Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szűcs Petra

A „munka jövője” hamar a jelenünk lesz

A trendeket befolyásolja a globalizáció, a távmunka és a tudás növekedése.

Szűcs Petra 2023.03.24.
Máté Zoltán

„Putyin közelebb hozta a NATO-t a határaihoz”

A NATO északkeleti bővüléséről.

Máté Zoltán 2023.03.10.
Buskó Tibor László

Digitális önkormányzás periferikus területeken

Túl a technológia központú megközelítésen

Buskó Tibor László 2023.03.09.
Veres Violetta

Egy magára hagyott tudomány

A történelem különleges, összetett, hibrid szaknyelve.

Veres Violetta 2023.03.07.
Barják Dorottya

Hogyan írta át az orosz–ukrán háború a modernkori status quo-t?

Megváltoztatja-e a mostani konfliktus a kialakult világrendet?

Barják Dorottya 2023.03.01.
LUDECON BLOG
Szalai Piroska
Szalai Piroska
munkaerőpiaci szakértő, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
  • 2023.03.09.
  • 2023.03.09.

Valós problémákat fogalmazzunk meg!

Gondolatok a nőnap után

A nők munkaerőpiaci részvétele nem csupán és nem elsősorban esélyegyenlőségi kérdés. Egyrészt a családok anyagi biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen. Csak ott születnek meg a kívánt, tervezett gyermekek, ahol a család anyagi biztonságérzete kielégítő, sőt néhány évre előre is megfelelőnek ítélik az anyagi kilátásaikat. Ha egy pár úgy véli, hogy a gyermekvállalás elviselhetetlen többletterhet, szegénységi kockázatot jelent számára, akkor nagy eséllyel későbbre halasztja a gyermekvállalást vagy nem vállal gyermeket.

Másrészt a nemzetgazdaságunk is elképzelhetetlen a nők munkájának eredményei nélkül. A nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerünk csak akkor fenntartható, ha az aktív korcsoportból a lehető legtöbben dolgoznak – mind a férfiak, mind a nők. Jelenleg hazánkban több nőnek van fizetett munkája, mint bármikor korábban. Annak ellenére igaz ez, hogy 1980 óta folyamatosan csökken hazánk népessége, a nők már félmillióval kevesebben vannak, mint a 43 évvel ezelőtti maximumon voltak.

A nőnap környékén rengeteget hallunk a férfiak és a nők különböző területeken kimutatható különbségéről. Ezek a cikkek, műsorok többnyire azt sugallják, hogy akkor lesz mindenkinek jobb, ha minimalizáljuk a különbséget. Ez az egyformaság-igény így téves megfogalmazás!

Vizsgáljuk meg a munkaerőpiaci részvételt!

A 20–64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta nemek közti különbsége 2010-ben volt a minimumon, akkor 6,6 százalékponttal voltak a női foglalkoztatottak arányaiban kevesebben hazánkban. Mindez azért, mert a nálunk már 2006-ban elkezdődött foglalkoztatás-csökkenés ebben az időben a férfiakat jobban sújtotta, mint a nőket. Akkor mind a férfiak, mind a nők nagyon alacsony számban vettek részt a munkaerőpiacon. 

Majd 2010-ben munkaerőpiaci szemléletváltás történt, a korábban elsődlegesen a munkanélküliség kezelésére összpontosítottunk, s ezt felváltotta a foglalkoztatás bővítésének fókusza. E fordulat következtében 2012-ben húszéves csúcsot ért el, majd évről évre újabb és újabb csúcsot döntött a női foglalkoztatásunk. Ezzel párhuzamosan a férfiak is egyre többen tudtak munkát vállalni, s így nőtt a két nem közti különbség. Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási rátája az unióban a legrosszabbak közül az élvonalba került, mert a második legnagyobb javulást produkáltuk a tagországok közül. 

Ha genderszenzitív megközelítésben értékeljük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a magyar helyzet 2010-ben volt a legjobb. 2022-ben 2,2 millió nőnek volt munkája, 2010-ben 1,88 milliónak. Tavaly 80 ezer nő volt munkanélküli, 2010-ben 207 ezer. Egyértelmű, hogy a feministák értékelése hibás, ezzel együtt a célkitűzésük is az, bármennyire jól is hangzik.

Másik tévesen azonosított probléma a nemek közti fizetéskülönbség. Többen úgy tekintik, hogy ez a nők anyagi helyzetének legfontosabb mutatója. A bérkülönbségek vizsgálatakor soha nem az azonos munkakörben azonos szolgálati idővel rendelkező nők és férfiak keresetét hasonlítják össze. Azért sem alkalmasak ezek a mutatók az anyagi helyzet elemzésére, mert csak a munkavállalók bruttó keresetét vizsgálják, nem nézik a család létszámát, sem az esetleges adó- vagy egyéb kedvezményeket és a társadalmi juttatásokat sem. Továbbá nem terjednek ki az összes munkavállalóra sem, mert a mikrovállalkozásokban dolgozókat, illetve bizonyos ágazatok dolgozóit nem nézik. 

Ráadásul az egyes meghatározó szervezetek más-más mutatókat használnak. Az OECD a teljes kereset mediánját vizsgálja, szerintük Magyarország átlagos, az Eurostat a bruttó órabérek átlagát vizsgálja, s szerintük jóval rosszabbak vagyunk, mint az uniós átlag, a KSH pedig több adatot is kiad e témában. 

Véleményem szerint jóval pontosabb képet kapunk a nők anyagi helyzetéről, ha a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát vizsgáljuk. Az Eurostat legfrissebb adatai e témában a járvány első évére vonatkoznak. Akkor 1,4 százalékponttal volt magasabb a kockázattal érintett nők aránya hazánkban, mint a férfiaké, ami a hatodik legkisebb eltérés az unióban.

Ki kell mondanunk, hogy hazánkban egyértelműen javult a nők munkaerőpiaci helyzete, ezzel együtt az anyagi jóléte is 2010 óta. 

Javaslom, emlékezzünk a kisiskoláskori matematikaórán tanítottakra, miszerint egy szöveges példa helyes megoldását csak akkor számolhatjuk ki, ha jól írjuk fel a szövegből a feladatot, azaz nem értjük félre. A hibásan felírt feladatot nem tudunk jól megoldani!

A szerző témához kapcsolódó legfrissebb írásai

  • a Szent István Intézet felkérésére készült „Az üvegplafonon is túl – Nők a magyar munkaerőpiacon 1900–2022” című tanulmány
  • Mandiner: A nők az utóbbi évtized nyertesei
  • Napi.hu: Ez vezet a nők és a férfiak nemi megkülönböztetéséhez

Nyitókép: a szülési szabadság alatt otthonról dolgozó nő; forrás: CIPHR Connect / Wikipédia

Témakörök: bérkülönbség, család, elemzés, gazdaság, munkaerő, nőnap
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT