A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 28 ezer négyzetméteres új épületegyüttese a mai naptól hivatalosan is a Gróf Széchenyi Ödön Képzési Központ nevet viseli. A névválasztás nem csupán tisztelgés a Széchenyi-család egyik jeles tagja előtt, hanem egyértelmű üzenet is: a közszolgálatban a szervezett, innovatív és rendíthetetlen hivatástudat a legfőbb érték. Gróf Széchenyi Ödön élete és munkássága pontosan ezt a szemléletet testesíti meg – ezért különösen találó, hogy az NKE katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági képzéseinek új otthona az ő nevét hordozza.
Ki volt gróf Széchenyi Ödön?
Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károly 1839. december 14-én született Pozsonyban, a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István és Seilern Crescence grófnő másodszülött fiaként. Bátyja, Béla később neves földrajztudós és Ázsia-kutató lett. Gróf Széchenyi Ödön gyermek- és ifjúkorát főként a nagycenki birtokon és Sopronban töltötte. Kitűnően beszélt franciául, németül, angolul és olaszul, ismerte a latin és a görög nyelvet, később pedig a törököt is elsajátította.
Életének meghatározó élményei az 1860. szeptemberi nagycenki és a fertőszentmiklósi tűzesetek voltak. A fiatal gróf személyesen vett részt a mentésben, ahol saját szemével látta a szervezetlenséget, a kapkodást és a tehetetlenséget a lángokkal szemben. Ez a „tűzkeresztség” egész további pályáját meghatározta. Apja 1860-as halála után Pestre költözött, ahol a közlekedés és a városfejlesztés iránti érdeklődése mellett egyre inkább a tűzvédelem ügye felé fordult.
1862-ben a londoni világkiállítás magyar kormánybiztosaként tanulmányozta a világ első hivatásos tűzoltóságát, a londoni Fire Brigade-ot. Nem csupán elméleti ismereteket szerzett, személyesen is bekapcsolódott a szolgálatba. Hazatérve 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd felismerve, hogy önkéntesekkel nem lehet megbízhatóan ellátni a feladatot, 1870. február 1-jén létrehozta Magyarország első hivatásos, fizetett tűzoltóságát tizenkét fővel. Mindkét szervezet főparancsnoka ő lett. Ugyanebben az évben megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség is, amelynek első elnökévé választották.
Gróf Széchenyi Ödön nem csak a tűzoltóság terén alkotott maradandót. Hajóskapitányi oklevelet szerzett, saját gőzhajóján elsőként jutott el Budapestről Párizsba kizárólag vízi úton, és fontos szerepet játszott a budavári sikló megvalósításában. Ötletei között szerepelt a Sváb-hegyre vezető fogaskerekű vasút is. Élete a közszolgálat, a modernizáció és a gyakorlati innováció kiváló példája.
A „tűzpasa” Konstantinápolyban
Híre hamar Európa-szerte ismertté vált. 1874-ben Abdulaziz szultán meghívására Konstantinápolyba utazott, hogy megszervezze a török főváros tűzoltóságát. A döntést megelőzően a szultán előtt bemutatót tartottak a magyar és az orosz tűzoltók is, és a fegyelmezett, precíz magyar csapat nyerte el a megbízást. Gróf Széchenyi Ödön katonai szervezettségű, modern tűzoltódandárt állított fel, laktanyát és gyakorlóteret építtetett, valamint a szárazföldi mellett tengeri tűzoltó egységeket is létrehozott.
Feladata annyira elhúzódott, és olyan nagy elismerést szerzett vele, hogy végül letelepedett Konstantinápolyban. Az egymást követő szultánok magas rangokkal és kitüntetésekkel ismerték el: ő volt az első keresztény, aki anélkül kapta meg a pasa címet, hogy hitét el kellett volna hagynia. Altábornagyi, később táborszernagyi rangot ért el, a tűzoltóezredek és a tengeri tűzoltózászlóalj főparancsnoka lett. Még idős korában is személyesen irányította az oltásokat. Közel ötven évet töltött a város szolgálatában, 1922. március 24-én, 82 évesen hunyt el Isztambulban. Temetése katonai és tűzoltó tiszteletadás mellett, török—magyar ceremónia keretében zajlott.
Miért gróf Széchenyi Ödön a névadó?
Az NKE küldetése – hogy a rendvédelem, a honvédelem, a katasztrófavédelem, a közigazgatás és a pedagógusképzés jövendő szakembereit a nemzet szolgálatát mindenek fölé helyező szemléletben nevelje – tökéletes összhangban áll gróf Széchenyi Ödön életeszményével. A gróf nem elméleti reformer, hanem gyakorlati szervező volt, a legkorszerűbb tudást és a fegyelmezett, elhivatott szolgálatot ültette át a mindennapokba, amivel a modern közszolgálat valódi előfutárává vált.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gróf Széchenyi Ödönről elnevezett új képzési központjában a Katasztrófavédelmi Intézet és a Nemzetbiztonsági Intézet kap helyet, kiegészülve szakkabinetekkel, működő tűzoltósággal, légzéstechnikai gyakorlópályával, tűzvédelmi laboratóriummal, 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal. Az épület a Ludovika történeti hagyományaihoz illeszkedik, miközben a legmodernebb funkcionális igényeket szolgálja. Európában szinte egyedülálló módon ötvözi az oktatást a gyakorlati felkészüléssel.
Az NKE névadása tehát híd a múlt és a jelen között. Míg gróf Széchenyi István a nemzet nagy építője volt, fia ezt az alkotó szellemet a mindennapi biztonság és a polgári védelem területére ültette át. A gróf Széchenyi Ödön Képzési Központ falai között zajló munka pontosan ezt az erkölcsi értéket emeli a mindennapok részévé: a naprakész tudást, a fegyelmezett felkészültséget és a feltétlen elhivatottságot.
Az új központ a Ludovika Campus városrehabilitációs programjának záró eleme is. Nem csupán az egyetemi polgároknak, hanem a józsefvárosi közösségnek is új lehetőségeket teremt – a Huszár kapun keresztül immár a Füvészkert és az Illés utca felől is nyitottabbá válik az Orczy-park. Így a névadó öröksége kétszeresen is él: a közszolgálati hivatástudatban és a város életének javításában.
Akik e falak között készülnek fel hivatásukra, gróf Széchenyi Ödön örökségének legfőbb letéteményesei. A név nem csupán felirat a homlokzaton – világos iránymutatás a jövő szakemberei számára.
Nyitókép forrása: Magyar Mérnök / wikimedia.org
