Hibrid digitalizáció: maghasadás vagy magfúzió?

A digitalizáció egy kétélű fegyver: miközben a technológiai fejlődés szárnyán, a korábban csak a sci-fi irodalomból ismert, hipergalaktikus sebességgel száguldunk a mesterséges intelligenciával átitatott, futurisztikus virtuális valóságba, az emberiség alapvető értékei kerülnek terítékre. Mit áldozunk fel a fejlődés és a kényelem oltárán? Milyen veszélyeket rejt magában a féktelen innovációs éhség? Hogyan feszítsünk biztonsági világhálót? Bolygónk sorsát a maghasadás (atomháború) vagy a magfúzió (fenntarthatóság) fogja meghatározni?

Forradalmat gerjesztő innovációk

A változás – a természeti jelenségek periodikus vagy szeszélyes dinamikája, az élőlények fizikai átalakulása, a tudás gyarapodása és az ismeretek szintézise, a közösségek formálódása, kölcsönhatása és esetleges széthullása – áthatja a létezés minden szintjét. Axióma az is, miszerint az energia nem vész el, csupán átalakul. Jobb esetben magasabb rendű megjelenési formát ölt. A megújulás magában hordozza a fejlődés(csírájá)t, amely előjelének a milyenségét a cél, az eszköztár és a nézőpont határozza meg. A pozitív irányú előrelépés vagy haladás oltárán nem feltétlenül, leggyakrabban mégis óhatatlanul sorakoznak az addig megszokott „rend” áldozatai: az eufória könnyen maga alá temeti a gyökereket. Az elvétel ez esetben negatív innovációként értelmezendő [1]. A szocializáció, a tudatosság és a stratégiai gondolkodás lehetőséget biztosít az irányított, magas hatásfokú fejlesztésre. Mindebben elengedhetetlen az előre meghatározott, a lehető legnagyobb, ideálisan minősített többségi támogatottsággal elfogadott, illetve széles körben alkalmazott etikai és tudományos normák mentén gyakorolt (adaptív) kontroll. Nem mindegy ugyanis, hogy ki, mikor, hol, mire és hányszor használja (veti be) az innováció kétélű fegyverét…

A gőz- és vízenergia felhasználásával lehetővé váló gépesítést (1. ipari forradalom) az elektromosság és a tömegtermelés (2. ipari forradalom) kapcsolta magasabb fokozatba. Az elektronikai, számítástechnikai, telekommunikációs rendszerek és az automatizáció, azaz a digitalizáció (3. ipari forradalom) globális elterjedése fokozatosan és exponenciálisan sokszorozta meg az addigi képességeket. Ez ágyazott meg a korábban legfeljebb az audiovizuális sci-fi irodalomban ábrázolt kiberfizikai rendszerek és a mesterséges intelligencia (MI) (4. ipari forradalom) megjelenésének [2], amely az emberi lét egészét minden eddiginél drasztikusabban formálja át.

A szemünk előtt – akár a fizikai valóságban, akár a metaverzumban – zajló folyamat közben a gyarlóság (pillanatnyi gyengeség, botlás) mint általános emberi tulajdonság csakúgy, mint a jellemhibák (ártó szándék, függőség, közöny, önzés stb.) figyelmen kívül hagyása fatális következményeket előre vetítő naivságról tanúskodik. A leginkább elrettentő példa talán a békés felhasználást célzó atomenergia-kísérletek tömegpusztító fegyverré történő „továbbfejlesztése”. A feltalálók, a kutatók, a kommunikációs csatornák és szakemberek, s nem utolsósorban a jogalkotó felelőssége óriási, hiszen a felgyorsult, felfokozott állapotban, az emberek (és gépek) között, a virtuális térben zajló interakciók szinte felfoghatatlan mértékű gyarapodásával a hatások is minden korábbinál erősebbek és nagyobb kiterjedésűek, így negatív kilengésnél tartós, súlyos és komplex károkat képesek okozni.

A lét a tét

A digitalizációt kiterjesztő és elmélyítő innovációs tevékenység a folyamatok (információhoz való hozzáférés, munkavégzés) gyorsítását és hatékonyságuk növelését, a nagyobb fokú kényelmet, az életminőség javítását célozza meg a humán erőforrás helyettesítésével (feladatok delegálása). A képességeinket messzemenően meghaladó (szuper)informatikai rendszerek az emberiség előtt álló, komplex globális kihívásokra (halálos betegségek gyógyítása, klímaváltozás elleni hatékony fellépés, körforgásos gazdaság, magfúziós energiaforrás, űrutazás) kínálhatnak objektív, még időben kivitelezhető megoldásokat. A kontroll átengedése, a bizalom kiterjesztése azonban számos veszélyt tartogat, ezért ezek tompítása vagy kiküszöbölése érdekében, minden esetben érdemes egy kockázati elemzést elvégezni. A személyi jogok megsértése (adathalászat, deepfake) mellett a (túlzott) hatalommal való visszaélés (álhírek terjesztése, demokratikus választások befolyásolása, diszkrimináció, propagandaháború) egyéni és társadalmi szinten egyaránt káros és súlyos torzulásokat okoz. Mindeközben a függőség (beteges virtuális kötődés kialakulása, digitális toxin), ebből fakadóan pedig az emberi kapcsolatok fokozatosan egyre felszínesebbé válása (eltávolodás) a fizikai, szellemi és/vagy érzelmi egészséget bomlasztó, sok esetben még csak körvonalazódó, ám leginkább felmérhetetlen következményekkel járhat.

Mementóként kiált lelki szemeink előtt az eredetileg békés és nemes felhasználás céljából kikísérletezett atomenergia tömegpusztító fegyverré alacsonyítása. Kétségbevonhatatlan a nagy volumenű háborút elrettentő hatása. Azonban emellett Damoklész kardjaként lebeg felettünk a nem megfelelő kezekbe kerülése és felelőtlen bevetése. Hasonlóan jelentős rizikófaktort képvisel az egyre szélesedő digitális szakadék: a társadalmi olló további erőteljes szétnyílása felerősíti és tartósan rögzíti az amúgy is óriási lemaradást, amely óhatatlanul feloldhatatlan és súlyos társadalmi feszültségekhez vezet. A Yuval Noah Harari által felvázolt három egzisztenciális kihívás (nukleáris háború, ökológiai összeomlás, technológiai szétszakadás) [3] elleni hatékony fellépés, illetve az ezekből következő három egzisztenciális fenyegetés (társadalmi és gazdasági felfordulás, példátlan egyenlőtlenség a mesterséges intelligencia forradalma okán, digitális diktatúrák felemelkedése) [4] elhárítása mindazonáltal lehetséges.

Digitális higiénia és integráció

A nyilvánvaló mentális és pszichikai hatásokon (félelem, komplexus, fokozott stressz, trauma) túlmenően a szaporodó és egyre költséghatékonyabbá váló online visszaélések (adathalászat, digitális kémkedés, zsarolóvírusos támadások), az elsősorban az érettebb, tapasztaltabb felnőtteknél könnyebben befolyásolható fiatalkorúakat, valamint a védekezésre kevésbé képes egyéneket vagy csoportokat célba vevő internetes zaklatások (felbujtó álhírek terjesztése, becsmérlés, digitális fenyegetés) esetében komoly aggályt jelent azoknak az offline térbe, azaz a fizikai valóságba való esetleges átszivárgása. A képernyő mögött, az online térben ugyanis rengeteg az önjelölt szakértő és a megmondó ember, ráadásul a tömérdek erőszakos audiovizuális táplálék (filmek, közösségi médiás képanyag, számítógépes játékok) egyfajta kóros immunitást, közömbösséget alakít ki az egészséges egyensúlytól távolodó egyénekben. 

Mindemellett az emberi jogok (a magánélet tiszteletben tartása, a véleménynyilvánítás és tájékoztatás szabadsága, a tudáshoz való hozzáférés joga stb.) [5] a világ egyre több részében tapasztalható, sorozatos és fokozatosan növekvő figyelmen kívül hagyása kedvezőtlen tendencia, ami fokozott mértékben követeli meg a digitális higiéniát. Gondoljunk csak a világméretű megfigyelési és lehallgatási botrányra, a Pegasus-ügyre [6]! Az aktuális tendenciák mentén egyedül a kölcsönös tiszteleten és partneri viszonyon alapuló oktatás által megvalósítható digitális integráció, korfüggetlen képességfejlesztés képes a biztonságérzetet és a reakcióképességet növelni, illetve az ellenállóképességet erősíteni. A legfontosabb hozzávaló talán mégis az emberi jóérzés és segíteni akarás. Az összefogás erejének és a technológia áldásának egyik illusztris megnyilvánulása, amikor a közösségi média segítségével rövid idő alatt megkerült egy ellopott, több millió forintot érő sportcipő [7]. Együtt biztonságosabban, gyorsabban és messzebbre jutunk…

EtiKus(s)

A kérdéskört más szempontból is érdemes megvizsgálni. A helyzet jelentőségét mutatja ugyanis a digitális technológiák, különösképpen a mesterséges intelligencia és az emberek közötti interakció kihívásait boncolgató, a Német Etikai Bizottság 2023 márciusában közzétett, kiterjedt állásfoglalása [8], amely különböző érintett területekre (egészségügy, ipari termelés, közigazgatás, közösségi média és tömegtájékoztatás, kriminalisztika, kutatás-fejlesztés, oktatás) vonatkozó, konkrét ajánlásokat is megfogalmaz.

Az egymással interaktív összeköttetésben lévő, komplex elemekből álló kritikus infrastruktúrák, azaz létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme [9] kiemelt fontossággal bír, hiszen a társadalom biztonságát, biztonságérzetét, egy adott ország vagy régió gazdasági és közigazgatási működőképességét szavatolják. Fontos kiemelni, hogy az egymással összekapcsolt informatikai rendszerek sebezhetősége javarészt az emberi tényezőből fakad [10], azaz a kibertámadások behatolási kapuját az esetek közel 99%-ában személyek felkészületlensége, figyelmetlensége vagy tudatlansága (digitális analfabetizmus) nyitja meg. Ráadásul a kiberbűnözők egyre szofisztikáltabb és még megtévesztőbb módszerekkel támadnak, hiszen például a ChatGPT segítségével egyre hitelesebb csaliüzeneteket képesek alkotni másodpercek alatt, számos nyelven. Abszolút védelem hiányában az optimális védelemre kell törekedni. E tekintetben mérvadó az Európai Unió szigorú általános adatvédelmi rendeletéből [11] jól ismert alapelvek (elsősorban: átláthatóság, elszámoltathatóság, integritás, nyomonkövethetőség, tisztesség) mentén való haladás.

MI: Kánaán vagy apokalipszis?

Mivel a digitális felületeket, alkalmazásokat programozással hozták létre, ezeket meg lehet hekkelni, azaz manipulálhatóak. Az emberekkel szembeni – a sci-fi irodalomban gazdagon bemutatott – veszélyek megalapozottnak tűnnek, miután a Microsoft, az OpenAI technológiájával felturbózott böngészője, a Bing tesztfelhasználókat fenyegetett meg és próbált befolyásolni [12]. Ennélfogva a(z esetlegesen öntudatra ébredő) szupertechnológia érték- és erkölcsalapú megalkotása, fejlesztése és fejlődése jelenti talán a legnagyobb kihívást. Mindebben továbbra is fennáll annak az eshetősége, hogy a világhálón szabadon hozzáférhető, tömérdek és szerteágazó adatra támaszkodva, a programozó elfogultsága, előítéletei és hiedelemvilága beférkőzik és beépül a rendszerbe, méghozzá beláthatatlan következményekkel. Ezért szükséges a minél nagyobb transzparencia, a korosztályokon átívelő oktatás és továbbképzés biztosítása. Biztató, számos kutatás által alátámasztott jel, miszerint a mesterséges intelligencia hatására a gyermekek „kreativitása, érzelmi kontrollja, együttműködési és íráskészsége, illetve informatikai gondolkodása” jelentősen javult [13]. A veteránok, baby boomerek, az X, Y, Z és alfa nemzedék után az MI generáció következik? A vadhajtásokat mindenesetre még a burjánzás előtt kell lecsípni annak érdekében, hogy a fejlődést a bolygónk és az egész emberiség javát szolgáló mederbe terelhessük. Ennek előfeltétele az innováció kerekét hajtó kreativitás és egészséges versenyszellem ösztönzése, a támogató keretrendszer megteremtése, az asszertív kommunikáció tömeges elsajátítása és alkalmazása, valamint egy ágazatokon, határokon, korosztályokon és rendszereken átnyúló összefogás kovácsolása.

Hivatkozások jegyzéke

1. Magyari Beck István. (2014). Embernevelés = emberalkotás a „szabadság” börtönében. Valóság, 57(12), 1–11. http://www.epa.hu/02900/02924/00024/pdf/EPA02924_valosag_2014_12_001-011.pdf
2. Schwab, Klaus. (2015). The Fourth Industrial Revolution: What It Means and How to Respond. Foreign Affairs, 2015.12.12. https://www.foreignaffairs.com/world/fourth-industrial-revolution Letöltve: 2023.03.21.
3. Harari, Yuval Noah. (2020). How to survive the 21st century. World Economic Forum, 2020.01.24. https://youtu.be/Rw9FSYH6kL8
4. Harari, Yuval Noah. (2020). How to survive the 21st century: Three existential threats to humanity. Journal of Data Protection & Privacy, 3(4), 463–468. https://hstalks.com/article/5881/how-to-survive-the-21st-century-three-existential
5. Emberi Jogi Munkacsoport. (2021). Emberi Jogi Kézikönyv. Budapest: Igazságügyi Minisztérium. https://emberijogok.kormany.hu/download/f/fb/c2000/Emberi%20Jogi%20Kézikönyv.pdf
6. Corera, Gordon. (2021). Pegasus scandal: Are we all becoming unknowing spies?. BBC News, 2021.07.21. https://www.bbc.com/news/technology-57910355 Letöltve: 2023.03.22.
7. Kéfer Ádám. (2023). Furcsa helyen találták meg a 4,5 millió forintot érő cipőt. Index, 2023.03.22. https://index.hu/belfold/2023/03/22/pachert-balazs-balazs-kicks-cipo-rendorseg-lopas Letöltve: 2023.03.22.
8. Deutscher Ethikrat. (2023). Mensch und Maschine – Herausforderungen durch Künstliche Intelligenz. Berlin: Deutscher Ethikrat. https://www.ethikrat.org/fileadmin/Publikationen/Stellungnahmen/deutsch/stellungnahme-mensch-und-maschine.pdf Letöltve: 2023.03.25.
9. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kritikus infrastruktúrák védelmével összefüggő hatósági feladatok, jogszabályok. https://www.katasztrofavedelem.hu/109/kritikus-infrastrukturak-vedelmevel-osszefuggo-hatosagi-feladatok-jogszabalyok Letöltve: 2023.03.22.
10. Help Net Security. (2019). More than 99% of cyberattacks rely on human interaction. Help Net Security, 2019.09.10. https://www.helpnetsecurity.com/2019/09/10/cyberattacks-human-interaction Letöltve: 2023.03.22.
11. EUR-Lex. (2016). Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). Official Journal of the European Union L 119, 2016.05.04., pp. 1–88. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj Letöltve: 2023.03.22.
12. Perrigo, Billy. (2023). The New AI-Powered Bing Is Threatening Users. That’s No Laughing Matter. Time, 2023.02.17. https://time.com/6256529/bing-openai-chatgpt-danger-alignment Letöltve: 2023.03.25.
13. Su, Jiahong; Yang, Weipeng (2022). Artificial intelligence in early childhood education: A scoping review. Computers and Education: Artificial Intelligence, 3, 100049. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2022.10004

Illusztráció: A digitalizáció fényes ölelése (Fotókredit: Note Thanun / Unslpash)