Az EU számára nem ért még véget a polikrízis. A Covid-19 lezárás, majd a több hullámban érkező inflációs sokk, végül az idei, robosztus növekedés nélküli gazdasági év után versenyképességi válság foglalkoztatja az európai döntéshozókat. Utóbbi szoros összefüggésben áll a „nem-növekedés” (de-growth) nem túl szívderítő, gyakorlati megtapasztalásával.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyitóelőadásával tartja meg a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet november 28-án szokásos éves konferenciáját a magyar gazdaság aktuális kérdéseiről. Ezúttal az Európai Uniót széles körben foglalkoztató versenyképesség áll a fókuszban.
2020 előtt Európa a világ második legversenyképesebb térsége volt. Mára sokak szerint elvesztettük ezt a pozíciónkat. Számos mutatónk ma rosszabb, mint 2019-ben volt, s a gazdasági növekedésünk jóval kisebb mint a világgazdaság más területein, akár Ázsiában, akár Amerikában.
Az MNB definíciója szerint „a versenyképesség alatt a gazdaság hosszú távú teljesítményét meghatározó tényezők összességének színvonalát értjük, amelyek kiterjednek többek között a termelékenységre, az emberi erőforrás mennyiségére és minőségére, a technológiai haladásra, a szabályozói környezetre, a vállalkozói attitűdre, a finanszírozási lehetőségekre, valamint a társadalmi és környezeti fenntarthatóságra.”
Mario Draghi, aki korábban olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank elnöke volt, szintén megkongatta a vészharangot a szeptemberben bemutatott „Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében.
E hónap elején az Európai Unió vezetői az Európai Politikai Közösség találkozóját követő budapesti tanácskozásukon elfogadtak egy új európai versenyképességi paktumot, amelynek célja az Európai Unió jövőállóbbá tétele. A paktum kimondja: „döntő fontosságú, hogy sürgősen megszüntessük az innovációs és termelékenységi szakadékot mind globális versenytársainkkal szemben, mind pedig az Unión belül.”
A demográfiai változások által generált kihívások egyre sürgetőbbek. A népesség elöregedése és a születési ráta csökkenése fokozott nyomást gyakorol a közfinanszírozási rendszerekre, fenyegeti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot. A konferencia célja az is, hogy feltárja a demográfiai változások gazdasági és társadalmi következményeit, valamint megvitassa a lehetséges megoldásokat. Különös hangsúlyt fektetünk a fiskális fenntarthatóság biztosítására, a munkaerőpiac átalakítására, és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának megőrzésére irányuló intézkedésekre. A résztvevők megvitatják a kormányok és a vállalatok előtt álló kihívásokat, valamint a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.
Nyitókép: needpix
