„Kiber”olvasmányok a karácsonyi pihenés idejére

Egészen más karácsonyunk lesz idén, mint eddig bármikor, hisz sokkal több „kitöltetlen” idővel kell majd szembenéznünk. Mit tehetünk ilyenkor, hogy unalom helyett izgalom, tehetetlenség helyett hasznosság érzetünk legyen?

Olvassunk! És ha már olvasunk, foglalkozzunk aktualitásokkal. A következőkben három kibertérrel kapcsolatos, sikerlistás könyvet ajánlunk. Ajándéknak és saját részre is ideális választás lehet!

Dr. Mary Aiken: Cybercsapda – Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést?

Kimondottan nehéz, ütős olvasmány, de mégis élvezetes, sőt ha egy picit is komolyan vesszük a kibertérben rejlő veszélyeztető tényezőket, akkor letehetetlen. Tudományos körökben, baráti társaságokban, munkahelyeken, és akár az oktatásban is megállja a helyét, ugyanakkor kiváló útmutató lehet a XXI. századi felnövekvő nemzedék otthoni nevelésében is.

Dr. Mary Aiken világszerte elismert törvényszéki pszichológus, az ún. cyberpszichológia neves szakértője, olyan formában tartja fenn a figyelmünket 400 oldalon keresztül, ahogy korábban még senki nem tette. Hiánypótló alkotásában több szempontból mutatja be, hogy az internet és a digitális eszközök fokozatosan erősödő jelenléte milyen módon befolyásolja az emberi viselkedést, a hétköznapi magatartást, a szokásokat, sőt a társadalmi normákat, értékeket, alapvető emberi tulajdonságokat is. Könyvében több példával és a digitális társadalom abszolút tényeivel állítja szembe az olvasót, és határozottan kijelenti, hogy „szükség van szemtől szemben eltöltött valódi időre”, ugyanis „a kevesebb szemkontaktus megváltoztathatja az emberi civilizáció folyamatát.”

Bemutatja, hogy a kibertér már nemcsak a munkánkban, a tanulmányaink során, a szórakozásunk ideje alatt, hanem az otthonunkban is, állandóan jelen van, észrevétlenül formálva mindent és mindenkit. Olyan olvasmány ez, amelyben egy pszichológus szakértő a saját kutatásait felhasználva, illetve a munkássága során megszerzett tapasztalatait beépítve a különböző korcsoportokra gyakorolt, különböző hatásokat igen szemléletes formában ismerteti. A könyv interdiszciplináris megközelítése mind pszichológiai, mind kriminalisztikai, mind kiberbiztonsági szempontból mérföldkőnek tekinthető, ugyanis a témakörök spektruma gyakorlatilag a teljes kiberteret lefedi. Így történhet meg, hogy a legegyszerűbb és mindennapos okoseszközökkel kapcsolatos kérdésekkel, illetve a darkwebes böngészés hordozta veszélyekkel egyaránt találkozhatunk olvasás közben. Mint ismeretes, tudományos szempontból számos aggodalmat vetett már fel az elmúlt években, hogy az internet előnyei – a kényelem, az azonnali kapcsolattartás lehetősége, a határok nélküli kereskedelem, az idő és helyfüggetlen tanulás, stb. – mellett az összetett algoritmusokkal szembeni védekező magatartás kialakítása nem olyan dinamikus, mint maga a technológia fejlődési üteme. 

A könyvben elsősorban arra kereste a szerző a válaszokat, hogy milyen hatást gyakorol a digitális kor eszközparkja a fejlődésben lévő szervezetre és személyiségre (gyermekek), hogyan befolyásolhatja a fiatal felnőttek viselkedését – pl. kapcsolattartás, kommunikációs készségek – és szokásainak – pl. párkeresés, ismeretbővítési szükségletek – alakulását a digitális függőség. Egyáltalán mennyire és mikortól kell kényszeresnek tekinteni a túlzott internethasználatot? Olyan fontos felvetéseket járhatunk körül a könyv által, mint például azt a kérdést, hogy az internet függőség vajon olyan tünetekkel jár-e mint az alkohol, vagy a drogfüggőség? Képes-e az online tér deviáns viselkedési zavarokat okozni a függőség által? A deviancia egyik kiemelkedően látványos példája a könyvben is kiemelt figyelemmel ismertetett online zaklatások erősödése, amelyekkel kapcsolatosan a szerző kijelenti, hogy mindez tulajdonképpen „a valóságos világban is jelen levő bűnözői magatartás „evolúciójának” tekinthető”. A szerző válaszai statisztikai adatokkal alátámasztott módon, valódi történetek bemutatásával érzékelteti, hogy a modern kor alkotta technológia akarva-akaratlanul formálja a társadalmat, a kultúrát, és a gondolkodó ember értékrendjét. Dr. Aiken természetesen nem ellenzi és nem is kérdőjelezi meg a technológiai fejlődés produktumainak hasznosságát. Emellett ki is jelenti könyvében, hogy támogatja „az internet szabadságát, de nem bármi áron”. Ennek jegyében nyomatékosítja, hogy kiemelt figyelmet kell szentelnünk a hatásokra, amelyekkel a technológiai változás jár. Mindebben jelentős szerepe van azoknak a kutatóknak, akik – bármilyen megközelítésben – a kibertér kihívásaival foglalkoznak, különösen úgy, hogy a könyv a téma iránt érdeklődők számára számos kutatási irányt is előre vetíthet.

A Cybercsapda tehát kimondottan alkalmas arra, hogy döbbenetes igazságaival kirángasson bennünket a hétköznapok megszokottságából, rávilágítson a „cyberhatás” következményeire, okozott problémáira, amelyek többségének kezelése valójában tudatosság függő.

Marc Elsberg: Blackout – Holnap már túl késő

Vajon tisztában vagyunk-e mindannyian azzal, hogy milyen kényelemben éljük mindennapjainkat? Minden olyan természetesnek tűnik, amikor reggelre feltölt a telefonunk és fel is ébreszt, amikor kellemes meleg vízben zuhanyozunk, miközben vár ránk a forró kávé. Rutinszerűen ülünk be az autónkba, vagy szállunk fel a tömegközlekedési járművekre, hogy beérjünk a munkahelyünkre. Ha szükségünk van rá, pénzt veszünk fel szinte bármelyik sarkon az automatákból, az élelmiszerboltokban intézzük a napi vásárlást, online fizetjük be a csekkeket, a felhőből töltik le a gyógyszervényeinket, okos mosógépünk tiszta ruhákkal vár otthon… és még sorolhatnánk, hiszen a lehetőségek tárháza szinte végtelen, tulajdonképpen az anyagi helyzet befolyásolja ezek számosságát. Magától értetődő, gyakorlatilag állandó körülmények között éljük mindennapjainkat, amelyek gördülékenységét azonban a minket körülvevő környezet jelentős mértékben képes befolyásolni. Nem számolunk azzal – ha fizetve van a számla –, hogy egyik reggel nem lesz áram a konnektorban, az esetek többségében járnak a buszok, a villamosok, a metró is, kisebb sorban állással a pénztárnál megvehetjük mindazt, amire szükségünk van, így nem mérjük fel azt, hogy mi történne, ha mindez nem lenne ennyire triviális.

Marc Elsberg, a bécsi születésű regényíró egy rendkívül erőteljes, abszolút tényszerű kutatásokon alapuló thrillerben pont ezeket a körülményeket „szünteti meg”. Olyan élethelyzetet mutat be, amely a XXI. század digitális függősége okán reális valószínűséggel bír. A könyv szerint Európában épp utolsó erőfeszítéseit rúgja a tél, kemény fagyokkal és zord időjárással telik a február, amikor a villamosenergia-hálózatok váratlanul összeomlanak. Emberek milliói maradnak szolgáltatás nélkül: a tömegközlekedés megbénul, a sötét közlekedési lámpák számos balesetet eredményeznek, sok helyen leáll a fűtés, a legtöbb országban a vízszolgáltatás is akadozni kezd, majd a túlterheltség miatt az internet elérhetősége is erősen korlátozottá válik. Sötétbe borul a kontinens, kríziskezelő csoportok alakulnak, válságkezelési intézkedéseket vezetnek be Európa-szerte, de a „jó reakció”-tól mind messze vannak. A thriller főhőse az egyetlen, aki hackertámadást feltételez a háttérben, de nem hallgatnak rá sehol. A rendőrség túl elfoglalt a rendfenntartás miatt, a hatóságok pedig túl sok szemellenzővel tekintenek a helyzetre, ami óráról órára súlyosbodik. A lakosság türelme rohamosan fogy, miközben a megoldáshoz nem jutnak közelebb azok, akiktől azt elvárják. Egyre több atomerőműben lép fel üzemzavar, a túlélésért folytatott harcban már csak a katonaság bevetése árán lehet némiképp rendet tartani. Az emberek elveszítik kulturált önmagukat, nem marad más csak a létfenntartás ösztöne és az általa vezérelt cselekedetek. Az állami válságreagálás a legtöbb országban csődöt mond, a kritikus infrastruktúrák védelme mintha sosem volt intézkedéshalmaz lenne csupán. A regény zseniálisan mutatja be az olvasónak a létfontosságú rendszerek nélkülözhetetlenségét, ötvözve azok sérülékenységével. Ugyanakkor alapvetően a kiberfenyegetettségekre hegyezi ki a problémakört. Fontos hangsúlyozni, hogy a könyvben szereplő élethelyzetek rendkívül szélsőséges eseteket mutatnak be, ugyanakkor valószerűségüket az elmúlt hónapok történései is alátámasztják. Emlékezzünk csak vissza arra, amikor március közepén nem lehetett lisztet kapni a boltokban, mert hírből már tudták az emberek, mi történt a COVID-19 pandémia okán Olaszországban…

Aki kézbe veszi a könyvet, és fontosnak tartja a biztonság kérdéskörét, nehezen fogja letenni.

Marc Elsberg: Zero – Tudják, mit teszel

A kétezres évek eleje – a televíziós valóság show-k megjelenése – óta gyakorlatilag szállóigévé vált, hogy a „nagy testvér mindig figyel”. Elsberg második, a digitális kor kihívásaival foglalkozó, a valóságot nyíltan, szinte nyersen az olvasó arcába vágó könyve ebből a szemszögből mutatja be az internet, a közösségi média befolyásoló hatását a mindennapokra. Teszi mindezt úgy, hogy olyan alkalmazás használatát helyezi a történet középpontjába, aminek igénybevétele során a felhasználó saját kezűleg oszt meg adatokat és információkat önmagáról.

Nem is lehet kérdés, hogy számos okos eszköz, alkalmazás és weboldal létezik manapság, amelyek valamilyen formában tárolják az adatainkat, így jelentős mértékben képesek befolyásolni az életünket, különösen, ha hozzáférhető módon kezelik azokat. Indokolatlan többségük ráadásul ingyenesen kínálja szolgáltatásait, kimondottan vonzóvá téve az igénybevételt. Ezt köti össze a szerző a felhasználók által önként rendelkezésre bocsátott adatok tömegével, a big data jelenséggel, a közösségi média használatának befolyásoló hatásaival, és az ezekből fakadó kihívásokkal, problémákkal, következményekkel. A szerző izgalmas regényével nem csak ismeretterjesztő céloknak kívánt megfelelni, hanem arra is próbálja rádöbbenteni az olvasót, hogy az internet használatának bármilyen típusú tiltása a fiatal generáció körében sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint annak alapos kiismerése. Elsberg 2014-ben írt könyve évekkel megelőzte a GDPR rendeletet, mégis hihetetlen figyelmet szentel a személyes adatok védelme fontosságának, kifejezetten arra rámutatva, hogy az adataink „készpénzre váltható jutalomért” gyakorlatilag áruba bocsáthatók. A történet szerint mindezért még látszólag saját javunkra fordítható tanácsokat is kaphatunk, amelyek hosszú távon megváltoztatják az egyéni értékrendet, a vásárlási szokásokat, manipulálják a személyes meggyőződést, de még a politikai beállítottságot is. Mindeközben az app azzal a tévképzettel kecsegteti a felhasználót, hogy sikeresebbé, boldogabbá, egészségesebbé, trendibbé, fittebbé, okosabbá… igény szerint eredményesebbé válhat az életben.

A sztori Londonban kezdődik, in medias res a nyílt utcán lelőnek egy fiatal fiút, aki a barátai körében lazít, amikor az okosszemüvege segítségével azonosított és követni kezdett egy körözött bűnözőt. Mint ismeretes, a Google 2013-ban dobta piacra az első ilyen képességű szemüveget, de a technológia még nem terjedt el a hétköznapokban, pedig 2020 elején a Bosch újabb fejlesztésekkel állt elő… sejthető, hogy ami késik, nem múlik. Az ügyben egy a kibertérben idegenül mozgó újságírónő kezd nyomozni, aki egy népszerű közösségi oldal után kutat, miközben egyre mélyebbre süllyed az online térben. Nehéz eldönteni kik állnak a jó oldalon, és kik élnek vissza az adatokkal, a bizalommal és jelentenek veszélyt akár emberéletekre is.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos, az internetet használó manipulációs művelet, adatkereskedelemmel kapcsolatos botrány látott napvilágot, ez a mű jelentős mértékben megelőzte a korát. Ugyanakkor nem állíthatjuk biztosan, hogy kellő mértékben felhívta a figyelmet a téma fontosságára. Pedig a könyv alapján kijelenthetjük, hogy sosem volt még ennyire igaz a mondás: a tudás hatalom.