Jelen sorozatunk segítséget kíván nyújtani – elsősorban a felsőoktatásban vagy állami kutatóintézetekben dolgozó – kutatók számára, hogy képesek legyenek minél tudatosabban felmérni kutatási eredményeik üzleti hasznosíthatóságát és hogy hatékony lépéseket tudjanak tenni a piacra vezetés szempontjából. A második rész azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyha nem állnak fenn a szabadalmaztathatóság feltételei, akkor milyen mintaoltalmak megszerzésén érdemes gondolkodni?
Előző írásunkból kiderült, milyen kritériumokat kell elérnie egy találmánynak ahhoz, hogy szabadalmi oltalomban részesüljön. Felmerülhet a kérdés, amennyiben az általunk kikutatott eredmény nem felel meg ezen elvárásoknak, akkor milyen más oltalmi formációban lehet gondolkodni? A jelen írás a szerzői jogi alakzatok ismertetésére (pl.: szoftverek minősítése) nem tér ki, hanem a használatiminta-oltalmat és a formatervezésiminta-oltalmat mutatja be részletesebben.
A szabadalomhoz legközelebb a használatiminta-oltalom áll, amit a „kis-találmányok” oltalmaként is szoktak emlegetni (Lontai, Faludi, Gyertyánfy & Vékás, 2020, p. 333). Kritériumrendszere valóban mutat hasonlóságokat a nagytestvérrel. A használatiminta-oltalomnál a jogi védelem tárgya nem a találmány, hanem a „minta”, ami magában foglalja a tárgy kialakítását, szerkezetét vagy részeinek elrendezését (1991. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: Hmt. 1. § [1] bek.). A mintával kapcsolatban pedig elvárás, hogy új, feltalálói lépésen alapuló és iparilag alkalmazható legyen (Hmt. 1. § [1] bek.). Az újdonság kritériuma a használatiminta-oltalomnál nem tartalmaz eltérést a szabadalmi oltalomhoz képest, a technika jelenlegi állását kell meghaladnia, vagyis ne létezzen olyan újdonságrontó tényező (írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel), ami bárki számára hozzáférhetővé tette az elsőbbség időpontja előtt a mintát (Hmt. 2. § [1] és [2] bek.).
A feltalálói lépés azonban már megnevezésében is eltér a szabadalomnál használt feltalálói tevékenységtől. Ugyanis a szakember helyett a mesterségben járatos személy számára kell, hogy ne minősüljön nyilvánvalónak a minta (Hmt. 3. § [1] bek.). A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.032/2009/3. számú döntésében rámutatott arra, hogy a szakembertől az különbözteti meg a mesterségben járatos személyt, hogy elméleti tudása alacsonyabb szintű az előbbinél, ugyanakkor az adott területen rutinnal, gyakorlattal rendelkezik. Ennek a kritériumnak a teljesülésénél is – hasonlóan a szabadalmi oltalomnál látottakhoz – az válik meghatározó kérdéssé, hogy az anterioritásokból (vagy más néven ellentartások, az újdonságkutatás során feltárt dokumentumok, melyek a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontját megelőzően kerültek nyilvánosságra, lásd: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának meghatározása) egy mesterségben jártas szakember számára közvetlenül következik-e a megoldás vagy pedig az anterioritások együttes alkalmazásával (kombinálásával) felismeri-e a megoldást.
Ebből adódóan a használatiminta-oltalom tárgyául szolgáló mintának valamilyen olyan műszaki többlethatással kell rendelkeznie, ami valamilyen alkotó jellegű tevékenységet feltételez. Az idézett ügyben egy „közlekedésbiztonságfokozó útelemrendszerrel” (fekvőrendőrrel) kapcsolatban merült fel annak kérdése, hogy a feltalálói lépés követelményei teljesülnek-e. Az egyik központi kérdés pedig az volt, hogy az aszfalt rögzítőanyagként való használata mennyiben minősülhet a mintaoltalom elemének (ugyanis az aszfalt „mint ragasztó” rögzítette az útelemeket). Mivel az aszfalt ismert alkalmazási területe az utak kőburkolatának összeragasztása, ezért ez a megoldás a mesterségben járatos személy számára nyilvánvaló kellett, hogy legyen. Világossá vált tehát, hogy a feltalálói tevékenységhez képest a feltalálói lépés kevésbé szigorú kritériumokat vár el. A Hmt. 3. § (1) bekezdése azonban mégis nevesít olyan konkrét elvárásokat, melyeknek a feltalálói lépés esetén is meg kell felelni: „a feltalálói lépés meglétét nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a technika állását több forrás együttesen határozza meg, vagy az, hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű források határozzák meg.” A törvénymódosítás miniszteri indokolása kitért arra, hogy bizonyos esetekben egyértelműen meg kell húzni a határt: több ellentartás kombinálásával és idegen nyelvű források ismeretével még nem valósul meg a feltalálói lépés követelménye.
| Oltalmak | Szabadalmi oltalom | Használatiminta-oltalom |
| Fő kritériumok | Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (Szabadalmi tv. 1. § [1] bek.) | Használatiminta-oltalomban részesülhet minta, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (Hmt. 1. § [1] bek.) |
| Újdonság | Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (Szabadalmi tv. 2. § [1] és [2] bek.) | Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (Hmt. 2.§ [1] és [2] bek.) |
| Feltalálói tevékenység / lépés | Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (Szabadalmi tv. 4. § [1] bek.) | Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. (Hmt. 3. § [1] bek.) |
| Ipari alkalmaz-hatóság | Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. (Szabadalmi tv. 5. § [1] bek.) | Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható. (Hmt. 4. §) |
A formatervezésiminta-oltalom jogi szempontból a termékek egyedi külső kialakítását hivatott védeni, ugyanis a piaci viszonyok között nemcsak az adott termék műszaki-fizikai használhatósága bír jelentőséggel, hanem a külső megjelenése is releváns (Lontai, Faludi, Gyertyánfy & Vékás, 2020, p. 343). Az oltalom megszerzésének feltételei, hogy a minta új és egyéni jellegű legyen (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.). Az újdonság követelménye akkor teljesül, ha azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően (Formatervezési tv. 2. § [1] bek.). Az egyéni jelleg szempontjából az a mérvadó, hogy az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tegyen, ennek megítélésénél szerepe van annak is, hogy az adott ágazatban a szerző milyen alkotói szabadságfokon hozhat létre mintát (Formatervezési tv. 2. § [1] és [2] bek.). A minta pedig valamilyen termék (bármely ipari vagy kézműipari árucikk) egészének vagy részének megjelenése, amit díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek (lásd: a rajzolat, a körvonalak, a színek stb.).
Formatervezésiminta-oltalom: Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.)
| Újdonság | Egyéni jelleg | Minta |
| Azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. (Formatervezési tv. 2. § [1] és [2] bek.) | Az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.(Formatervezési tv. 3. § [1] és [2] bek.) | Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek. (Formatervezési tv. 1. § [2] bek.)Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. (Formatervezési tv. 1. § [3] bek.) |
A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25071/2011/6. számú ítéletében két hagyományőrző egyesület közötti jogvitában foglalt állást az újdonság és az egyéni jelleg követelményével kapcsolatban. Az ügy lényege, hogy mindkét fél ugyanattól a szabómestertől rendelt meg egy olyan, mentéből, dolmányból és süvegből álló „díszegyenruhát”, aminél csak a zsinórozásban volt eltérés.[1] Az egyik fél formatervezésiminta-oltalomként szabadalmaztatta az elkészült egyenruhákat, amire a másik fél megsemmisítési kérelmet nyújtott be. A bíróság úgy ítélte meg, az újdonság követelménye sérült azzal, hogy az oltalom hatósághoz való bejelentése előtt a másik egyesület tagjai már a szigetvári Zrínyi-ünnepségen felvették a ruházatot, így az nyilvánosságra került. A két díszegyenruha tájékozott használóra (aki ismeri a XIX. századi díszmagyar jellegzetességeit) sem tesz eltérő benyomást, a Formatervezési tv. 4. § (3) bek. b) pont szerinti türelmi időre vonatkozó „kimentés” pedig azért nem alkalmazható, mivel nem volt tényleges együttműködés a két egyesület között a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A Formatervezési tv. 4. § (3) bek. a) pontjában megfogalmazott „csalárd magatartás” pedig a szabó vagy a másik egyesület részéről nem volt megállapítható. Mivel az újdonság kritériuma nem teljesült a formatervezésiminta-oltalom elnyeréséhez, a bíróság helyt adott a semmisségi kérelemnek.
