Az Eurostat legfrissebb, 2023.06.15-i adatai szerint a 20–64 éves korú nők foglalkoztatási rátája Magyarországon 76% volt, ami a 7–8. legmagasabb az Európai Unió tagállamai között, csupán Észtországban, Svédországban, Hollandiában, Finnországban, Németországban és Dániában volt magasabb. Az unió átlaga jóval alacsonyabb hazánk számához képest, mindössze 70,1%. Sőt, érdemes figyelni arra, hogy az eurózóna átlaga még az uniós átlagnál is rosszabb, mindössze 69,7%.
Mindebből az olvasható ki, hogy hazánkban a nők munkaerőpiaci helyzete 2010 óta Európa második legnagyobb javulását produkálta. A munkaerőpiaci helyzettel együtt javultak az életkörülményeik is, hasonló mértékben csökkent a szegénységben élők aránya. A Covid alatt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország volt Magyarország. Mind a volt keleti blokk, mind a V4, illetve a szomszédos országok közül is a magyar érték a legmagasabb.
2010Q1 időszakban még az uniós átlagnál rosszabb, mindössze 59,1% volt a magyar női foglalkoztatási ráta, ami akkor a huszadik. helyezést jelentette a tagállamok között. A 16,9 százalékpontos javulásunk az EU-ban a második legnagyobb Málta után.
Női foglalkoztatási ráta 2023Q1, női népesség %-a, szezonálisan kiigazított, naptárhatással nem kiigazított adatok
Korcsoportonként jelentős a szórás
A munkaerőpiacon a legaktívabb korcsoport a 25–54 éves nők, akiknek a szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 85%, ami Szlovénia után a második legjobb érték az unióban, jóval az uniós átlagos 77,1% és az euróövezeti 76,3% felett van. 2010Q1 óta a javulásuk Málta, Lengyelország és Írország után a negyedik legnagyobb, csaknem duplája az euróövezetinek. A munkaerőpiacon legaktívabb korcsoportban az euróövezeten kívüli országokban jóval magasabb a női foglalkoztatás, mint az euróövezetben.
A fiatalok, azaz a 15–24 éves nők foglalkoztatási rátája 25,2%, ami a 7,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010Q1 érték. Bár az ötödik legnagyobb növekedést hajtottuk végre, az akkori 23. helyről a 18. helyre léptünk előre, s még mindig rosszabbak a mutatóink – mind az uniós átlagnál, mind az euróövezetnél.
Az idősebb, 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája 57,9%, ami 30 százalékponttal magasabb, azaz több mint duplája a 2010Q1 27,9%-os rátának. Szlovákia 33,2 és Csehország 33 százalékpontos javulása után a magyar növekedés volt az unióban a harmadik legnagyobb e korcsoportban. Az uniós átlagnál (57,3%) már jobbak lettünk, de az eurózóna értékénél (58,1%) még lejjebb vagyunk.
Hiányzik a részmunkaidős lehetőség
A 15–24 és a z 55–64 évesek esetében az eurózóna adatai jobbak az eurózónán kívüli országoknál. Mindkét korcsoport esetében a lemaradásunk elsődleges oka, hogy a nálunk magasabb foglalkoztatású országokban nagyobb arányban dolgoznak a nők részmunkaidőben. Magyarországon nagyon kevés a részmunkaidős lehetőség. Míg nálunk a 20–64 éves foglalkoztatott nőknek mindössze 5,9%-a dolgozik részmunkaidőben, ez a negyedik legalacsonyabb érték a tagállamok között, addig például Hollandiában 60,4%, Ausztriában 50,8%, Németországban 48,6%. Ezért aztán a teljes munkaidőben dolgozó nők aránya a 20–64 éves korcsoportban Bulgária után a második legjobb az egész unióban, 71,5%, több mint másfélszerese az euróövezet átlagának.
