Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szűcs Petra

A „munka jövője” hamar a jelenünk lesz

A trendeket befolyásolja a globalizáció, a távmunka és a tudás növekedése.

Szűcs Petra 2023.03.24.
Szalai Piroska

Valós problémákat fogalmazzunk meg!

Gondolatok a nőnap után.

Szalai Piroska 2023.03.09.
Buskó Tibor László

Digitális önkormányzás periferikus területeken

Túl a technológia központú megközelítésen

Buskó Tibor László 2023.03.09.
Máthé Réka Zsuzsánna

Egy éve háborúban: jóban-rosszban a szankciókkal

Gazdasági szempontból vitatható szankciók.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.02.28.
Szűcs Petra

A globális energiatérkép megváltozása

Európa földgázfogyasztása tartósan csökken.

Szűcs Petra 2023.02.24.
LUDECON BLOG
Marton Ádám
Marton Ádám
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2023.02.03.
  • 2023.02.03.

A digitális átalakulás a gazdasági növekedés új ugródeszkája

Az ipar 4.0 különböző folyamatai számos lehetőséget és kihívást jelenthetnek a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt. Általánosságban megállapítható, hogy minden gazdaságnak kulcsfontosságú a digitális átmenet időszakának lerövidítése, a technológiákhoz való hozzáférés javítása, valamint a technológiai adaptáció és a digitális átalakulás elősegítése. Az eltérő fejlettségi szinten lévő országok a technológiai fejlődés más-más összefüggéseivel szembesülhetnek, így a potenciális pozitív és negatív hozadékok is különbözhetnek.

Az elmúlt évtizedet az ipar 4.0 okozta technológiai fejlődés egyre gyorsuló folyamatai jellemezték. A pandémia további boosterként hatott. A különböző digitalizációs vívmányok – mint például az automatizáció, a felhő technológiák, a big data stb. – az egyes gazdasági szereplők (legyen szó a háztartásokról, a vállalkozásokról vagy az államról) számára megkerülhetetlenné váltak. Ezzel párhuzamosan a digitális átalakulás a gazdasági fejlődés egyik kulcstényezőjévé formálódott. A hagyományos megközelítés szerint a digitális átalakulást a vállalati folyamatokban tapasztalható digitalizációs átallásra alkalmazták, ugyanakkor az ipar 4.0 számottevő makrogazdasági hatásaival párhuzamosan a terminológia a teljes makrogazdaságra vonatkoztatva is alkalmazható.

Az egyes új technológiák alkalmazása tehát makrogazdasági szinten is számottevő hatást gyakorol. 2021-es szimulációk alapján 2022-ben a GDP már több mint 60%-a a digitális technológiáktól függ. Régiónkat tekintve a McKinsey & Company elemzése megállapította, hogy a közép- és kelet európai régióban a digitális technológiák, s a digitális gazdaság történelmileg a gazdaság növekedés hajtóerői között tartható számon. Számításaik szerint a régióban a digitális gazdaság mértéke 2017–2022 között 51%-kal növekedett, mely a régió átlagos növekedési ütemét is meghaladta. Ez a növekedés pedig elősegíti a digitalizációban vezető európai gazdaságokhoz való felzárkózást. A World Economic Forum (WEF) kiemeli, hogy a digitális átalakulás az innováció és a fenntartható növekedés egyik sarokkövévé is vált. Ez aláhúzza, hogy a digitalizáció olyan megkerülhetetlen tényezővé alakult a gazdaságok számára, amelyben a digitalizációs átalakulást kulcskérdésként szükséges kezelni, annak érdekében, hogy az abban rejlő potenciál kiaknázásra kerülhessen. Az állam szerepe pedig itt is kulcsfontosságú, hogy a megfelelő technológiai ellátottságot, annak elosztását és az ahhoz való hozzáférést biztosítsa. Ennek különböző dimenziói lehetnek, megemlíthetjük például a szabályozási oldalt, a közvetett vagy közvetlen támogatásokat, valamint az olyan helyzeteket is, amikor az állam aktív piaci szereplőként lép fel (például amennyiben az adott új technológia érettségi szintje szempontjából a tőke túlságosan kockázatosnak ítéli azt meg). A digitális átalakulás azonban más gazdasági és társadalmi folyamatok turbulens hatásait is ellensúlyozhatja. Elemzések alapján a strukturális változtatásokat előmozdító, a digitális átalakulást támogató szakpolitikai intézkedések, valamint a kutatási és fejlesztési kiadások emelése a teljes tényezőtermelékenység emelkedését (TFP) indukálhatja, mely ellensúlyozhatja az idősödő társadalom okozta TFP mérséklődést.

Az állami szerepvállalás azonban nem merül ki a pozitív hozadékok maximalizálásának támogatásával. A digitális átalakulásnak számos árnyoldala is lehet. Szükséges kiemelni, hogy a digitális átalakulásból származó előnyök egyenlőtlenül oszlanak el a gazdaságon belül és azok között is. Vizsgálatok megállapították, hogy a fejlődő gazdaságok számára az ipar 4.0 okozta technológiai fejlődés átalakíthatja az addigi gazdasági fejlődési pályájuk alapjait. Az addigi termelékenységnövekedésen és azzal párhuzamosan növekvő foglalkoztatottságon alapuló fejlődés a digitalizációval és a folyamatok automatizációjával megakadhat. Emellett az ágazati összefüggések oldaláról megemlíthető még, hogy a digitális átalakulás – a tranzakciós költségek csökkenése révén – elősegíti a diverzifikációt, s a globális ellátási láncokba történő hatékonyabb becsatlakozást, ugyanakkor ez elsődlegesen mennyiségi változást eredményez, s triviálisan nem ösztönzi a kereskedelem minőségét. Emellett szükséges számításba venni a munkaerő-piaci vonulatokat is. Kutatások eredményei alapján az alacsonyabb képzettségi szinttel bíró munkavállalókat számottevően érintheti a technológia okozta helyettesítési hatás. Ez a fejlett és fejlődő gazdaságokban egyaránt jelentkezhet, mindazonáltal az érintettség mértéke az adott ország gazdasági szerkezetétől is jelentősen függ. Az államnak tehát a negatív hatások mérséklése és eliminálása érdekében is számos erőfeszítést szükséges tennie, melyek lehetnek strukturális reformok vagy például a helyettesítési hatás által érintett munkavállalóknál az átképzési programok kialakítása.

Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy az elmúlt években a digitális átalakulás kulcstényezővé vált az egyes gazdaságok számára. Ez a trend rövid és középtávon bizonyosan velünk marad. Ezzel összefüggésben az egyes államoknak elengedhetetlen a megfelelő digitális stratégia kialakítása, annak érdekében, hogy a rövid távú pozitív hozadékok kiaknázása, s a negatív hatások mérséklése megtörténhessen. Ez pedig biztos alapot szolgálhat a hosszú távú, gazdasági fejlődést elősegítő tényezők megalapozásához.

A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A nyitókép forrása: Flickr / Marco Verch

Témakörök: digitalizáció, gazdaság, ipar
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT