint az új és megerősített prioritásokat (ide tartoznak a közvetlen irányítású uniós források, a belső és külső biztonság, a nemzetközi politika, valamint az adminisztráció költségei). A Következő Nemzedék EU 2018-as árakon számolva 750 milliárd euró, amelynek több mint fele támogatás, másik része pedig kölcsön. A csomag forrásainak közel 90%-át a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki, míg további 10%-a a 2014–2020-as időszak többéves pénzügyi keretéhez, valamint a 2021–2027-es időszak egyes közvetlen irányítású programjaihoz járul hozzá. Összevetve a korábbi időszakokkal, 2021–2027 között a Következő Nemzedék EU csomaggal kiegészítve az Európai Unió eddig soha nem látott, összesen több mint 1,8 billió euró összegből gazdálkodhat.
Hol tartott Magyarország 2022 év végén?
Az Európai Uniótól származó források mindig célhoz kötöttek. Annak érdekében, hogy Magyarország hozzáférjen a forrásokhoz, megállapodásra kell jutnia a rendeletekben kijelölt uniós intézményekkel. A közös agrárpolitika keretében rendelkezésre álló, összesen 8,4 milliárd eurónyi forrás lehívása érdekében Magyarország Stratégiai tervét a Bizottság 2022. november 7-én fogadta el. A helyreállítási és ellenállóképességi támogatáshoz való jutás érdekében a tagállami terveket a Tanács hagyja jóvá végrehajtási határozat révén a Bizottság javaslata alapján, amely Magyarország esetében 2022. december 15-én történt meg, 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás felhasználását lehetővé téve. Megjegyzendő, hogy ugyanezen ülésen a Tanács egy másik végrehajtási határozatot is meghozott a Magyarországgal szemben 2022 áprilisában megindított jogállamisági eljárás kapcsán, amely összességében nem tartja elégségesnek az eddig megtett intézkedéseket, így az operatív programok elfogadását követően három program kapcsán az azokhoz tartozó kötelezettségvállalások 55%-ának felfüggesztését határozta meg. A felfüggesztést a Tanács a Bizottság javaslata alapján megszüntetheti, amennyiben Magyarország két éven belül a helyzetet maradéktalanul orvosolja. A végrehajtási határozat továbbá a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott programok vonatkozásában a közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal történő jogi kötelezettségvállalások tilalmáról is rendelkezik. A kohéziós politika forrásaihoz kapcsolódóan a magyar Partnerségi Megállapodást és az operatív programokat 2022. december 22-én hagyta jóvá a Bizottság (utolsóként az Európai Unióban), melynek révén közel 22 milliárd eurónyi forráshoz jutott közelebb az ország. A tényleges hozzáférés érdekében azonban még van tennivaló, ugyanis a tagállam részére történő kifizetéshez horizontális, valamint tematikus feljogosító feltételeknek kell megfelelni. Jelentősége, hogy valamely horizontális feljogosító feltétel nem teljesülése a teljes felzárkóztatási összeg lehívhatóságát blokkolja. A Bizottság decemberi közleménye alapján pedig az Alapjogi Chartával való kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt akkor tekinti teljesítettnek Magyarország részéről – szinte a teljes kohéziós forrás lehívhatósága elé akadályt állítva –, ha meghozza azon igazságszolgáltatással kapcsolatos intézkedéseket, amelyekre a helyreállítási és ellenállóképességi terve keretében kötelezettséget vállalt. Emellett bizonyos hazai rendelkezések (magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok) szintén nem egyeztethetők össze az Alapjogi Chartával, amely három operatív program, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaihoz való hozzáférést blokkolja.
Összegezve tehát 2022 év végére sikerült minden olyan stratégiai dokumentum kapcsán megegyeznie Magyarországnak az Európai Unióval – elkerülve a potenciális forrásvesztést –, amely lehetővé teszi az uniós támogatásokhoz való hozzáférést, ugyanakkor 2023-ban indokolt mielőbb megtenni a tényleges kifizetések érdekében szükséges intézkedéseket, és gőzerővel meg kell kezdeni, illetve folytatni kell a programok hatékony és eredményes végrehajtását.
Felhasznált források
A TANÁCS (EU, Euratom) 2020/2093 RENDELETE (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
A TANÁCS (EU) 2020/2094 RENDELETE (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/241 RENDELETE (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_18_3570
https://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_1.4.3.pdf
https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/mff2021-2027-ngeu-final/
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7801
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022D2506&qid=1672337667440
https://www.consilium.europa.eu/media/47296/1011-12-20-euco-conclusions-en.pdf
https://agriculture.ec.europa.eu/cap-my-country/cap-strategic-plans/approved-csp-0_hu?page=1
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7801