Nők teljes munkaidős foglalkoztatása, 2023Q1, női népesség %-a, szezonálisan kiigazított, naptárhatással nem kiigazított adatok
Hasonlók az arányok a legaktívabb korcsoportban is. A 25–54 évesek között nálunk 4,9%, Hollandiában 57,9%, Ausztriában 50,9%, Németországban 48,4% a részmunkaidőben dolgozó nők aránya a foglalkoztatottak között. A korcsoportjukban 100 nőből 80,8 fő dolgozik nálunk teljes munkaidőben, amelynél magasabb arány nincs egyetlen tagállamban sem.
A 15–24 éves foglalkoztatott nők között is csupán 7,8% részmunkaidős, tehát a korcsoportból 23,2% dolgozik teljes munkaidőben, ami így már a nyolcadik legmagasabb arány, nagyobb az uniós és az euróövezeti értéknél. Megállapítható, hogy nálunk azok a fiatalok, akik még iskolába járnak, a tanulás mellett nem tudnak dolgozni is, mint ahogyan ezt teszik más országokban. Ahol elterjedt a duális képzés, ott magas a fiatalok foglalkoztatása.
Az 55–64 éves foglalkoztatott nők között mindössze 10,1% a részmunkaidős, a teljes korcsoportnak több mint fele, azaz 52,1%-a teljes munkaidőben dolgozik, míg az unió átlagban csak alig több, mint a harmada. A magyar érték a tizedik legjobb arány.
A nemek közti foglalkoztatási különbség teret ad a nők részmunkaidős bevonásának
Hazánkban a két nem foglalkoztatási rátájának különbsége kisebb, mint az uniós átlag, s jobb, mint az euróövezeti átlag. A 20–64 éves korcsoportban a 18., a 25–64 éveseknél a 8., a 15–24 éves korúak esetében a 19., az 55–64 éveseknél pedig a 21. helyen áll a két nem eltérése. A nők elmaradása a férfiaktól a 15–24 és az 55–64 évesek között haladja csak meg az uniós átlagot. Tehát ha több részmunkaidős, rugalmas lehetőséget tudnánk biztosítani e két korcsoportnak, akkor a nemek közti különbségben az ő esetükben is jobbak lehetnénk az átlagnál.
Férfi–női foglalkoztatási különbség, 2023Q1, szezonálisan kiigazított, naptárhatással nem kiigazított adatok
Szerkezetében az EU átlagnál kedvezőbb összetételű a nők foglalkoztatása
Hazánkban a 20–64 éves az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban találhatók a népességben és a foglalkoztatottak között is, mint az unió átlaga, s jóval nagyobb arányban vannak a középfokú végzettségűek. Amikor a legutóbbi népszámlálás adataival korrigálni fogják a Labour Force Survey-t, akkor várhatóan a magyar felsőfokú végzettségűek aránya emelkedni fog, mert a Covid utáni nyelvvizsga-moratórium hatására közel 170 ezer fő kapott diplomát, s ez akár 3 százalékponttal is növelheti a felsőfokú végzettségűek arányát.
A felsőfokú nők foglalkoztatási rátája hazánkban 89,3%, ami a negyedik legjobb az unióban, csupán Málta (90,7%), Észtország (90,4%), Litvánia (89,8%) és Bulgária (89,7%) van előttünk. Az unió átlaga 84%, az euróövezeté pedig 82,9%. A középfokú nők foglalkoztatási rátája 73,7%, ami a 10. legjobb, s az unió 68,2%-os és az euróövezet 68,8%-os rátájánál jóval magasabb. Az alapfokúak foglalkoztatási rátája 50,2%, ami szintén jóval magasabb az uniós átlagnál (45,8%) és az euróövezet 46,9%-ánál is.
Végzettség szerinti foglalkoztatási ráta, 2023Q1, szezonálisan kiigazított, naptárhatással nem kiigazított adatok
Átlag feletti arányuk dolgoznak a high-tech szektorban
A high-tech szektorban dolgozó nők aránya a teljes női foglalkoztatotti létszámhoz képest, 2022
A női foglalkoztatottak 2,7%-a dolgozik a csúcstechnológiai iparban, amely Írország adatával egyetemben a legmagasabb arány az egész Európai Unióban. A tudásintenzív szolgáltatások területeken további 2,4% dolgozik, ami közel azonos az uniós átlaggal. Így hazánkban a teljes high-tech szférában összesen a nők 5,1%-a dolgozik, amely pedig az unió 4. legmagasabb értéke Írország, Észtország és Szlovénia után.
Női vezetők aránya a vállalati vezetők között, %, 2023Q1
A legfrissebb adatok szerint a vezetők között a nők aránya 36,3%, ami jóval magasabb az uniós átlagnál és az euróövezeti átlagnál is. 2010 óta folyamatosan az uniós átlag felett, több évben az első három hely egyikén álltunk.
A legtöbben a képzettségüknek megfelelően dolgoznak, a túlképzettség alacsony szintű probléma
A túlképzettnek tekintjük azt a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottat (ISCED 5–8), aki alacsony vagy közepesen képzett munkakörben (ISCO főcsoportok 4–9) dolgozik. Magyarországon a 4. legalacsonyabb volt a nők esetében a túlképzettségi arány a múlt évben. Magyarországon e tekintetben is sokkal jobb a helyzet, mint korábban, mutatja ezt az is, hogy az egyik legalacsonyabb a túlképzettségi arány, s legmagasabb a high-tech szférában dolgozó nők aránya, illetve a legalább középfokú végzettségűek magas aránya a társadalomban és a kimagaslóan jó foglalkoztatási rátája. Mindez azt eredményezi, hogy magas a női vezetők aránya, s magasabb a végzettsége az önfoglalkoztatóként dolgozó nőknek is.
Túlfoglalkoztatottsági ráta, nők, 2022, %
További szerkezeti mutatók
Önfoglalkoztatás
Hazánkban az alkalmazottal dolgozó női önfoglalkoztatók, tehát azok a vállalkozó nők, akik nem dolgoznak sehol máshol alkalmazottként és a vállalkozásukban van alkalmazottjuk, a népességen belül az uniós átlaghoz közeli arányban voltak jelen, 1,7%-ban. Azok, akik alkalmazott nélkül dolgoztak, 4,7%-át adták a népességnek. Így együtt 6,4%-ban dolgoztak. Magyarországon a női önfoglalkoztatók 96,7%-ának van legalább középfokú végzettsége, ami az Európai unióban az egyik legkisebb arány.
A legfrissebb adatok szerint mind a 20-64 éves a nők, mind a férfiak munkaerőpiaci tartaléka 5,5%, ami a nők esetében a 3. legalacsonyabb az unióban.
Potenciális munkaerőpiaci tartalék
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők 1.
Magyarországon a nők körében jóval alacsonyabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, mint az unió átlaga. A legfrissebb adat szerint 19,2%, ami a 10. legalacsonyabb érték az unióban. A korcsoportok szerint is rendkívül kiegyenlített a helyzetük, nincs többletkockázata sem a fiataloknak, sem az időseknek. A 18 év alatti lányok a 8. legalacsonyabb, a 65 év feletti nők pedig a 10. legalacsonyabb arányban vannak kitéve e veszélynek. A kockázatos csoportba tartozók aránya pedig folyamatosan csökken.
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők 2.
Az AROPE indikátor 3 részterülete közül a jövedelmi szegénységben élők, azaz azok a nők, akik olyan háztartásban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem a szegénységi küszöb alatti, mindössze a teljes női népesség 12,6%-a, amivel a 3-4. helyen állunk az uniós tagállamok között, Csehországot (12,2%) és Dániát (12,4%) követve, Szlovéniával holtversenyben.
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban a női népesség 6,7%-a él, ami a 13. legalacsonyabb érték az Unióban, jóval kisebb mint az uniós átlag.
Súlyos anyagi deprivációban él azonban a női népesség 9,5%-a, ami magasabb mint az uniós átlag, csupán Görögország, Bulgária és Románia rosszabb nálunk. Az elmúlt évtizedbeli javulásunk hatalmas ugyan, de mivel nagy volt a leszakadásunk, ezért a javulás eredményeképpen is csak beértük a mezőnyt.
Nyitókép: Bruce Mars fotója a StockSnapon
