Az Egyesült Államok (USA) Kongresszusa által kinevezett bizottság javaslata alapján a katonai szolgálatra történő regisztráció körét kibővítenék a 18–25 év közötti nőkre vonatkozóan is, írja a The New York Times. A lépést időszerűnek és szükségesnek is vélik a szakértők, lévén, hogy jelenleg 224.000 nő szolgál az Egyesült Államok fegyveres erőinél és egyre jelentősebb pozíciókat töltenek be.
Az USA fegyveres erőinél 1973-ban szűnt meg a kötelező katonai szolgálat, amihez nagyban hozzájárult a vietnámi háborúval kapcsolatos negatív tapasztalat, és a társadalom elidegenedése folytán így a haderő teljes mértékben önkéntes alapúvá vált. A nyolcvanas évek elejére azonban a szovjet–afgán háború kitörése aggodalommal töltötte el az amerikai döntéshozókat, és arra késztette Jimmy Carter elnököt, hogy kezdeményezze a 18 és 25 év közötti férfiak regisztrálását az úgynevezett „Kiválasztó Szolgálati Rendszer”-ben (Selective Service System). Javaslatát Carter elnök már ekkor megpróbálta kiterjeszteni a nőkre vonatkozóan is – mivel azok a függetlenségi háborútól kezdve a második világháborún át, a hidegháborúban is aktívan részt vettek háttérmunkáktól kezdve egyéb katonai pozíciók betöltéséig, pl. katonai egészségügy, logisztika stb. – de ezt a javaslatot lesöpörték az asztalról. A Legfelsőbb Bíróság 1981-es Rostker v. Goldberg döntése alapján arra a megállapításra jutottak, hogy nem sérti az alkotmányt, amennyiben csak a férfiak kerülnek regisztrálásra a hadkötelezettségi listán.
Mára vannak, akik megkérdőjelezik és vitatják ezt az állítást. Az önkéntesalapú haderőre történő átalakulás következtében az elmúlt évtizedekben lényegesen megnőtt a nők aránya, a kezdeti 4%-os részvételhez képest mára a fegyveres erők 17%-a nőkből áll. Gray Miller texasi bíró szerint az általános hadkötelezettségről szóló törvény alkotmányellenes, mivel az nemi alapon diszkriminál. Jelenleg az Egyesült Államok területén élő azonos korcsoportba tartozó férfiak számára – állampolgárok és bevándorlók egyaránt – kötelező a rendszerben történő regisztráció. A szolgálati rendszer független a mindenkori kormányoktól, és azt a célt szolgálja, hogy nyilvántartásba vegye mindazon személyeket, akik szükség esetén hadkötelezettség teljesítésére vagy egyéb szükségállapot, katasztrófa helyzet kezelésére behívhatóak.
Számos esetben a regisztráció megtörténik a jogosítvány, szövetségi támogatás vagy letelepedés igénylése során. Azok számára viszont, akik elmulasztják a regisztrációt, szankcióként megvonásra kerül a diákhitel-folyósítási lehetőség és a közszolgálati szférában történő elhelyezkedés lehetősége is.
Az 1981-ben keletkező Roskert v. Goldberg döntés azonban mára már idejét múlt, lévén, hogy a nők egyre nagyobb szerepet kezdtek betölteni a katonai életben és kultúrában. 2015-ben a Pentagon bejelentette, hogy nők számára is lehetővé teszi az összes harcoló alakulatnál történő szolgálatot, mint például a Navy SEAL, U.S. Army Rangers, vagy a különleges erők (U.S. Army Special Forces) kötelékében. Így valóban diszkriminatívnak tűnhet a nők kihagyása a regisztrációból.
A bejelentést számos kutatás előzte meg, köztük a Quinnipiac Egyetem 2013-as felmérése, amely azt mutatta, hogy az amerikai szavazók 72%-a támogatná a nők harcoló alakulatoknál történő szolgálatát. A Nemzeti Katonai Bizottság szerint 2016 óta több mint 2900 nő szolgált harcoló alakulatoknál, számuk pedig folyamatosan bővül. A Pew Research kutatása szerint 2017-ben a fegyveres erőknél szolgáló nők többsége afroamerikai (39%) és latin-amerikai (36%) volt. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a nemek megoszlása által, hanem etnikai alapon is sokszínű haderő képe rajzolódik ki.
A regisztrációs rendszer szabályainak módosítása javítaná a nők és férfiak közötti egyenlőséget, továbbá az USA utánpótlási lehetőségeit is. Az előkészítő bizottság álláspontja szerint azonban a nyilvántartottakat nem csupán harci feladatok ellátására hívnák be, hanem sokkal szélesebb műveleti körbe is. Ide értve a kibervédelmi, egészségügyi, logisztikai és egyéb feladatok ellátását. Egyes felmérések szerint 10-ből 7 amerikai (férfiak és nők egyaránt) alkalmatlan a katonai szolgálatra. A leggyakoribb akadálya a szolgálatnak az érettségi hiánya, szereplés a bűnügyi nyilvántartásban és a nem megfelelő fizikai állapot.
Vannak, akik élesen ellenzik a kezdeményezést és még a férfiak behívásával sem értenek egyet, nemhogy a nőkéével. A bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy költséghatékony megoldás lehet a kormányzat számára egy esetleges nagyméretű nemzeti veszélyhelyzet, katasztrófa esetén.
Források:
Pew Research Center
Selective Service System
BBC
The New York Times