A COVID-19 járvány felforgatta eddigi, megszokott létünket. Az ilyen bizonytalan élethelyzetekben az egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatások mellett egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság kérdésköre is. Említhetjük itt akár még a zöldpolitika témakörét is, amely magában foglalja a környezetvédelmet, az ökológiát, illetve a fenntartható gazdaságot, amely a környezeti fenntarthatósághoz szintén szorosan kapcsolódik.
A légkör összetételének alakulása a COVID tükrében
A koronavírus hatásait visszaszorító intézkedések egyik legfontosabb következménye a levegő minőségének javulása volt.
A kijárási tilalmak hatására a közúti forgalom mértéke lecsökkent, gyakorlatilag az emberek szinte csak élelmiszerboltba vagy gyógyszertárba tudtak elmenni, a rokonok / barátok látogatása és a turisztikai utazások mértéke szinte a nullára csökkent. A home office, illetve a távoktatás bevezetése szintén a saját otthonunkba való „bezárást” erősítette meg, így a napi ingázás mértéke is csökkent. A koronavírus a légiforgalom terén is visszaesést okozott, egyes légitársaságok meg is szűntek ennek következtében, ide sorolható például az olasz Alitalia, amely számára a vírus egy utolsó „lökést” jelentett a csődhöz. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. szerint a 2020-as évben közel 60 százalékkal esett Budapest légiforgalma a korlátozások alatt.
A termelési folyamatokban szintén egy zuhanó tendencia mutatkozott meg, legfőképp a feldolgozóipart érintette súlyosan a válság, amit a járműgyártás különösen megszenvedett.
Mindezek eredményeképp a légszennyező anyagok koncentrációja csökkenő tendenciát mutatott. Az EEA hetente vizsgálta a nitrogén-dioxid átlagos koncentrációját. Megfigyelték, hogy egyes városokban a koncentráció több mint 50%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben.
Klímaváltozás kérdésköre
Az éghajlatváltozás az egész világ számára fenyegető veszélyt jelent. Emiatt az Európai Bizottság egy szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtott be 2019 decemberében, amely eme probléma megoldását tűzte ki célul. Az Európai zöld megállapodást végül elfogadták, ami a koronavírus-válságra is megoldást kínál, továbbá klímasemlegességet is ígér a jövőre nézve. Azonban a vírusnak volt egy ún. „pozitív” hozadéka is, ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátása a COVID-19 járvány hatására csökkentek, hasonlóan a nitrogén-dioxidhoz, ami a levegő minőségének javulását eredményezte. A szigorítások idején a levegő NO2 koncentrációja világszinten 5,6 µg/m3 -ről 0,2 µg/m3 -re esett.
Emellett a korlátozások bevezetésével a zajszennyezés mértéke is csökkenő tendenciát mutatott. A zajszennyezés nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is – legtöbbször negatív – hatást gyakorol. A jelentős és folytonos zajterhelés kitettségének komoly egészségügyi kockázatai is vannak, például egyes szívbetegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Erica Walker, a Bostoni Egyetem a közegészségüggyel foglalkozó kutatójának egy zajszennyezéssel kapcsolatos kutatási programja is megjelent, mely a „Noise and city” címet kapta. Egy ingyenes telefonos applikációt is fejlesztettek, mely segítségével a regisztrálók rögzíteni tudják a környezetük zajszennyezettségét. A kutató a bostoni egyetemhez közeli kereszteződésben áprilisban 68 decibelt észlelt a megelőző 90 decibel helyett.
A negatív aspektusok – hulladékgazdálkodás
Megemlítendő, hogy a COVID-19 járvány számos negatívumot is jelentett a zöldpolitika tekintetében. A korlátozások bevezetésével megnőtt a kereslet a védőeszközök, mint például a kézfertőtlenítők, orvosi maszkok iránt. A gyártósorok átálltak az „új” kellékek termelésére, emiatt több szemét is keletkezett az elmúlt időszakokban.
Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok igénybevétele is szignifikánsan megnőtt. A járvány miatt fontos volt, hogy több terméken legyen védőfólia, amivel kiküszöbölhető lehet a fertőzés rohamos elterjedése, illetve a készételek rendelése is nagy népszerűségnek örvendett. Az így keletkezett hulladékok szintén nagymértékben terhelték a környezetet. Az amerikai készételrendelési és kiszállító platform, a Grubhub 2020 első felében 363 millió dolláros nyereségre tett szert, amely 12%-os növekedést jelent a megelőző év ezen időszakához mérve. Ezzel összefüggésben lényeges szempont az is, hogy fenntartható hulladékgazdálkodás feltételei részletesen kidolgozottak legyenek – hiszen a háztartásokban is meggyarapodott a hulladék mennyisége –: ide tartozik például a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése vagy a komposztálás.
Összegzés
A COVID-19 járvány erőteljesen megváltoztatta az emberek „hétköznapi” életét. Kulcsfontosságúvá váltak olyan témakörök is, amelyekkel a fertőzés előtt nem figyeltünk oda kellőképp, ezek között van a környezeti fenntarthatóság kérdésköre is. A környezeti fenntarthatóság témaköre nem értelmezhető csak fekete–fehér összefüggések mentén, több aspektusa is létezik.
Az Európai Unió különböző intézkedésekkel próbálja a vírus hatásait orvosolni. Ide tartozik többek között a NextGeneration EU, másnéven az Európai Helyreállítási Eszköz, mely a kontinens „újjászületését” segíti elő a COVID-19 járványt követően. Célja, hogy a kontinens zöldebbé váljon, például fenntartható közlekedés által, amely magába foglalja a kerékpárút hálózat bővítését, illetve a vasútvonalak fejlesztését is.
Nyitókép: Flickr / Prachatai
