Orbán Anita külügyminiszter szeptember 8-án tíz orosz diplomata kiutasításáról döntött. A tárcavezető úgy tájékoztatott: a magyar hatóságok értékelése szerint az érintettek a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható tevékenységet folytattak Magyarországon. Az ügy hátteréről nyilatkozott lapunknak Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.
„Önmagában nem számít rendkívüli diplomáciai eszköznek a diplomaták kiutasítása, hiszen az ilyen intézkedésekre a nemzetközi kapcsolatokban rendszeresen sor kerül” – emelte ki Kis-Benedek József. Mint mondta, nem minden eset kerül nyilvánosságra, hiszen létezik úgynevezett „csendes kiutasítás” is, amikor a diplomatát bekéretik, közlik vele, hogy tevékenységével kapcsolatban komoly problémák merültek fel, és azt kérik tőle, hogy hagyja el az országot. Ilyenkor általában nem készül külön sajtónyilvánosság az intézkedésről. A mostani esetet azonban szerinte az teszi figyelemre méltóvá, hogy egyszerre tíz orosz diplomatát utasítottak ki, ráadásul az intézkedést nyilvánosságra is hozták.
A kiutasítás
Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata az ilyen és ehhez hasonló tevékenységek figyelése és feltérképezése, valamint annak vizsgálata, hogy egy külföldi szereplő milyen módon jelenthet kockázatot. „A szolgálatok szükség esetén javaslatot tehetnek egy vagy több személy kiutasítására” – fogalmazott a szakértő kitérve arra is, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban viszonylag kevés külföldi diplomatát utasítottak ki.
A kiutasítás jogi hátterével kapcsolatban Kis-Benedek József elmondta: a diplomáciai státusz nem jogosít fel olyan tevékenység végzésére, amely összeegyeztethetetlen a diplomata feladatával. A Bécsi Egyezményre utalva hangsúlyozta, hogy a diplomáciai beosztásban nem folytatható például ügynöki tevékenység. A diplomaták építhetnek kapcsolatokat – például többek között újságírókkal is – és önmagában ez nem feltétlenül jelent szabálytalanságot. A szolgálatok azonban vizsgálhatják, hogy egy diplomata kikkel tart kapcsolatot, milyen rendezvényekre jár, milyen információk iránt érdeklődik, illetve milyen internetes tevékenységet folytat. „Ha nem illik bele a profiljába, és úgy tartja a kapcsolatot, akkor elgondolkodunk rajta: miért foglalkozik egy bizonyos szakterülettel, milyen kérdések érdeklik?” – mondta. Hozzátette: a szolgálatok ilyenkor az információkat is gyűjtik, és figyelemmel kísérik például, hogy az érintett diplomata kivel találkozik és milyen rendezvényeken jelenik meg.
Mi lesz az orosz válaszlépés?
Kis-Benedek József úgy látja: az orosz fél nem hoz hirtelen vagy érzelmi alapon döntéseket. „Ők ezt megvizsgálják, javaslatokat készítenek, és ennek megfelelően születik egy döntés az állami vezetés részéről” – fogalmazott, kiemelte, hogy a döntés nem kizárólag a nemzeti szolgálatok szintjén születik meg, hanem ahhoz a politikai, illetve állami vezetés jóváhagyása is szükséges. Úgy látja, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon jelentős orosz aktivitás volt megfigyelhető, amelyre a magyar szolgálatoknak reagálniuk kellett volna. Szerinte ebben az esetben a külügyi és nemzetbiztonsági szervek együttműködése is fontos: ha egy diplomata olyan tevékenységet folytat, amely túllépi a diplomáciai kereteket, akkor az orosz nagykövetet bekérhetik a külügyminisztériumba és közölhetik vele, hogy az érintett személynek el kell hagynia az országot. Előfordulhat az is, hogy a társországok szolgálatai jelezték: jelentős orosz diplomáciai aktivitást tapasztalnak irányukban. A szakértő szerint Magyarország földrajzi és közlekedési adottságai miatt, valamint az előző kormány alatt tapasztalt politikai tevékenysége, kapcsolatrendszere alkalmas lehetett arra, hogy az orosz szolgálatok számára regionális központként működjön.
„Az, hogy nyilvánosságra került az, hogy tíz embert a magyar Külügyminisztérium kiutasított, az az Európai Uniónak, illetve a nyugati országoknak is egy jelzés” – hangsúlyozta Kis-Benedek József, amely döntéssel szerinte Magyarország azt jelezte, hogy nem csupán diplomáciai szinten kommunikál, hanem aktív intézkedéseket is tesz. A tíz diplomata kiutasítása meglátása szerint várhatóan orosz válaszlépést is kivált. „Ki fognak utasítani a viszonosság elve alapján néhány magyar diplomatát az Oroszországi Föderáció területéről, az nem gyakorlat, hogy ne lenne válaszlépés” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a válasz nem feltétlenül korlátozódik a diplomáciai területre: gazdasági, kulturális vagy sportkapcsolatokat érintő intézkedések is elképzelhetők, e mellett az orosz fél például képviseletek bezárásáról vagy a kétoldalú kapcsolatok lazításáról is dönthet. A szakértő szerint azonban nem feltétlenül várható minden gazdasági kapcsolat megszüntetése, hiszen az orosz félnek is vannak érdekei az együttműködés fenntartásában. Szerinte ugyanakkor Moszkva reakciója várhatóan nem azonnali és nem lesz feltétlenül végleges. „Nem kapkodnak” – mondta, hozzátéve, hogy a kétoldalú kapcsolatokban előfordulhat, hogy egy kiélezett időszak után fokozatosan helyreáll a korábbi működés.
Nyitóképen: Oroszországi Föderáció Nagykövetsége. A Bajza utca 35. szám helyi értékvédelem alatt álló védett érték. Weber Antal építész / gróf Endrody István 1880-as évek vége. Forrás: wikimedia.org
