Kezdetét vette a kutatási folyamat a Legfelsőbb Bíróság átalakításáról

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának elnöki bizottsága május 19-én tartotta meg első nyilvános ülését. A 36 fős bizottság azzal a céllal jött létre, hogy tanulmányozzák és felmérjék a Legfelsőbb Bíróság intézményével kapcsolatos különféle reformötleteket, melyek közül jelenleg a legvitatottabb téma a bíróság létszámának bővítése. A közelmúltban felerősödő ellentét a Demokrata és Republikánus Párt között a Kongresszuson belül is egyre csökkenő együttműködési hajlandóságot eredményez, illetve akadályozza a Kongresszus jogalkotási folyamatait. Ennek fényében, a Legfelsőbb Bíróság kiemelten fontos szerepet kapott a legmegosztóbb jogi kérdések eldöntésében. 

A modern történelem során mindig is nagy jelentőséggel bírt a bírók kinevezése, hiszen a republikánus elnökök konzervatív, míg a demokrata elnökök progresszív szemléletekkel rendelkező bírókat választanak a Legfelsőbb Bíróság tagjainak reménykedve abban, hogy a bírók pártjuknak kedvező döntéseket hoznak majd. Annak ellenére, hogy ez nem mindig így történik, az esetek többségében megfigyelhető, hogy e szerint az elv szerint a kilenc bírót két blokkra (konzervatív és progresszív) osztják fel a döntések kapcsán. A Congressional Research Service, amely független elemzéseket biztosít a Kongresszus mindkét háza számára, egy tavalyi elemzésében a bíróság létszámának bővítéséről kiemeli, hogy a bírók vélt ideológiájuk alapján történő kijelölés nem feltétlenül garantálja az elnök pártjának kedvező döntéseket, mivel a bírók által követett filozófiák néha eltérő eredményeket hoznak a vélt politikai hovatartozásukhoz viszonyítva. A Legfelsőbb Bíróság tagjai, köztük John G. Roberts főbíró is ellenzi azt a felvetést, miszerint az intézmény politikai elfogultság alapján hozná meg döntéseit. Azonban mivel a bíróság egyre több, a társadalmat és a politikát is megosztó kérdésben volt kénytelen döntést hozni, mint például az egészségügyi ellátás, vagy a bevándorlás kérdése, elkerülhetetlenné vált, hogy kiemelt szerepet kapjon az új bírók kinevezésének lehetősége az elnökök számára. 

2016-ban Antonin Scalia bíró halála nemsokkal Barack Obama elnök távozása előtt következett be, viszont ekkor a republikánus többségben lévő Szenátus visszautasította az elnök jelöltjének meghallgatását a választások közelségére hivatkozva, illetve arra, hogy Obama ekkor már egy távozó elnök volt. Hasonló helyzet alakült ki Ruth Bader Ginsburg bírónő halála után is, azonban ekkor Donald Trump jelöltjét, Amy Coney Barrett bírónőt, a republikánus többségű Szenátus meghallgatta, majd megválasztotta a megüresedett hely betöltésére. Így a jelenlegi állás szerint, többségben vannak a konzervatív ideológiát követő bírók. Ez a fordulat a bíróság összetételét tekintve gyorsan alakult ki, hiszen Donald Trump csak egy ciklust szolgált, mégis három bírót tudott kinevezni a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé. Ez igazán rendhagyónak számít, hiszen a jelenlegi felmérések szerint, a bírók egyre hosszabb ideig töltik be posztjukat (1981 óta átlagosan 26 évig szolgálnak), ezáltal évtizedekig befolyásolva az Egyesült Államok legfontosabb ügyeit. A bírók hivatali ideje gyakorlatilag korlátlan, amelyet az Alkotmány biztosít számukra. Ezért nem meglepő, hogy Joe Biden elnök az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának elnöki bizottsága révén utat keres a létszámbővítésre, hiszen másként nem igazán számíthat a bíróság összetételének megváltoztatására. 

A Legfelsőbb Bíróság tagjainak kijelölése az elnök hatáskörébe tartozik, majd egy többkörös meghallgatási folyamat után a szenátus tagjai szavaznak a jelölt sorsáról. A jelenlegi helyzet, miszerint az elnök pártja élvezi a Kongresszus mindkét házában a többséget, konfliktus mentes lehetőséget adna a Demokrata Pártnak új bíró kijelölésére a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé. A demokrata többség azonban a Szenátusban nem számottevő, így azt a következő évben esedékes félidős választások alkalmával akár el is veszíthetik. 

A Congressional Research Service összefoglalója szintén kiér arra, hogy a bíróság létszámának bővítése nem új ötlet. Az elmúlt 150 évben nem változott a bírók száma, azonban ezt a periódust megelőzően nem mindig kilenc bíróval számolt az intézmény. Az Egyesült Államok Alkotmánya nem rendelkezik a bírók számáról, így a Kongresszus többször is megszavazta a történelem során a Legfelsőbb Bíróság létszámának megváltoztatását. A rekonstrukciós időszakban például tíz bíró alkotta a Legfelsőbb Bíróságot, amely később hétre csökkent, majd 1869-ben változott utoljára ez a szám, amikor kilenc főben határozták meg a bírók számát. 1930-ban, Franklin Delano Roosevelt elnök ismét szerette volna politikai megfontolásból bővíteni a bíróság létszámát – miután a Legfelsőbb Bíróság több New Deal törvényjavaslatot elutasított – azonban végül felhagyott ötletével támogatottság hiányában.  Jelenleg a Republikánus Párt erősen ellenzi a létszámbővítés ötletét, illetve a Demokrata Párt tagjai sem vélekednek azonosan a reformról. Tehát ezúttal az elnöki bizottságon a sor, hogy irányt mutasson a pártoknak a Legfelsőbb Bíróság jövőjéről. A bizottság első ülésre május 19-én, Zoomon került sor, amely során a SCOTUSblog értesülései szerint meghatározásra kerültek azok a kérdések, amelyeket a szakértők a következő hat hónapan fognak tanulmányozni. A bírók létszámának növelése mellett számos más témát is megvitatnak majd, többek között a bírók szolgálati idejének korlátozását is. A szakértők a kérdések megvitatását követően jelentést nyújtanak be az elnöknek megállapításaikról, azonban nem tesznek hivatalos javaslatot bizonyos intézkedések elfogadására. A bizottság a következő 180 napban hat nyilvános ülést tart, amely után egy zárójelentést nyújtanak be az elnöknek.