Rekordmagas részvétel mellett a diákok vezette mozgalom nyerte a választást Szerbiában. Vajon az Egyetemista Lista győzelme átrajzolhatja az ország politikai viszonyait? Zsivity Tímeát, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet kutatóját kérdeztük.
A szerb parlamenti választást október 25-én tartották meg, ugyanakkor november 1-jén 53 szavazókörben megismételték a szavazást. A legfrissebb, november eleji eredmények szerint a Student List (Egyetemista Lista) a szavazatok 53,01 százalékát szerezte meg, megelőzve Aleksandar Vučić listáját, a Szerb Haladó Párt ugyanis 38,98 százalékot kapott. Történelmi fordulatnak tekinthetőek a voksolás eredményei?
A korrupcióellenesség hozta össze a tiltakozókat
„Az Egyetemista Lista választási győzelmének hátterében elsősorban a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és az állami intézmények működésével kapcsolatos társadalmi elégedetlenség áll” – hangsúlyozta megkeresésünkre Zsivity Tímea, aki szerint a mozgalom legfontosabb célkitűzése az igazságszolgáltatás és a jogállamiság helyreállítása. Emlékeztetett, hogy a tiltakozások előzményei 2021–2022-ig nyúlnak vissza, amikor a Rio Tinto lítiumbányászati tevékenysége ellen szerveződtek demonstrációk. Ezt 2023-ban az iskolai lövöldözések miatt indult tiltakozások követték, amelyek során az ellenzéki pártok és civil szervezetek létrehozták a „Szerbia az erőszak ellen” nevű mozgalmat. A valódi fordulópontot azonban a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédia jelentette, amelyben 16 ember vesztette életét. Az eset széles társadalmi összefogást eredményezett, és a tiltakozók a felelősök felelősségre vonását, a kormány lemondását, valamint politikai változásokat követeltek. Előbb Miloš Vučević miniszterelnök, majd Újvidék polgármestere is lemondott tisztségéről 2025. január 28-án. A követelések azonban ezzel nem teljesültek maradéktalanul.
A fiatalok elégedetlensége és az elvándorlás
Zsivity Tímea kifejtette, hogy a több mint egy évtizede hatalmon lévő politikai erő veresége a társadalmi elégedetlenség mértékét is jelzi, különösen a fiatalok helyzete meghatározó: a nehéz gazdasági körülmények, a munkába állás nehézségei és a feketefoglalkoztatás mellett az oktatás és az egészségügy hiányosságai is az elvándorlás irányába terelik a lakosságot. A népszámlálási adatok szerint Szerbia lakossága 2011 és 2022 között mintegy félmillió fővel csökkent. A fogyásban a természetes fogyás mellett a kivándorlás is jelentős szerepet játszott. A szakértő kitért arra is, hogy a diaszpóra választási részvétele szintén figyelemre méltó volt: több mint százezren regisztráltak, közülük közel 80 ezren szavaztak, a külföldön leadott voksok több mint 72 százalékát az egyetemista lista szerezte meg, míg a Szerb Haladó Párt körülbelül 24 százalékot kapott. Kiemelendő, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség mindössze 17 szavazatot szerzett a 93 külföldi szavazóhelyen.
A vajdasági magyar közösséget is érinti az átrendeződés
„A vajdasági magyar kisebbséget szintén jelentősen érinti a népességfogyás” – emelte ki a szakértő: a 2022-es népszámlálás alapján létszámuk 200 ezer fő alá csökkent, amiben az elvándorlás, az asszimiláció és a természetes fogyás egyaránt szerepet játszik. A vajdasági magyar politikai életben is megjelentek a változás jelei: 2024-ben kiéleződtek a feszültségek a kisebbségi pártok között, miközben új politikai szerveződések, köztük a Tisza Párt helyi csoportjai is megjelentek. Vajdasági magyar személyek az egyetemista mozgalomhoz is csatlakoztak, és közülük többen képviselői helyet szereztek. A választási eredmények a szerb parlament összetételét is átalakítják. A korábbi szerb ellenzéki pártok közül egyik sem jutott be a törvényhozásba, miközben a Szerb Haladó Párt, az Egyetemista Lista, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint az albán és bosnyák nemzeti kisebbségi pártok is képviselethez jutottak.
