Az Európai Bizottság REpowerEU tervről szóló közleménye 2022. március 8-án jelent meg, melynek célja, hogy az Ukrajna területi integrációja elleni orosz agresszióra, az ott élő polgári lakosság elleni atrocitásokra válaszul, az Unió jelentős mértékben csökkentse orosz energiafüggőségét.
A terv részeként jelentették be az ötödik EU-s szankciós csomagot, amely már betiltja az orosz szén bármilyen formában történő behozatalát az Európai Unióba, ezzel közel 8 milliárd eurós bevételkiesést generálva Oroszország számára. Az EU szén importjának 45%-a eddig Oroszországból érkezett, melyet augusztus elejétől, a négy hónap türelmi idő után (amíg lejárnak a szerződések) már máshonnan kell pótolni.
Már 2014-ben, a Krím-félsziget annektálását követően gazdasági szankciókat vetett ki az Unió, melyek az Oroszországgal folytatott kereskedelmet célozták, majd ezeket a szankciókat kibővítve félévente hosszabbították meg egészen 2022-ig, mivel egyáltalán nem csökkent az orosz fél nemzetközi jogot sértő magatartása, sőt az éles háborúvá eszkalálódott. 2022. február 23-án érkezett az első szankciós csomag, melyben a gazdasági szankciók mellett már megjelentek személyekre vonatkozó intézkedések is. A második szankciós csomag elsősorban bankokat és az állami tulajdonú vállalatokat célzott, főképp a pénzügyi szektorra, az orosz exportra, valamint a vízumpolitikára terjedt ki. A harmadik és negyedik szankciós csomagok egyrészt orosz személyek vagyonának befagyasztására, másrészt a szankciók addigi lefedett szektorainak bővítésére (pénzügy, energia, közlekedés, vízum) irányultak.
Az ötödik szankciós csomag, mely a szén és egyéb szilárd fosszilis energiahordozókra terjed ki, joggal veti fel a kérdést, hogy milyen további irányokba tervez szigorítani az uniós közösség Oroszországgal szemben. Folyamatban van és heves vita övezi a nemzetközi porondon az olajembargó bevezetését, illetve annak mikéntjét, mely diskurzus sokszor a gáz- és az atomenergia kérdését is felveti. Az orosz olaj importjának tilalma, még ha morálisan érthető is, több ország racionális érdekével szembe megy. Magyarország mellett például Szlovákia, Csehország vagy Bulgária, azonban nyíltan csak Magyarország, valamint az utóbbi időben Szlovákia gátolta az EU-s szintű intézkedést. A többi tagállam, igaz, 2–3 év haladékot kérve, de elfogadná, hogy máshonnan szerezzen magának olajat. Magyarország a legcélszerűbb megoldásnak azt látná, ha az embargó csak a vízen (vagy levegőben) történő szállítást tiltaná, de a szárazföldi és a csővezetéken át történő importot nem. Kritikusok úgy gondolják, hogy az azonnali olajembargó nem tudna hozzájárulni az orosz invázió visszaszorításához, hiszen Oroszország már a háborút megelőzően is felhalmozott egy nagyjából 630 milliárd dolláros tartalékot, így rövid távon az EU saját magának árt. Az üzemanyaghiány meglátszana az ellátási láncokban, valamint jelentős további áremelkedéshez vezetne. A MOL vezérigazgatója szerint körülbelül 2–4 évre lenne szükség a napi 20 ezer tonna olaj import alternatívájának kialakítására. Egy biztos, az OECD kimutatása alapján Magyarország esetében az ország igényének több mint 40%-át, míg Szlovákia esetében több mint 80%-át teszi ki az orosz olaj, ezt csökkenteni pénz és idő kérdése.
A szankciós csomag később tovább bővülhet egy esetleges földgázembargó bevezetésével is, ez azonban a nagyfokú orosz energiafüggőség miatt még nincsen napirenden. Az energiafüggőség csökkentérésre való törekvés már megkezdődött. Az Oroszországból származó szállítások 2022 első negyedévében 30%-kal alacsonyabbak voltak (289 terawattóra), mint 2021 azonos időszakában (408 TWh). Szlovákia jelenleg gázimportjának 85%-át Oroszországból fedezi, és április elején Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter még úgy nyilatkozott, hogy szemben Franciaországgal vagy Németországgal, „Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy leállítsa az orosz földgáz importját, és ha kell, rubelben fog fizetni érte”. Ezt árnyalja az az új megállapodás, mely szerint 2022 júniusától a Szlovák Gázművek Németországon és Csehországon keresztül Norvégiától fog cseppfolyósított gázt vásárolni annak érdekében, hogy elszakadhasson az orosz szállításoktól.
Végül érdemes szót ejteni az orosz technológiával működő európai nukleáris erőművekről is. Április elején az Európai Parlament már arról szavazott, hogy legyen-e szankciós csomag a nukleáris üzemanyagok importja ellen is, melyet 513 szavazattal, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadtak állásfoglalásukban a képviselők. A végső elfogadott szöveg a következő: „Az Európai Parlament [..] sürgeti a tagállamokat, hogy szüntessék meg az együttműködést az orosz vállalatokkal a meglévő és új nukleáris projektekkel kapcsolatban – többek között Finnországban, Magyarországon és Bulgáriában –, valamint az olyan meglévő projektekkel kapcsolatban is, ahol az orosz szakértőket nyugatiakkal lehet helyettesíteni, és fokozatosan szüntessék meg a Roszatom-szolgáltatások használatát; felszólít az orosz energiaipari vállalatokkal, például a Roszatommal és más érintett orosz tudományos szervezetekkel folytatott tudományos együttműködés megszüntetésére; követeli, hogy a Belarusszal szembeni szankciók tükrözzék az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat annak érdekében, hogy véget vessenek minden olyan joghézagnak, amely lehetővé teszi Putyin számára, hogy a szankciók megkerülésére használja fel a Lukasenka által nyújtott támogatást”. Ez azonban még közel sem jelenti, hogy rövid időn belül szankció alá kerül a Roszatom. Bár az EU lezárta légterét az orosz járatok előtt, Szlovákia a nukleáris üzemanyag esetében kivételt tett. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol egyelőre még orosz fűtőanyagot használunk a paksi reaktorokhoz, és a bővítés tekintetében is a Roszatommal tárgyalunk. Finnország azonban szankció nélkül is felmondta a Roszatommal az atomerőmű-építési szerződést. Csehország pedig olyan tendert írt ki a Dokovany városa mellett lévő atomerőmű bővítésére, amelyből már biztonsági okokra hivatkozva kizárták az oroszokat és a kínaiakat. A folyamatosan változó szankciós világban nem csak tagállami szinten, de a cégeknek is oda kell figyelniük arra, hogy milyen üzleti partnerekkel dolgoznak együtt, hiszen könnyen lehet, hogy az előző évtizedekben megszokott partnerek között közvetve vagy közvetlenül az új szankciók alá eső személlyel vagy szervezettel egyik napról a másikra megszűnhetnek az üzleti kapcsolatok. Az Európai Bizottság is arra biztatja a tagállamokat, hogy érvényesítsenek olyan tagállami mechanizmusokat, amelyek hatékonyan fellépnek az orosz és belorusz befektetőkkel szemben, akik ki akarják játszani a szankciókat.