Az Európai Unió az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket a tagállamok hatáskörébe utalja. A hontalanság az EU migrációs joganyagában csak a hontalan menekültek esetében kerül megemlítésre, azaz a hontalanokra nem létezik egységes, uniós szabályozás. A jogvédelem legmegfelelőbb biztosítása érdekében fontos, hogy elismerésre kerüljön az adott személy nemzetközi védelmi, illetve a hontalan státusza is.
A hontalanság igen ellentmondásos jelenségnek bizonyul az Európai Unióban, mely több okra vezethető vissza. Az ellentmondásos szerep sarokkövének értékelhető a Maastrichti Szerződéshez csatolt 2. számú Nyilatkozat, amely kifejezetten lefektette, hogy az állampolgársággal kapcsolatos szabályok meghozatala a tagállamok hatáskörében marad. Erre tekintettel a hontalanság minden területét lefedve kialakított szabályok, és ezáltal annak központi kérdése, miszerint az adott hontalan személy mikor és milyen módon juthat állampolgársághoz, nem kerültek meghatározásra az Európai Unió joganyagában.
A hontalanság minden aspektusát lefedő szabályozás kialakítása nem tartozik az Európai Unió kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskörbe, azonban szükséges megemlíteni a hontalanok azon csoportját, mely személyi kör jogai és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapításokat a migrációs acquis részletesen szabályozza.
A migrációs acquis személyi hatálya alá esnek – többek között – azon hontalan személyek, akik nemzetközi védelemre jogosultak, így a hontalan menekültek vagy a kiegészítő védelemre jogosult hontalanok, mely csoportot a magyar jog hontalan oltalmazottként ismer. Minderre azért van szükség, mert számos olyan hontalan érkezik az Európai Unió területére, aki a hontalanságuk tényétől függetlenül nemzetközi védelemre is szorul annak okán, hogy faji, illetőleg vallási okokból kifolyólag, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése, avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme okán a szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tud vagy az üldöztetéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. Tehát, azon hontalan személyek, akik jogosultak a menekültügyi acquis szerinti nemzetközi védelemre, abban a szerencsés helyzetben találják magukat, hogy éppen a nemzetközi védelemre való jogosultságnak köszönhetően védelmet biztosít számukra egy tagállam.
Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni a hontalan menekültek státuszából keletkező azon aspektust, hogy ezáltal a hontalanságuk ténye nem kerül elismerésre az uniós acquis alapján. Következésképpen megállapítható, hogy csupán az egyik státusza kerül rendezésre, amely alapján az adott személy védelemre szorul. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) állásfoglalása szerint rendkívüli fontossággal bír az, hogy mialatt elismerésre kerül a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelmi státusza – és amennyiben e személy hontalan is –, úgy alapvetőnek kell lennie annak is, hogy egyúttal elismerésre kerüljön a hontalan státusza is. Ugyanis nem feledkezhetünk meg azon körülményről, ha egy adott tagállam az EU acquis alapján nemzetközi védelmi státuszt biztosít a harmadik országbeli állampolgárnak, és nem állnak fenn a felülvizsgálat esetén a nemzetközi védelmi státuszra jogosultság körülményei, úgy az adott tagállamban való tartózkodás jogcíme megváltozik, nemzetközi védelmi státusszal immár nem tartózkodhat tovább.
Egy olyan hontalan esetében, akinek hontalan státusza nem került elismerésre egy tagállamban, abba az országba, ahol korábban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett visszaküldeni gyakorlatilag nem lehet, ugyanis a hontalan személy definíciójából fakadóan a hontalanokat egyetlen állam sem ismeri el saját joga alapján állampolgárának. Erre tekintettel fontos hangsúlyozni, hogy annak érdekében, hogy a nemzetközi védelemre jogosult hontalan személy státusza és ezáltal jogai megfelelően biztosítva legyenek, szükséges mindkét státusszal rendelkeznie, melynek megteremtése és lehetővé tétele az adott személyt nemzetközi védelmi státusszal felruházó tagállam feladata.
Nyitókép forrása: Flickr / TPCOM