Lehetőség az átalakuló világgazdasági környezetben?
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nemrégiben ambiciózus célokat fogalmazott meg az euró globális státuszát illetően, és egyúttal egy globális euró pillanatról beszélt.
A változó geopolitikai helyzetkép a jegybankelnök szerint új ajtókat nyithat az euró nemzetközi szerepére vonatkozóan. Az amerikai gazdasági és pénzpiaci fejlemények szintén löketet adhatnak az öreg kontinens egységes valutájának erősödéséhez. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Tanács szintén az euró tartalék-, és tranzakciós valuta szerepének erősítése mellett érvelt. A változásokban gazdag világgazdasági feltételek kiaknázása bár kulcsfontosságú lehet az euróövezet számára, és az EKB maga is három fő pillérben azonosította a fejlesztendő területeket, mégsem árt a kérdéskört tágabb összefüggésben is megvizsgálni a valós lehetőségeket illetően.
Az euró előnyt kovácsolna a dollár „gyengélkedéséből”?
Jelenleg az euró a globális valutatartalékok 20%-át teszi ki, mellyel – jelentős szakadékkal a dollár 58%-os súlyához képest – a második helyen áll. Az utóbbi években a dollár irányából egy – egyelőre nem jelentős, ám mégsem elhanyagolható – elmozdulás kezdett kirajzolódni. Az európai jegybankárok nem titkolt szándéka, hogy az euró kihasználja a dollár iránti bizalom megingását, és a részben Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája okozta volatilitást az amerikai eszközökben. Utóbbit igazolja, hogy a nemzetközi befektetők egyre óvatosabbnak tűnnek az amerikai eszközökkel kapcsolatban, és az USA az elmúlt hónapokban az utóbbi évtizedek első tőkekivonását (capital flight) tapasztalta.
A dollár globális tartalékvaluta státuszának megtartásához elengedhetetlen, hogy az amerikai eszközök biztonságos menedékként (safe haven) szolgáljanak, amelynek velejárója, hogy rossz időkben azok kereslete emelkedik. A külföldi befektetők, valamint a központi bankok nagy mennyiségben tartanak államkötvényeket még viszonylag alacsony hozamok mellett is. A safe haven funkció betöltéséhez azonban kulcsfontosságú a saját fizetőképesség, vagyis a stabil fiskális pozíciók fenntartása, valamint az intézményrendszer hitelessége. Különösen hangsúlyosak ezek a szempontok egy olyan időszakban, ahol az amerikai állampapírok már nem a tökéletes, AAA besorolásba tartoznak, és ahol az adósság és a fiskális problémák egyre égetőbb problémákká válhatnak.
Itt említhető az Adam Ferguson, skót filózófusról elnevezett Ferguson törvény is, miszerint, ha egy nagyhatalom több pénzt költ adósságának kamatfizetéseire, mint a hadseregére, akkor már nem sokáig marad nagyhatalom. Az USA-ban ez a költségvetési fordulópont már megtörtént 2024-ben.
A dollár gyengélkedik, de az euró is beteg
Azt is látni kell azonban, hogy egyelőre továbbra sem tudja senki sem felvenni a versenyt az amerikai pénzügyi piacok mélységével és likviditásával, ami determinálja az ország gazdasági, pénzügyi és stratégiai súlyát is.
A tapasztalatok egyelőre azt mutatják, hogy a domináns valutával kapcsolatos aggodalmak nem az alternatívák felé váltanak ki jelentős elmozdulást. Sokkal inkább az arany iránti kereslet drasztikus emelkedése látható, semmint bármelyik másik valuta térnyerése.
Azt is hozzá kell tenni, hogy az euró nemzetközi szerepe az exportorientált növekedési modell miatt továbbra is sokkal inkább veszélyt, semmint lehetőséget rejteget magában. Rövid távon a jelenleg megfigyelhető, amerikai eszközökből történő tőkekivonás az eurót erősíti. Az árstabilitási mandátumára fókuszáló EKB valószínűleg nem tesz lépéseket az árfolyam erősödése ellen, ami erősítheti az euró biztonságos menedék státuszát amellett, hogy csökkenti a hitelfelvételi és adósságszolgálati költségeket, nagyobb mozgásteret biztosítva a központi bank számára.
Hosszú távon azonban az erősödő árfolyam már ártalmas lehet az exportőrök számára, mely Európában is kiválthatja a külkereskedelemben érdekelt gazdasági szereplők elégedetlenségét. Emellett az eurózóna strukturális felépítése a jelenlegi formájában szintén nem teszi lehetővé az euró szerepének gyors növekedését.
A gyengeségeket az EKB is rögtön azonosította, és három fő pillért határozott meg, amelyek mentén feladatok fogalmazhatók meg: geopolitikai hitelesség, gazdasági reziliencia, illetve jogi és intézményi integritás.
A téma folytatását ebben a cikkben találja. Nyitókép forrása: Pixabay
