• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
Sándor Lénárd

Egy elnökség az „impeachment” árnyékában

Az impeachment jogi és politikai kérdései.

Sándor Lénárd 2021.01.22.
Nagy Dénes András

Három Tenger Kezdeményezés: Magyarország és az EU, valamint Amerika szemszögéből

A Magyarország társkezdeményezésével létrejött „Három Tenger Kezdeményezés” az Európai Unión belül felkeltette az Amerikai Egyesült Államok érdeklődését. A Trump elnökség idején kitüntetett figyelmet élvezett a

Nagy Dénes András 2021.01.22.
Manzinger Krisztián

Elszállt az uniós kisebbségvédelem esélye?

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés Bizottság általi elutasításáról.

Manzinger Krisztián 2021.01.21.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.09.11.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.09.11.

Körhintapolitika

A világjárványt megelőzően, és így a vírus okozta válság alatt is két fő területen ütközött az amerikai és európai kereskedelempolitikai érdek: a repülőgépgyártóknak adott EU-támogatás és az EU-tagállamaiban alkalmazott digitális adó kapcsán. (Nem beszélve az Európára is érvényes, 2017-ben bevezetett amerikai acél-, alumínium- és járműipari vámokról.) Úgy tűnik, hogy az USA tágan értelemzett protekcionizmusfelfogásából következően sújtja vámokkal az európai országokat. Nem új jelenség, hogy az USA értelemzésében az Európában alkalmazott, de az amerikai piacon és/vagy amerikai cégeknek hátrányt okozó gazdaságpolitikai vagy versenyjogi intézkedést az USA protekcionizmusként értelmezi, és így a WTO-egyezmény szabályaira hivatkozva vámokkal bünteti. Az EU is hasonlóképpen értelmezi az amerikai vállalatoknak adott állami támogatásokat, így szintén vámokkal vág vissza. A vámok kiszabása egy adok-kapok folyamat során történik, így a vámszintek fokozatosan emelkednek, amit a kereskedelempolitika körhinta-megtorlásnak (carousel retaliation) nevez.

Az Airbus és a Boeing vállalatóriások párharca és állami támogatásuk több évtizedes témája a nemzetközi vállalati elemzéseknek. 2019 szeptemberében az európai országok által az Airbus-nak adott visszafizetendő támogatások kedvezményes kamata miatt az USA vámokkal büntette az európai gyártót. Az USA Kereskedelmi Képviseleti Hivatala (USTR) korábban újabb vám bevezetését javasolta a repülőgépek importjára, és annak további fenntartását javasolja a 2020. augusztusi felülvizsgálatában. A vámok bevezetését a WTO is jóváhagyta azzal az indoklással, hogy az egyezményekkel ellentétes támogatásokat alkalmaztak. Ezzel párhuzamosan persze az USA is szabálytalan támogatásban részesítette a Boeing repülőgépgyártót, így a WTO az EU-tagállamok számára is engedélyezte a büntető vám kivetését 11,2 milliárd dollár összegben.

Az USA másik nagy „fájdalma” az európai országokban bevezetett digitális adó, amely alapvetően a nemzetközi IT óriáscégeket (Facebook, Google, Amazon stb.) terheli, és amelynek hátterében leginkább ezen cégek adóelkerülési gyakorlata áll. A 2019. január 1-től hatályos, amerikai tech óriásokat is sújtó francia digitális adóra válaszul 2019 decemberében az USA 25 és 100 százalék közötti mértékben amerikai vámot vezetett be a 2,4 milliárd dollár összértékben importált francia luxustermékekre. 2020 júliusában ennek fenntartását javasolta további fél évre. (Azaz 2020 végén vizsgálják felül újra.) Ennek a büntető vámpolitikának a folytatásaként 2020 júniusában az USA Kereskedelmi Képviseleti Hivatala (USTR) megfontolásra ajánlotta annak lehetőségét, hogy új, 100%-os vámokat vessenek ki a francia, német, spanyol és brit olívaolaj-, kávé-, sör-, gintartalmú és sütőipari termékekre, valamint a teherautókra. A digitális adó miatt az USTR elkezdte már vizsgálni az osztrák, cseh és olasz gyakorlatot is, más egyéb Unión kívüli országok mellett. A megfigyelések szerint a javaslat önmagában már érzékenyen érintette az európai cégek részvényárfolyamát. A büntetés nem az Európai Unió egészét sújtja, hanem az egyes országok termékeit célozza meg. Az amerikai vámpolitika tehát nem feltétlenül kezeli egységes egészként az EU-t. Azzal azonban, hogy az EU a koronavírus-válság elleni gazdasági csomagjának fedezeteként veti fel a digitális adó bevezetését, az amerikai kereskedelempolitika számára is a büntethető régiók lehetséges egységeként vetődik fel.

Bizonyos mértékű enyhülés történt a két gazdasági centrum között. A 2020. július végi kereskedelmi főtárgyalók közötti magas szintű találkozó eredményeképpen az EU elismerte az Airbus jogszerűtlen támogatást, és a tagországok intézkedéseket ígértek azok megszüntetésére. A Boeing ezzel párhuzamosan vállalta, hogy egyoldalúan enged a WTO szabályozásnak. Ezzel a viták még nem zárultak le a WTO vitarendezési folyamatában, de a felek mindezt előrelépésnek tekintik. Ugyanakkor az „America First” szlogen egyelőre nem változik, az USA továbbra is a protekcionista álláspontot képviseli. Így az EU számára nemcsupán ágazatok pozícióharcáról szólnak e kereskedelmi viták, hanem hosszú távú kihívásként arra is választ kell adniuk, hogy hogyan tartható fenn a jelenlegi globális kereskedelmi rend és intézményrendszer.

Témakörök: Airbus, Boeing, digitális adó, Európa, információtechnológia, kereskedelempolitika, protekcionizmus, USA, WTO

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.