A 2000-es évek politikai párhuzamai
Zsivity Tímea úgy látja: a mostani változás több szempontból emlékeztet a 2000-es eseményekre, amikor a 19 pártból álló Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) összefogása vezetett a korábbi politikai rendszer leváltásához. Akkor és most is különböző ideológiai hátterű szereplők találtak közös célokat: a demokrácia és az állami intézmények helyreállítását, valamint a korrupció és szervezett bűnözés visszaszorítását. A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ilyen sokszínű politikai összefogások hosszú távú fenntartása nehézségekbe ütközhet. A DOS végül a hágai törvényszékkel való együttműködés és a koszovói kérdés körüli viták miatt bomlott fel 2003-ban. A Zoran Đinđić kormányfő korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépése is komoly ellenállásba ütközött, a miniszterelnököt 2003 márciusában meggyilkolták.
Külpolitikai nehézségek: Koszovó és Oroszország
Az Egyetemista Lista jelenlegi legfontosabb összetartó ereje az igazságszolgáltatást és jogállamisági kérdéseket érintő reformok végrehajtásának igénye. Zsivity Tímea kifejtette, hogy a korrupció visszaszorítása és az állami intézmények demokratikus működésének helyreállítása azonban akár egy teljes kormányzati ciklust is igénybe vehet. Továbbá a későbbiekben komoly feszültséget okozhatnak a külpolitikai különbségek: a lista képviselői ugyanis a kampányban elutasították Koszovó függetlenségének elismerését és nem támogatták egyértelműen az Oroszországgal szembeni szankciókat. A választók között ugyanakkor vannak kifejezetten Európa-párti csoportok is, amelyek támogatnák a szankciókat és a koszovói tárgyalások folytatását. A nemzetközi elvárások szerint Szerbiának el kellene fogadnia Koszovó de facto függetlenségét, míg a koszovói vezetésnek létre kellene hoznia az észak-koszovói, többségében szerbek lakta települések közösségét. Egyelőre egyik fél sem hajlik könnyen a kompromisszumra. A külső politikai nyomás a szakértő szerint a mozgalom egységét is veszélyeztetheti, különösen akkor, ha az Európai Unió gazdasági vagy politikai előnyöket köt bizonyos külpolitikai lépésekhez. Hozzátette, hogy az Európai Unió (EU) egyébként pozitívan fogadta a szerbiai változásokat, és szorgalmazza a Koszovóval folytatott tárgyalások folytatását.
A stabilitás továbbra is kérdéses
Az átalakulás már az új kormány megalakulása előtt megkezdődött. A szakértő hangsúlyozta, hogy elindult a kulcspozícióban lévő tisztségviselők leváltása, több magas rangú állami szereplővel szemben eljárások indultak, az egyetemi vezetők és a közszolgálati média irányításában is személyi változások történtek: távozott többek között az RTS és a Vajdasági Rádió és Televízió vezetője, valamint több szerkesztőségi vezető is. Az Egyetemista Lista a rendőrség és a titkosszolgálatok vezetőinek leváltását, továbbá néhány ügyészségi vezető és az alkotmánybíróság elnökének távozását is követeli. A legfőbb ügyész utasította az ügyészséget, hogy a rendőrség bevonásával akadályozzák meg a hivatalos dokumentumok megsemmisítését a közintézményekben. Zsivity Tímea a hibrid fenyegetések veszélyére is felhívta a figyelmet: a politikai instabilitás, a gyenge intézményi struktúrák, az etnikai feszültségek és a gazdasági problémák nemcsak az ország belső kohézióját gyengítik, hanem a külső befolyásolás számára is sebezhetővé teszik az államot, olyan helyzetet teremtve, amelyet külső szereplők saját érdekeik érvényesítésére használhatnak fel. Szerbia előtt így kettős feladat áll: végrehajtani a belpolitikai reformokat, miközben megőrzi az ország stabilitását, és fenntartja az egyetemista mozgalom különböző politikai nézeteket képviselő támogatóinak egységét.
Nyitókép forrása: Boris Dimitrov / wikipedia.org
