Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Előadó
Picture of Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2026.11.18.
  • 2026.11.18.
Magazin / Előadó

Az első Kárpát-medencei gazdák nyomában

Az újkőkori éghajlatváltozás kedvezett a földművelés kialakulásának és az ártéri gazdálkodásnak az európai kontinens belsejében – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2026/2027-es őszi szemeszterének legutóbbi előadásán, november 17-én, ahol Magyari Enikő Katalin akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi tanára a „Klímaváltozás és prehisztorikus népesség a Kárpát-medencében” címmel adott elő a Ludovika Főépület Egyed István Termében.

Az aszály, amely a jelent a múlthoz köti

Magyari Enikő Katalin előadása 11 650 évet fogott át, és különös figyelmet szentelt az éghajlat változásának. Mint elmondta, idén nyáron mindannyian megtapasztalhattuk, mit jelent az aszály: a mérések kezdete óta ez volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyarunk, csapadékot pedig csak Magyarország délnyugati csücske kapott. 2022 júliusa 1901 óta volt az ötödik legmelegebb és a tizenegyedik legszárazabb hónapja, ekkor az ország kettészakadt: nyugaton a sokéves átlag fölötti csapadék hullott, keleten pedig kiégett a táj. A Dél-Alföldön csak a libatopfélék és a csillagpázsit maradt életben, kiszáradtak a medrek, elpusztult a kukorica. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence élővilágát elsősorban nem a hőmérséklet, hanem a hozzáférhető nedvesség változása szabja meg. A holocénben is előfordultak hasonló éghajlati anomáliák, a most tapasztalt változás sebessége azonban példa nélküli.

A holocén: felmelegedés és hűvösebb nyarak

A holocén korszaka 11 650 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkig tart. Az első felmelegedés szinte töretlenül folytatódott nyolcezer éven át. Közben a nyarak egyre hűvösebbek, a telek egyre enyhébbek lettek, így az első földművelők a mainál kontinentálisabb időjárásban éltek. A folyamatot földtörténeti értelemben rövid, nagyjából kétszáz évig tartó visszahűlési időszakok szakították meg.

Hogyan szólal meg a múlt éghajlata?

Egy kontinens belsejében a holocén klímája közvetett módszerekkel követhető nyomon, ezért nagy szerepe van a klímamodelleknek. A rövid távú változásokhoz természetes archívumokból nyerhetők közelítő adatok. A fosszilis pollenek a szárazföldi növénytakaró összetételét tárják fel, a barlangi cseppkövek kora pontosan meghatározható, az oxigén- és szénizotópok arányának változása pedig az éghajlat alakulását mutatja. Az árvaszúnyogok lárvái érzékenyen reagálnak a nyári időjárásra, ezért ők is indikátorok. A lipidmolekulák lánchosszából az éves középhőmérséklet számítható ki, az akár ötszáz éves fák évgyűrűi szintén segítik az időjárás rekonstrukcióját. Ezeket az úgynevezett proxy-módszereket a tavi üledékeken alkalmazzák, amelyek olyanok, mint egy könyv lapjai: idősorként olvashatók.

Pollenből éghajlati rekonstrukció

A munka első lépése a pollenösszesítés, amelyet számítógépes összevetés követ, ebből áll elő az idősoros éghajlati rekonstrukció. Ehhez ismerni kell a ma élő növények tűréshatárát: mindegyiknek van optimuma, és a súlyozott átlagból rajzolódik ki az éghajlati kép. Ez alapján készült el a Kárpát-medence teljes holocén időszakát bemutató rekonstrukció. Eszerint a nyarak melegebbek, a telek hűvösebbek voltak, a tél háromezer éve kezd melegedni, a nyári középhőmérséklet pedig öt évezrede csökken.

Az előadó példaként Polgár környékének pollendiagramját mutatta be, amely a Tisza egyik ősmedréhez kötődik. A terület sosem volt teljesen erdővel borított, különböző mértékben nyitott maradt. Körülbelül 11 300 évvel ezelőtt alacsony, nyílt tölgy- és szilerdő állt itt, később sztyeppei növényekkel kevert tölgyerdő. A tölgy aránya nőtt, a mogyoróé csökkent, a libatop térnyerése pedig aszályra utal. A bronzkor elején megjelent a gyertyán, a vaskorban erdőirtás történt, miközben a bükk terjedt. Nyolcezer éve megváltozott a vízszint, az emberi megtelepedés a kiemelkedő szigetekre korlátozódott, az ártér pedig a legeltetés és a gazdálkodás terepe lett. A vaskorban a keletről érkező, állattartó népesség irtotta az erdőt.

Anatóliától a Kárpát-medencéig

A földművelés Anatóliából érkezett, a száraz erdős-sztyepp tájban gabonát termesztettek. A földművelők a mai Görögország felől, a Földközi-tenger mentén haladtak: négyszáz kilométert tettek meg négyszáz év alatt. A 8600 és 8000 évvel ezelőtti időszakban alacsonyak voltak a téli középhőmérsékletek, majd kiegyensúlyozott, csapadékos időjárás következett. A földművelő kultúrák észak felé is elindultak, a Kárpát-medencébe 8000–7850 éve érkeztek. A Balaton északi partjánál nem jutottak tovább, az Alföldön viszont az északi területekig eljutottak. Jellemző volt a sátras megtelepedés. Jóval több gyermek született, miközben a földművelés újabb és újabb felületek feltörését kívánta meg. A terjeszkedés nagyjából hétszáz évig tartott. Az előadás arra is kitért, kik voltak ezek az emberek: genetikailag a mai szardíniaiakkal mutatnak kapcsolatot. A terjeszkedés során találkoztak a mezolit népességgel, így egyre nagyobb lett a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető csoportokkal való keveredés.

A 8200 éves lehűlés

Nyolcezer-kétszáz évvel ezelőtt nagy lehűlés következett be. A téli jégborítás délebbre húzódott, lelassult az Atlanti-óceán áramlása, mivel hirtelen nagy mennyiségű édesvíz jutott az óceánba. A Golf-áramlat sebessége ma is csökken, és 2100-ig ötven százalék az esélye, hogy a jelenség megismétlődik. Az esemény hatása Közép-Anatóliában volt a legnagyobb. A levantei mezőgazdaság a csapadék csökkenése miatt összeomlott, a mai Görögország és Bulgária területén új telepek létesültek, erőteljes népességmozgás indult meg.

Görögországtól a Kárpátokig

Görögországban ekkor az erdőborítás csökkenése, a száraz sztyeppei fajok megjelenése volt jellemző. A júliusi hőmérséklet nem változott, a téli viszont erősen csökkent. Nyolcezer-hatszáz éve, a szárazsági csúcs idején Macedónia térségében fogyott az erdő, ez egybeesett a mezőgazdaság felfutásával. A korai gabonafajták ugyanis nyílt területen, a kora őszi és a tavaszi csapadékkal fejlődnek jól. Horvátország mai területén a szárazabb időszakok áradásokkal váltakoztak, a Kárpátok vidékén pedig csapadékosabb tavaszok és enyhébb telek köszöntöttek be.

A Balaton mint archívum

A hazai kutatások egyik legjobb terepe a Balaton. Alján folyóvízi tevékenység nyoma látható, tizenhatezer éve árasztotta el a víz, mai formájában 4500 éve létezik, vízszintje pedig nem volt állandó. A tóban karbonátkiválás zajlik, és a mészben a magnézium és a kalcium aránya a párolgás mértékét jelzi. A termelő kultúrák 7900 éve érkeztek meg, mert nálunk a száraz időszak eltolódott. A neolitikum kezdetén a Balaton sekély, csökkenő vízmennyiségű, áttetsző tó volt, rengeteg tündérrózsával, kevés hínárral és a meleg, sekély vízhez kötődő algákkal. Környékén sok neolit település lehetett, a legeltetést a fekete és a fehér üröm jelenléte jelzi. A tájhasználatot erdőirtások jellemezték, amelyeket rendszerint visszaerdősödés követett. A növénytermesztést a rézkorban megjelenő gabonapollen mutatja.

Kultúrák és éghajlat a neolitikumtól a rézkorig

A neolit és rézkori kultúrák közül a Starčevo gazdálkodása az ártéri környezethez kötődött. Az északra és északnyugatra terjedő vonaldíszes kerámia kultúra házaiban már nagycsaládok éltek. Őket a Lengyeli kultúra követte a balkáni eredetű Sopot közösségek keveredésével, amelynek rituális központjait kerítés övezte. Az éghajlat ezekben az évezredekben meleg és száraz volt, a nyarak egyre hűvösebbek, a telek hidegebbek és csapadékosabbak lettek. A rézkorban a Balaton-Lasinje kultúra erőteljes erdőirtásokat végzett. Elterjedt a sarjvágás, amely a mogyorót érintette: az egyenes sarjakat vesszőfonatok készítéséhez használták. Kimutatható a legeltetés általánossá válása is.

Kender és szkíták

A rézkor végén megjelent a kendertermesztés a Kárpát-medencében. Érkezése a sztyeppei kultúrához, a jamnaja előtti népesség nyugati terjeszkedéséhez köthető. Alapvetően kötélkészítésre használták, pszichoaktív anyagként a római korban terjedt el, korábbi, ilyen célú használatára viszont nincs közvetlen bizonyíték. Ugyanakkor a dél-szibériai kurgánokban talált temetkezési nyomok a hajfonatban kimutatják a kender használatát.

A szkíták i. e. 850 körüli megjelenése nemcsak az Alföldön, hanem Szibériában is jelentős erdőirtással járt. Ez volt a sztyeppei népek első jelentős előretörése. Az egyre nedvesebb sztyeppe kedvezett a népesség növekedésének, hiszen a terület nagyobb állatállományt tudott eltartani.

A teljes előadást az alábbi videóban tekintheti meg

Nyitókép forrása: az esemény meghívója

Témakörök: éghajlat, éghajlatváltozás, földrajz, Ludovika Szabadegyetem
Előadó

Petrás Mária az archaikus világ érvényességéről beszélt

Modern-e az archaizmus? A régiség haszna a mában. Tudósítás.

Előadó

Stratégia a klímaálló városokért

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás városi aspektusai. Szabadegyetemi előadás.

ZÖLDSZOLGÁLAT

Éghajlatváltozás és fenntartható közösségek

Társadalmi változók a XXI. század kihívásai között.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Mindig bekapcsolva
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
MENTÉS & ELFOGADÁS