Egy másik esetben, a Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.30.372/2015/5. számú ügyében biztonsági zárak (plombák) egyezőségével kapcsolatban kellett állást foglalni, ugyanis a korábban létrehozott plombát formatervezési oltalomként lajstromozták. A kérdés az volt, hogy az egyéni jelleg vonatkozásában a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz-e a két plomba? Az érintett zárak alkotói mind a megrendelő által meghirdetett pályázatokon indultak, és nyertek egymás után. Mindkét plombatípus „L” betűt formázott, a hátsó oldalán pedig „MÁV B” felirat szerepelt, de különbség volt – többek között – abban, hogy a lajstromozott hatszög alapú, míg a másik négyzet alapú reteszelő részből állt. Jelen ügyben a tájékozott fogyasztó a vasúti teherszállításban részt vevő dolgozó volt, akinek a szemszögéből az minősül relevánsnak, hogy miként kell a szerkezetet felhelyezni, a sértetlenségét ellenőrizni és eltávolítani, ebben pedig maradéktalan egyezést mutattak a plombák. Abban a kérdésben, hogy az ágazat (illetve a megrendelő) milyen mértékben szabott határt az alkotói szabadság fokának, a bíróság azzal érvelt, hogy a plombáknak számos kialakítása létezik, így sokféle kiviteli forma (szín, forma, szerkezeti kialakítás stb.) választható. A fenti érvelés alapján a bíróság formatervezésiminta-oltalom alá esőnek minősítette a korábban létrehozott plomba kialakítását.
Az egymástól eltérő oltalmak megszerzéséhez – ahogy az előzőekből is láthatjuk – eltérő feltételeknek kell megfelelni, ebből adódóan az oltalom jogosultját is más néven hívjuk, továbbá az oltalmak időbeli tartalma és tárgyi hatálya szempontjából is eltéréseket vehetünk észre.
| Oltalmak | Szabadalmi oltalom | Használatiminta-oltalom | Formatervezésiminta-oltalom |
| Kritériumai | Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (Szabadalmi tv. 1. § [1] bek.) | Használatiminta-oltalomban részesülhet minta, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (Hmt. 1. § [1] bek.) | Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.) |
| Jogosultja | Feltaláló vagy jogutódja (Szabadalmi tv. 8. § [1] bek.) | Feltaláló vagy jogutódja(Hmt. 7. § [1] bek.) | Szerző vagy jogutódja (Formatervezési tv. 13.§ [1] bek.) |
| Oltalom időbeli tartalma | 20 év(Szabadalmi tv. 22. §) | 10 év(Hmt. 11. § [1] bek.) | 5 év (max. 25 év)(Formatervezési tv. 19.§) |
| Oltalom tárgyi hatálya | Igénypontok(Szabadalmi tv. 24. § [1] bek.) | Igénypontok (Hmt. 13. § [1] bek.) | Ábrázolás (Formatervezési tv. 20.§ [1] bek.) |
Forrásjegyzék
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról (rövidítve: Hmt.)
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (rövidítve: Szabadalmi tv.)
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (rövidítve: Formatervezési tv.)
Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.30.372/2015/5. számú döntés
Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.032/2009/3. számú döntés
Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25071/2011/6. számú döntés
Lontai Endre, Faludi Gábor, Gyertyánfy Péter & Vékás Gusztáv: Polgári jog – Szerzői Jog és Iparjogvédelem, ELTE Kiadó, Budapest, 2020
[1] A szigetvári polgármester külön kikötötte, hogy egy 1842-ben festett kép alapján készüljenek a díszegyenruhák, amennyiben a Zrínyi-ünnepségen meg akarnak jelenni benne.
Nyitókép forrása: pxhere.com
