Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Lábody Péter

MI-útmutató

Komoly kihívássá vált az etikus és átlátható működés.

Lábody Péter 2025.07.01.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
Kalas Vivien

A mai Európai Tanács ülés elé

Hat nagyobb témakört kellene megvitatniuk a politikai vezetőknek.

Kalas Vivien 2025.06.26.
Pünkösty András

Lehet-e jól szabályozni a generatív MI kockázatait?

Tisztul a kép a garanciák biztosításának mikéntjével kapcsolatban.

Pünkösty András 2025.06.24.
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
INNOVÁCIÓ & TECHNOLÓGIA BLOG
Stipkovits Tamás István
Stipkovits Tamás István
egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi és Agrárjogi Tanszék; kutató, Matthias Corvinus Collegium Jövő Technológiák Műhely
  • 2024.08.26.
  • 2024.08.26.

Ha nem szabadalom, akkor mintaoltalom?

Jelen sorozatunk segítséget kíván nyújtani – elsősorban a felsőoktatásban vagy állami kutatóintézetekben dolgozó – kutatók számára, hogy képesek legyenek minél tudatosabban felmérni kutatási eredményeik üzleti hasznosíthatóságát és hogy hatékony lépéseket tudjanak tenni a piacra vezetés szempontjából. A második rész azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyha nem állnak fenn a szabadalmaztathatóság feltételei, akkor milyen mintaoltalmak megszerzésén érdemes gondolkodni?

Előző írásunkból kiderült, milyen kritériumokat kell elérnie egy találmánynak ahhoz, hogy szabadalmi oltalomban részesüljön. Felmerülhet a kérdés, amennyiben az általunk kikutatott eredmény nem felel meg ezen elvárásoknak, akkor milyen más oltalmi formációban lehet gondolkodni? A jelen írás a szerzői jogi alakzatok ismertetésére (pl.: szoftverek minősítése) nem tér ki, hanem a használatiminta-oltalmat és a formatervezésiminta-oltalmat mutatja be részletesebben.

A szabadalomhoz legközelebb a használatiminta-oltalom áll, amit a „kis-találmányok” oltalmaként is szoktak emlegetni (Lontai, Faludi, Gyertyánfy & Vékás, 2020, p. 333). Kritériumrendszere valóban mutat hasonlóságokat a nagytestvérrel. A használatiminta-oltalomnál a jogi védelem tárgya nem a találmány, hanem a „minta”, ami magában foglalja a tárgy kialakítását, szerkezetét vagy részeinek elrendezését (1991. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: Hmt. 1. § [1] bek.). A mintával kapcsolatban pedig elvárás, hogy új, feltalálói lépésen alapuló és iparilag alkalmazható legyen (Hmt. 1. § [1] bek.). Az újdonság kritériuma a használatiminta-oltalomnál nem tartalmaz eltérést a szabadalmi oltalomhoz képest, a technika jelenlegi állását kell meghaladnia, vagyis ne létezzen olyan újdonságrontó tényező (írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel), ami bárki számára hozzáférhetővé tette az elsőbbség időpontja előtt a mintát (Hmt. 2. § [1] és [2] bek.). 

A feltalálói lépés azonban már megnevezésében is eltér a szabadalomnál használt feltalálói tevékenységtől. Ugyanis a szakember helyett a mesterségben járatos személy számára kell, hogy ne minősüljön nyilvánvalónak a minta (Hmt. 3. § [1] bek.). A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.032/2009/3. számú döntésében rámutatott arra, hogy a szakembertől az különbözteti meg a mesterségben járatos személyt, hogy elméleti tudása alacsonyabb szintű az előbbinél, ugyanakkor az adott területen rutinnal, gyakorlattal rendelkezik. Ennek a kritériumnak a teljesülésénél is – hasonlóan a szabadalmi oltalomnál látottakhoz – az válik meghatározó kérdéssé, hogy az anterioritásokból (vagy más néven ellentartások, az újdonságkutatás során feltárt dokumentumok, melyek a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontját megelőzően kerültek nyilvánosságra, lásd: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának meghatározása) egy mesterségben jártas szakember számára közvetlenül következik-e a megoldás vagy pedig az anterioritások együttes alkalmazásával (kombinálásával) felismeri-e a megoldást. 

Ebből adódóan a használatiminta-oltalom tárgyául szolgáló mintának valamilyen olyan műszaki többlethatással kell rendelkeznie, ami valamilyen alkotó jellegű tevékenységet feltételez. Az idézett ügyben egy „közlekedésbiztonságfokozó útelemrendszerrel” (fekvőrendőrrel) kapcsolatban merült fel annak kérdése, hogy a feltalálói lépés követelményei teljesülnek-e. Az egyik központi kérdés pedig az volt, hogy az aszfalt rögzítőanyagként való használata mennyiben minősülhet a mintaoltalom elemének (ugyanis az aszfalt „mint ragasztó” rögzítette az útelemeket). Mivel az aszfalt ismert alkalmazási területe az utak kőburkolatának összeragasztása, ezért ez a megoldás a mesterségben járatos személy számára nyilvánvaló kellett, hogy legyen. Világossá vált tehát, hogy a feltalálói tevékenységhez képest a feltalálói lépés kevésbé szigorú kritériumokat vár el. A Hmt. 3. § (1) bekezdése azonban mégis nevesít olyan konkrét elvárásokat, melyeknek a feltalálói lépés esetén is meg kell felelni: „a feltalálói lépés meglétét nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a technika állását több forrás együttesen határozza meg, vagy az, hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű források határozzák meg.” A törvénymódosítás miniszteri indokolása kitért arra, hogy bizonyos esetekben egyértelműen meg kell húzni a határt: több ellentartás kombinálásával és idegen nyelvű források ismeretével még nem valósul meg a feltalálói lépés követelménye.

OltalmakSzabadalmi oltalomHasználatiminta-oltalom
Fő kritériumokSzabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (Szabadalmi tv. 1. § [1] bek.)Használatiminta-oltalomban részesülhet minta, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (Hmt. 1. § [1] bek.)
ÚjdonságÚj a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (Szabadalmi tv. 2. § [1] és [2] bek.)Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (Hmt. 2.§ [1] és [2] bek.)
Feltalálói tevékenység / lépésFeltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (Szabadalmi tv. 4. § [1] bek.)Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. 
(Hmt. 3. § [1] bek.)
Ipari alkalmaz-hatóságIparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. (Szabadalmi tv. 5. § [1] bek.)Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható. (Hmt. 4. §)
1. ábra: A szabadalmi és a használatiminta-oltalom kritériumainak összehasonlítása (Szabadalmi tv. és Hmt. alapján a szerző saját szerkesztése)

A formatervezésiminta-oltalom jogi szempontból a termékek egyedi külső kialakítását hivatott védeni, ugyanis a piaci viszonyok között nemcsak az adott termék műszaki-fizikai használhatósága bír jelentőséggel, hanem a külső megjelenése is releváns (Lontai, Faludi, Gyertyánfy & Vékás, 2020, p. 343). Az oltalom megszerzésének feltételei, hogy a minta új és egyéni jellegű legyen (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.). Az újdonság követelménye akkor teljesül, ha azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően (Formatervezési tv. 2. § [1] bek.). Az egyéni jelleg szempontjából az a mérvadó, hogy az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tegyen, ennek megítélésénél szerepe van annak is, hogy az adott ágazatban a szerző milyen alkotói szabadságfokon hozhat létre mintát (Formatervezési tv. 2. § [1] és [2] bek.). A minta pedig valamilyen termék (bármely ipari vagy kézműipari árucikk) egészének vagy részének megjelenése, amit díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek (lásd: a rajzolat, a körvonalak, a színek stb.).

Formatervezésiminta-oltalom: Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.)

ÚjdonságEgyéni jellegMinta
Azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. (Formatervezési tv. 2. § [1] és [2] bek.)Az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.(Formatervezési tv. 3. § [1] és [2] bek.)Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek. (Formatervezési tv. 1. § [2] bek.)Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. (Formatervezési tv. 1. § [3] bek.)
2. ábra: A formatervezésiminta-oltalom tartalmi feltételei (Formatervezési tv. alapján a szerző saját szerkesztése)

A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25071/2011/6. számú ítéletében két hagyományőrző egyesület közötti jogvitában foglalt állást az újdonság és az egyéni jelleg követelményével kapcsolatban. Az ügy lényege, hogy mindkét fél ugyanattól a szabómestertől rendelt meg egy olyan, mentéből, dolmányból és süvegből álló „díszegyenruhát”, aminél csak a zsinórozásban volt eltérés.[1] Az egyik fél formatervezésiminta-oltalomként szabadalmaztatta az elkészült egyenruhákat, amire a másik fél megsemmisítési kérelmet nyújtott be. A bíróság úgy ítélte meg, az újdonság követelménye sérült azzal, hogy az oltalom hatósághoz való bejelentése előtt a másik egyesület tagjai már a szigetvári Zrínyi-ünnepségen felvették a ruházatot, így az nyilvánosságra került. A két díszegyenruha tájékozott használóra (aki ismeri a XIX. századi díszmagyar jellegzetességeit) sem tesz eltérő benyomást, a Formatervezési tv. 4. § (3) bek. b) pont szerinti türelmi időre vonatkozó „kimentés” pedig azért nem alkalmazható, mivel nem volt tényleges együttműködés a két egyesület között a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A Formatervezési tv. 4. § (3) bek. a) pontjában megfogalmazott „csalárd magatartás” pedig a szabó vagy a másik egyesület részéről nem volt megállapítható. Mivel az újdonság kritériuma nem teljesült a formatervezésiminta-oltalom elnyeréséhez, a bíróság helyt adott a semmisségi kérelemnek.

Egy másik esetben, a Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.30.372/2015/5. számú ügyében biztonsági zárak (plombák) egyezőségével kapcsolatban kellett állást foglalni, ugyanis a korábban létrehozott plombát formatervezési oltalomként lajstromozták. A kérdés az volt, hogy az egyéni jelleg vonatkozásában a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz-e a két plomba? Az érintett zárak alkotói mind a megrendelő által meghirdetett pályázatokon indultak, és nyertek egymás után. Mindkét plombatípus „L” betűt formázott, a hátsó oldalán pedig „MÁV B” felirat szerepelt, de különbség volt – többek között – abban, hogy a lajstromozott hatszög alapú, míg a másik négyzet alapú reteszelő részből állt. Jelen ügyben a tájékozott fogyasztó a vasúti teherszállításban részt vevő dolgozó volt, akinek a szemszögéből az minősül relevánsnak, hogy miként kell a szerkezetet felhelyezni, a sértetlenségét ellenőrizni és eltávolítani, ebben pedig maradéktalan egyezést mutattak a plombák. Abban a kérdésben, hogy az ágazat (illetve a megrendelő) milyen mértékben szabott határt az alkotói szabadság fokának, a bíróság azzal érvelt, hogy a plombáknak számos kialakítása létezik, így sokféle kiviteli forma (szín, forma, szerkezeti kialakítás stb.) választható. A fenti érvelés alapján a bíróság formatervezésiminta-oltalom alá esőnek minősítette a korábban létrehozott plomba kialakítását.

Az egymástól eltérő oltalmak megszerzéséhez – ahogy az előzőekből is láthatjuk – eltérő feltételeknek kell megfelelni, ebből adódóan az oltalom jogosultját is más néven hívjuk, továbbá az oltalmak időbeli tartalma és tárgyi hatálya szempontjából is eltéréseket vehetünk észre.

OltalmakSzabadalmi oltalomHasználatiminta-oltalomFormatervezésiminta-oltalom
KritériumaiSzabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (Szabadalmi tv. 1. § [1] bek.)Használatiminta-oltalomban részesülhet minta, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (Hmt. 1. § [1] bek.)Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. (Formatervezési tv. 1. § [1] bek.)
JogosultjaFeltaláló vagy jogutódja (Szabadalmi tv. 8. § [1] bek.)Feltaláló vagy jogutódja(Hmt. 7. § [1] bek.)Szerző vagy jogutódja (Formatervezési tv. 13.§ [1] bek.)
Oltalom időbeli tartalma20 év(Szabadalmi tv. 22. §)10 év(Hmt. 11. § [1] bek.)5 év (max. 25 év)(Formatervezési tv. 19.§)
Oltalom tárgyi hatályaIgénypontok(Szabadalmi tv. 24. § [1] bek.)Igénypontok (Hmt. 13. § [1] bek.)Ábrázolás (Formatervezési tv. 20.§ [1] bek.)
3. ábra: A szabadalmi, a használati- és a formatervezésiminta-oltalom összevetése (jogszabályok alapján a szerző saját szerkesztése)

Forrásjegyzék

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról (rövidítve: Hmt.)

1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (rövidítve: Szabadalmi tv.)

2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (rövidítve: Formatervezési tv.)

Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.30.372/2015/5. számú döntés

Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.032/2009/3. számú döntés

Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25071/2011/6. számú döntés

Lontai Endre, Faludi Gábor, Gyertyánfy Péter & Vékás Gusztáv: Polgári jog – Szerzői Jog és Iparjogvédelem, ELTE Kiadó, Budapest, 2020

[1] A szigetvári polgármester külön kikötötte, hogy egy 1842-ben festett kép alapján készüljenek a díszegyenruhák, amennyiben a Zrínyi-ünnepségen meg akarnak jelenni benne.

Nyitókép forrása: pxhere.com

Témakörök: design, forma, jog, oltalom, találmány
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT