Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Navracsics Tibor

Két többség az Európai Parlamentben

Ma a megszokottnál több frakció alkotja az Európai Parlamentet.

Navracsics Tibor 2025.11.13.
Zahorán Csaba

A csehek németjei – mindenki tanulsága

Több, mint háromnegyed évszázaddal a második világháború vége és harminckét évvel az 1989-es „bársonyos forradalom” után, 2021 őszén komoly szimbolikus üzenettel is bíró eseményre került

Zahorán Csaba 2025.11.12.
Csapodi Márton

A folyamatos válságok Európája

A technokrácia fegyvere visszafelé sült el.

Csapodi Márton 2025.11.10.
Pap Milán

Hogyan építsünk gazdasági romokat?

Új kötet a szovjet gazdaságpolitikáról és a sikertelen reformokról.

Pap Milán 2025.11.10.
Csepeli Réka

Erasmus-program: az EU egyik legnagyobb vívmánya

Az Erasmus-program mára már valósággal szállóigévé vált.

Csepeli Réka 2025.11.10.
CONTINUUM BLOG
Picture of Pető Zoltán
Pető Zoltán
tudományos segédmunkatárs, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2025.11.14.
  • 2025.11.14.

Egy elfeledett magyar szellemtörténész

Hidasnémeti Ferdinandy Mihály (1912–1993) alakja a XX. századi magyar eszmetörténet egyik legnagyobb paradoxona. A kommunista hatalomátvétel után tudatosan elhallgatták, a ráaggatott „szellemes dilettáns” vagy a még durvább és igaztalanabb „többedrangú epigon” minősítések mélyen ideológiai és módszertani ítéletek.

Ferdinandy munkássága a magyar szellemtörténeti hagyomány eredeti továbbfejlesztése volt a mítoszkutatás és a kultúrfilozófia irányába. Munkássága a XX. századi európai konzervatív modernitáskritika (Spengler, Toynbee, Ortega, Dawson, Voegelin) szerves része. Marginalizálása és a „dilettáns” vádja paradox módon igazolja súlyát: a materialista történetírás éppen azért nem tudott vele mit kezdeni, mert Ferdinandy egyszerűen más ontológiai szinten kereste a történelem mozgatórugóit. A vita nem a tényekről, hanem a valóság természetéről szólt.

A történészi pozitivizmus (vagy historizmus), kulcsfigurája Leopold von Ranke volt, ő tette először a modernitás tudományfelfogása értelmében diszciplínává a történelmet. Ranke ismert célkitűzése – bemutatni a múltat „úgy, ahogyan az valóban történt” (wie es eigentlich gewesen) – radikális szakítást jelentett a korábbi, általa „moralizálónak” vagy „spekulatívnak” nevezett történelemfilozófiai felfogással és történetírással.

A rankei pozitivizmus szigorú, „tudományosnak” nevezett, objektivista módszertant honosított meg, melynek középpontjában az elsődleges, írott források tisztelete és a gondos forráskritika állt, a történésztől– a modern természettudományok objektivitáseszménye szerinti – „objektivitást” követelt: személyes nézeteit háttérbe szorítva, „szenvtelenül” kellett feltárnia a tényeket.

E tudományos objektivitás – ahogyan a mintának tekintett modern természettudomány hasonló episztemológiai igénye is – azonban több mély, belső filozófiai ellentmondást is rejtett magában. A pozitivista történelemszemlélet – partikuláris értékei ellenére – végül is azt a nagyszabú kísérletet testesítette meg, amely a történelmet egy determinisztikus, racionális és tudományos törvényszerűségekre épülő rendszerré kívánta átalakítani. Célja – bárhogyan is fogalmazták meg, – mindig a kontingencia kiiktatásához vezetett a történelem magyarázatából. A kontignencia azonban nem kiiktatható, az ember pedig nemcsak racionális, hanem mélyeb spirituális lény is egyben, az ilyen kísérletek ezért a történelem féloldalas, egyoldalú és gyakran redukcionista magyarázatához vezetnek.  A XX. század fordulóján feltörekvő szellemtörténeti irányzat (Geistesgeschichte) éppen ezeket a belső ellentmondásokat vette észre és kritizálta.

Ferdinandy gyökerei a magyar Szellemtörténeti iskolához (Szekfű, Hóman) kötődnek, azonban ő a politikai és kulturális szellemtörténetet metafizikai és mitológiai szintre emelte. Módszertani lázadását jól mutatja egy 1943-as vita Az istenkeresők című műve kapcsán. Különösen ironikus, hogy éppen Joó Tibor – egy másik kiváló magyar szellemtörténész – vádolta azzal, hogy „elárulja a tudományt” (miközben Joó maga is hasonló bírálatot kapott Hómantól és másoktól).

„A tudomány eleddig abban látta feladatát, hogy a jelenségek racionális magyarázatára ráismerjen; ez az új tudomány most azon töri magát, hogy valami olyan irracionálisat agyaljon ki, amellyel kitérhet a kézenfekvő racionális elől. […] megszületett a regényes tudomány is.”

A vád lényege a „kézenfekvő racionális” (materiális, gazdasági, szociológiai magyarázat) elhagyása az „irracionális” (mítosz, vallási élmény, sors) javára. Ferdinandy válaszában – teljes joggal – „éppen a szellemtörténeti módszer méltánylását” kérte számon Joón.

Ferdinandy – más szellemtörténészekhez és kultúrfilozófusokhoz hasonlóan – azonban nem a „racionalitást” vagy a „materiális tényeket” tagadta, hanem annak elsődlegességét és kizárólagosságát vonta kétségbe. Ez a valóság hierarchiájának helyreállítási kísérlete, mellyel Kerényi Károlyhoz és a vallásalapú kultúrkritikusokhoz csatlakozott.

Szemlélete három fogalmi pillérre épül: a táj spiritualizálása, a nemzet spirituális küldetése, és az európai modernitás konzervatív kritikája.

A Prohászka Lajos által szerkesztett Atheneum 1938-adik évfolyamában megjelent, „A történeti táj” című esszéje e vonatkozásban is kulcsfontosságú. Ebben Ferdinandy a tájat nem passzív háttérként, hanem aktív, spirituális-történelmi ágensként, genius lociként írja le. Tézise szerint „ember és táj kölcsönhatásából” jön létre a genius loci, amely preformálja, sorsszerűen kijelöli az ott élő népek karakterét. „…A steppe nem termel ki városi polgárságot és a hegyvidék nem nevel lovas népeket.”

A magyar történelem ebben a kontextusban egyszerűen a Kárpát-medence „történeti tájának” beteljesítése. A Szent István-i Birodalom nem pusztán politikai képződmény, hanem egy „hatalmas mítosz”, a tájban rejlő spirituális szükségszerűség megvalósulása. Ez egy konzervatív-spirituális geopolitika alapvetése: a küzdelem nem nyersanyagokért, hanem a genius loci megtestesítéséért folyik.

Az egyik legismertebb, a Mi magyarok (1941) című kötet előszavában Ferdinandy megfogalmazta az ars poeticáját. A történelmet nem gazdasági küzdelmek, hanem két egzisztenciális kérdés mozgatja, amellyel a nemzet szembesül:

„Minden ember szembekerül életében – akár tudatosan, akár nem – két nagy kérdéssel. Rendeznie kell valami módon helyzetét és szerepét a világgal szemben, amely környezeti, és az istenséggel szemben, amelyet maga fölött elismer. Azt hisszük, egy nemzetet éppen úgy egyéniségnek foghatunk fel, mint az egyes embert.

A nemzetnek is megvan a születése, ifjúkora, férfikora s végre hajlása a sír felé és elenyészte. Ezért bizonyos értelemben ugyanazok a törvények, amelyek az egyéniség életét meghatározzák, a nemzet életére is érvényesek. Egy nemzetnek is meg kell találnia a maga helyét a nap alatt, és ki kell alakítania azt a sajátos nyelvet, amelyen Istenével beszélni tud.”

A magyar történelem Ferdinandy szerint e kérdésre adott válaszok sorozata. A magyar válasz kettős: egyrészt birodalmi képlet (a „történeti táj” politikai megszervezése, a Szent István-i állam világi küldetése), másrészt az istenkeresés, vagyis a magyar sors spirituális dimenziója: egy „kihagyó ritmusú” útkeresés Kelet és Nyugat, pogányság és kereszténység között.

Ferdinandy számára a kulcsmű egyértelműen Prohászka Lajos 1936-ban megjelent főműve, A vándor és a bujdosó volt. Ebben a könyvben Prohászka a magyar és az európai szellem kettősségét, a kultúrák mélystruktúráját vizsgálta. Ferdinandy, aki történészként a magyar nemzeti karakter és sors alakulását kutatta, Prohászka filozófiájában kész, kidolgozott fogalmi apparátust talált saját sejtéseihez.

A találkozás leglátványosabb bizonyítéka, ahogyan Ferdinandy a Mi magyarok-kötet végén, a XIX. század szellemi válságának leírásakor mintegy intellektuális koronatanúként hívja segítségül Prohászkát. A tőle származó hosszú, szó szerinti idézet a Szent Korona-tan metafizikai értelmezéséről a mű csúcspontja: Ferdinandy ezzel jelzi, hogy a magyar történelem végső, legmélyebb értelme, szerinte nem a puszta eseményekben, hanem egy olyan spirituális-filozófiai konstrukcióban rejlik, amelyet Prohászka tárt fel a legmagasabb szinten.

Ferdinandy a XIX. század elemzésekor jut arra a következtetésre, hogy a modern magyar szellem legnagyobb problémája „a metafizikai érzék” elvesztése. Eszerint a „liberális kor” az (egyoldalúan) racionális megoldásokban hitt, és elfordult a mélyebb, hiten és mítoszon alapuló kérdésektől. Prohászka pontosan ezt a hiányt pótolta filozófiájával: ő volt az, aki a Szent Korona-eszmét kiemelte a puszta jogtörténeti keretből és a magyar szellem által teremtett sajátos metafizikaként értelmezte.

Prohászka gondolatai Ferdinandy számára igazolást és felhatalmazást jelentettek. Amikor Ferdinandy a Szent Korona-tant olyan tanításnak nevezi, amelynek ereje a hiten alapul, lényegében Prohászka tételeit visszhangozza. Mindketten úgy látták, hogy a modern, racionalista kor lerombolja azokat az organikus, tradicionális közösségi formákat és spirituális alapokat, amelyek egy kultúra életerejét adják. A magyar liberalizmus Ferdinandy által leírt kudarca tökéletesen beleillett Prohászka tágabb kultúrfilozófiai keretébe, amely a Vándor (nyugati, racionális, hontalan szellem) és a Bujdosó (keleti, organikus, otthont kereső lélek) ellentétére épült.

Ferdinandy történelemszemlélete szembetűnő és koherens példát adott a történelem „deszekularizálására”: a magyar nemzeti sors – a pusztán kulturális szellemtörténeten túlmutató értelmezésére.

Életműve a XX. századi konzervatív történetírás egyik legszebb magyar fejezete, mely hidat képez a magyar szellemtörténeti iskola és az egyetemes teológiai-konzervatív modernitáskritika (Dawson, Voegelin) között. Az 1990 utáni újrakiadások (Attraktor Kiadó, Bethlen Gábor Könyvkiadó) is jelzik, hogy az a paradigma, amelyet több mint 45 évig „száműztek”, ismét relevánssá válik a nagy materialista paradigmák összeomlása vagy meggyengülése után.

Források

Erős Vilmos: „Historiográfiaírás Magyarországon 1945 után”. In. Erős Vilmos és Takács Ádám: Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. ELTE Eötvös Kiadó, 2012.

Filep Tamás Gusztáv: Agorák kora. Tanulmányok, Esszék. Cikkek. Méry Ratio Kiadó. é.n.

Ferdinandy Mihály: „A történeti táj”. Athenaeum, 1938, XXV/1-2.

Ferdinandy Mihály: Mi Magyarok. Tíz tanulmány a magyar történelemből. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor.

Nyitókép forrása: Michel Wolgemut, Wilhelm Pleydenwurff / wikimedia.org

Témakörök: filozófia, recenzió, történelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT