A Keleti Partnerség (Eastern Partnership – EaP) az Európai Unió, annak tagállamai, valamint Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország , Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna 2009-ben indított közös kezdeményezése. Stratégiai, ambiciózus közös értékeken és szabályokon, kölcsönös érdekeken és kötelezettségvállalásokon, valamint közös felelősségvállaláson alapul. Közelebb hozta egymáshoz az EU-t és a partnerországokat, mindemellett átalakító erejűnek bizonyult.
A Keleti Partnerség politikája rugalmas, amely lehetővé teszi a jelentős differenciálást, a személyre szabott megközelítéseket és az ösztönzőkön alapuló megerősített együttműködést, amely a reformok terén leginkább elkötelezett országok javát szolgálja. Ilyen reformprogram volt például a „20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig”, amely révén a Keleti Partnerség kézzelfogható eredményeket hozott a beavatkozási helyszíneken.
A végrehajtásról szóló végső áttekintő jelentés jó előrehaladást mutat, különösen a gazdasággal, a digitális technológiával és az erősebb társadalmakkal kapcsolatos területeken, ugyanakkor az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint a környezetvédelem és az éghajlat-változási intézkedések terén továbbra is kihívások állnak a partnerség útjába.
Éppen ezért az EaP és a Tanács 2020 májusában 5 új hosszútávú célt fogalmazott meg a partnerség számára:
- együtt az ellenálló, fenntartható és integrált gazdaságokért;
- együtt az elszámoltatható intézményekért, a jogállamiságért és a biztonságért;
- együtt a környezeti és éghajlati ellenálló képességért;
- együtt az ellenálló digitális átalakulásért;
- együtt az ellenálló, igazságos és befogadó társadalmakért.
Ezek a célkitűzések szilárd alapot képeznek a helyreállításra, az ellenállóképességre és a reformokra összpontosító közös menetrendhez. Az ellenállóképesség megerősítésének és az emberek számára konkrét előnyök megteremtésének általános célkitűzése érdekében az új menetrend két pillér köré épült:
- beruházás, amelyet gazdasági és beruházási tervvel kell alátámasztani
- kormányzás
A világjárványt követő társadalmi-gazdasági fellendülés támogatása érdekében a versenyképes és fenntartható gazdaságba és összeköttetésbe való beruházás azonnali prioritás lett.
A hosszú távú ellenállóképesség megerősítése érdekében az EU és a partnerországok közös beruházásai előretekintők lettek, és a „jobbat építünk vissza” programra, valamint a „nem okozunk jelentős kárt” környezet- és éghajlatvédelmi elvére épültek. Az európai Green Deal által inspirált, történelmi lehetőség ez arra, hogy a gazdaság egészére kiterjedő megközelítéssel felgyorsítsák a zöld és digitális átmenetet, függetlenítsék a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosítástól, és 2050-re elérjük az éghajlat-semlegességet.
A gazdasági és beruházási terv támogatja a járvány utáni fellendülést, és a fenntartható fejlődés előmozdítását, valamint a köz- és magánberuházások ösztönzése érdekében speciális uniós eszközöket alkalmaznak.
Összességében elmondható, hogy az EaP a maga területein a válságok okozta károkat igyekszik az előnyeire fordítani, és olyan szakpolitikai területeken szeretne döntő előrelépéseket tenni, amelyekre eddig nem talált megoldást. Ezen intézkedéseknek nem csak regionális, de akár globális hatásai is lehetnek a meghatározott célok kapcsán.
Nyitókép forrása: Wikipédia
