Hogyan befolyásolja a családi háttér a tanulói teljesítményt?
Az oktatás eredményességéről szóló beszélgetésekben ma már nem elég csak a tanulók pontszámait nézni: fontos megérteni azt is, hogy milyen családi és társadalmi háttér segíti vagy éppen hátráltatja őket. A 2022-es és 2023-as Országos Kompetenciamérés (OKM) adatai lehetőséget adnak arra, hogy ezt részletesen megvizsgáljuk. Ebben a kétrészes blogbejegyzésben a nem állami fenntartású iskolák hatodikos tanulóinak eredményeit elemezzük, különösen arra fókuszálva, hogyan kapcsolódik össze a teljesítményük a családi háttérrel.
Az első részben azért emeljük ki a családiháttér-indexet (CSH-index), valamint a nemi és települési különbségeket, mert ezek adják azt az alapot, amelyre a teljes elemzés épül: ezek határozzák meg leginkább, milyen kiindulóhelyzetből érkeznek a tanulók. A CSH-index értelmezése segít megérteni, hogy egy-egy eredmény mögött milyen erőforrások vagy éppen nehézségek húzódnak meg. A későbbi részekben már inkább az lesz a kérdés, hogy mindez hogyan jelenik meg konkrétan a teljesítményben – ezért fontos, először bemutassuk ezeket a háttérváltozókat.
Mi az a családiháttér-index? Miért fontos?
A CSH-index egy összetett mutató, amely a tanulók családi környezetét foglalja össze egyetlen értékben. Ide tartozik a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, valamint a család anyagi és kulturális erőforrásai – például könyvek, számítógépek vagy kulturális programok elérhetősége. (forrás: okm.kir.hu) Ez a mutató segít láthatóvá tenni azokat a társadalmi különbségeket, amelyek befolyásolják, hogy egy gyerek mennyire tud teljesíteni az iskolában. Nemcsak a teljesítményt magyarázza, hanem azt is, miért tűnhetnek egyes iskolák „jobbnak” pusztán a tanulóik háttere miatt.
Kutatásunkban ezt az indexet vizsgáltuk különböző csoportokban, például nemek és településtípusok szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy a családi háttér nem egyenletesen oszlik el, és ez hatással van az oktatási esélyekre is. A nagy mintaméret – évente több mint 100 ezer tanuló – biztosítja, hogy ezek a következtetések statisztikailag megbízhatóak legyenek.
Nemi különbségek: lányok előnyben?
Az elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a lányok és fiúk családi háttere között statisztikailag jelentős különbség van. Mindkét vizsgált évben (2022 és 2023) a Mann–Whitney U-próba alapján kimutatható, hogy a lányok CSH-indexe átlagosan magasabb, mint a fiúké (p < 0,001). Ez azt jelenti, hogy a lányok gyakran kedvezőbb szociokulturális környezetből érkeznek az iskolába, ami motivációt és jobb teljesítményt eredményezhet.
Ez a tendencia nem újdonság az oktatáskutatásban: Eriksson–Lindvall (2023) tanulmánya rámutat, hogy a lányok családjai általában nagyobb hangsúlyt fektetnek az oktatásra, ami hosszú távon előnyt jelenthet. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden lány előnyben van – inkább átlagos mintázatról van szó, ami rávilágít a nemi szerepek társadalmi hatásaira. Továbbá Iritani (2019) hangsúlyozza, hogy a rosszabb családi háttér negatívabban érinti a fiúkat a teljesítmény alsó tartományában (pl. lemorzsolódás, gyengébb kompetenciák), ami statisztikailag azt valószínűsíti, hogy a lányok átlagosan jobban teljesítenek a mintákban.
Települési különbségek: a városi előny
A különböző településtípusok között még erősebb eltérések mutatkoznak. A statisztikai vizsgálatok mindkét évben egyértelmű különbségeket jeleztek, és a részletes összehasonlítások szerint minden településkategória eltér a másiktól. Röviden összefoglalva: minél nagyobb egy település, annál magasabb a CSH-index átlagos értéke.
- A községekben élő tanulók háttere jellemzően gyengébb, mint a városiaké.
- A megyeszékhelyek és Budapest pedig még tovább emelik a lécet: itt a szülők iskolázottsága, kulturális tőkéje és anyagi lehetőségei általában jobbak.
Ez a minta jól illeszkedik a hazai oktatásszociológiai trendekhez. A nagyobb városokban koncentrálódnak a jobb munkahelyek, oktatási intézmények és kulturális lehetőségek, ami a családok erőforrásait is növeli. Ennek eredményeként a városi gyerekek gyakran előnyösebb helyzetből indulnak, ami az iskolai teljesítményben is megmutatkozik. Ez nem csupán statisztika: rámutat arra, hogyan mélyülnek a területi egyenlőtlenségek az oktatásban.
Miért számít mindez az iskolai kiválóság szempontjából?
Ezek az eredmények hangsúlyozzák, hogy az iskolai teljesítmény nem kizárólag az intézmény érdeme. Ha nem vesszük figyelembe a családi hátteret, könnyen félreértelmezhetjük, miért teljesít jobban egy iskola. A CSH-index segítségével viszont tisztábban láthatjuk, hol van valódi pedagógiai hozzáadott érték – például azokban az iskolákban, amelyek hátrányos hátterű tanulókból is kihozzák a maximumot.
A kutatás két éve közötti összehasonlítás azt mutatja, hogy ezek a mintázatok stabilak: a különbségek iránya és erőssége nem változott jelentősen. Ez megerősíti, hogy a társadalmi háttérhatások tartósak, és az oktatáspolitikának érdemes foglalkoznia velük.
Források
Eriksson, K., & Lindvall, J. (2023). Cultural variation in the SES-gender interaction in student achievement. Frontiers in Psychology, 14, Article 1120211.
Iritani, E. (2019, October 30). Gender gaps in school performance. UCLA Anderson Review.
Oktatási Hivatal. (2022). Országos kompetenciamérés 2022 – eredmények.
Oktatási Hivatal. (2023). Országos kompetenciamérés 2023 – eredmények.
Oktatási Hivatal. (n.d.). OKM digitális eredményfelület (OKM 2.0).
Oktatási Hivatal. (n.d.). Háttérkérdőívek a kompetenciamérésekhez.
A TKP2021-NKTA-51 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Nyitókép: Tanulóvá váló gyermekek az 1910-es években, forrás: Fortepan / Lakatos Mária
