„Az infláció az általános árszínvonal tartós, rendszeres emelkedése, illetve a pénz vásárlóerejének tartós romlása. A konjunkturális okokból bekövetkező, ideiglenes áremelkedést nem tekintjük inflációnak. Az infláció az aranytól elszakadt, belső értékekkel nem bíró pénzrendszerre jellemző folyamat, az állammonopolista kapitalizmus sajátossága.”
Alapvetően négyféle inflációt különböztethetünk meg, amelyeket sebességük alapján kategorizálhatunk. Magyarország mostani helyzetét kúszó inflációnak tekinthetjük, ugyanis jelenleg az árszínvonal tartósan, enyhe ütemben emelkedik. A KSH 2022. márciusi mérése alapján 8,5%-os az infláció Magyarországon, utoljára 2007. augusztusában mértek ilyen magas inflációt. Az elmúlt évben leginkább az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett. Az ilyen áremelkedés a világpiac által vezérelt jelenség. Ami a világpiacot illeti, a koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború befolyásolja erősen a globális gazdasági viszonyokat. A jegybankok szintén rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a lakosság tőlük várja a megoldást az inflációs nyomásra, valamint az ő feladatuk fenntartani a növekedést és támogatni az ország versenyképességének fejlesztését.
Az árszínvonal emelkedése az élet minden terén érzékelhető, és veszélyezteti az emberek biztonságérzetét. Ahogy a fenti ábra mutatja, az alkohol- és dohánytermékek ára is jelentősen emelkedett, ez az egyik leghatékonyabb intézkedés a dohányzás és az alkoholizmus visszaszorítására, emellett ezen termékek adójának az emelése a költségvetés számára jelentős többletbevétellel jár. Ezek azok a termékek, amelyeknek az árát a lehető leggyorsabban és legmagasabbra lehet emelni. Ez nem mondható el az élelmiszerekről, sem az üzemanyagról, mert ezen áruk esetében hajlamosabbak az emberek inkább lemondani bizonyos termékekről vagy helyettesíteni azt.
2022-ben súlyosan leértékelődött a forint az euróhoz képest, ezért a magyar kormánynak mindenképp új intézkedéseket kellett bevezetnie az infláció csökkentésének érdekében. A magyar állam egyik intézkedése a kúszó infláció ellen az élelmiszerárstop lett. A Magyarország Kormánya által publikált tájékoztató szerint az árstop 2022. február 1-jétől tart. Ezt elsősorban az alapvető élelmiszerekre vezették be, mint kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. Az előbb említett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. A szabályok betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Az árstop nem csak az élelmiszereket érintette, hanem a benzinárakat is, ugyanis Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát. A háborús konfliktus miatt az olaj ára csaknem megkétszereződött, így a magyar kormány az üzemanyagok hatósági árának fenntartása mellett döntött, amely 2021. november 15-étől hatályos. Az üzemanyagárakat literenként 480 forintban határozza meg a 95-ös oktánszámú motorbenzint és dízelgázolajat illetően. Ez 2022. február 15-ig lett volna hatályos, ám a világpiaci folyamatokat figyelembe véve tovább bővítették az időkeretet. A benzinárstop hozzájárult az infláció csökkentéséhez, de a közlekedésben rengeteg problémát okozott, ugyanis rengeteg helyen elfogyott az üzemanyag, nagyon hosszú volt a tankolni kívánó személyeknek a várakozási ideje és a hazai üzemanyag-kiskereskedőknek nem volt túl kedvező a kormány döntése. Hogy elkerüljék a benzinkutak tömeges bezárását, a kormány csökkentette a jövedéki adót, valamint a kiskutaknak literenkénti 20 forintos támogatást biztosít.
Hogy növeljék a magyar családok pénzügyi stabilitását, a magyar kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a rezsicsökkentéssel, a családi adóvisszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével és a kamatstop bevezetésével szeretné garantálni a biztonságérzetet.
A háború miatt szűkülő nyersanyagellátás az Európai Unióban hatalmas problémát okoz, mert az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárd tüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Németország hiába egy gazdaságilag rendkívül fejlett ország, krízishelyzetben van, mert az Oroszország ellen kivetett szankciók miatt kevesebb földgázhoz juthat hozzá. Németország inkább a megújuló energiaforrások kibővítésére építi a struktúráját, hogy kiküszöböljék az ellátásban kialakult hiányt. Ez az intézkedés rendkívül költséges folyamat, de hosszú távon gondolkodva egy megtérülő megoldás.
Források
Kozma Ferenc, Mátyás Antal, Morva Tamás, Gyenis János Pongrácz László: Közgazdasági kislexikon
Pénzcentrum
Kormány.hu
MNB
Portfolio.hu
