Vikman László alezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet, valamint a Széchenyi István Egyetem munkatársa is részt vett a Masaryk University által rendezett Cyberspace 2025 konferencián, amely 2025. november 28-29-én került megrendezésre Brnoban.
Az előadás Vikman László alezredes és Farkas Ádám PhD alezredes közös kutatása nyomán „Az állam biztonsági rendszerének kihívásai az info-kommunikációs forradalom és a hibriditás kontextusában” címet viselte. A szerzők a témához kapcsolódó kutatásaikat a Széchenyi István Egyetemen, valamint az NKE Nemzetbiztonsági Intézetében évek óta végzik, arra törekedve, hogy a változó biztonsági környezethez egy olyan elméleti hátteret kapcsoljanak, amely a reális valóság eseményeinek mélyebb értelmezését és folyamatszerűségét is segítheti.
Államelmélet és kormányzástan
A kutatás alapvonalai közvetlenül kapcsolódnak a Cs. Kiss Lajos irányításával a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósult „Államelméleti alapkutatás 2016-2018” kutatási programhoz, illetve az annak részeként megrendezett „Az államelmélet alapproblémái” című konferenciasorozathoz. Az államelmélet és a kormányzástan kérdéseit vizsgáló civil kutatók ugyanis már ekkor fontosnak találták a védelmi-biztonsági dimenzió oly módon való megjelenítését, amely szintetizálni tudja az állam- és jogtudományi gondolkodást a tág értelemben vett nemzetbiztonság megközelítésével és szakmai szemléletmódjával.
Ezt a törekvést – különösen a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékén, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékén végzett kutatásokkal – kiegészítette a kibertérrel, illetve a kiberbiztonsággal összefüggő vizsgálódások köre. Ez erősítette meg ugyanis azt a megközelítését a kutatóknak, hogy
- a Carl Schmitt nevéhez köthető totális állam és partizán elméletek a totális háború jellemzőivel együtt aktualitással bírnak a kortárs biztonsági környezetben, sőt
- a totalitás biztonsági dimenziója a 20. században inkább kibontakozni kezdett és kifejlett állapotát a 21. századig zajló info-kommunikációs fejlődéssel érte el.
Biztonsági kihívások
A Masaryk Egyetem évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvényén munkatársaink ezt az elméleti konstrukciót ismertették az információs műveletek sajátosságaira fókuszálva. Munkájukban a hibriditást azonosították a mai biztonsági környezet meghatározó jellemzőjeként. Rögzítették, hogy annak újdonsága nem a nem állami / nem katonai tényezők alkalmazásából, hanem abból fakad, hogy ezek a nem állami / nem katonai tényezők az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, valamint azok mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai hatásai miatt milyen jelentős mértékben növelték meg hatóerejüket és váltak valóban stratégiai léptékekkel mérve is hatékony eszközzé a geopolitikai térben. Az előadásban ennek alátámasztása érdekében áttekintésre kerültek a 19. és 20. század kommunikációs és társadalmi átalakulásainak, valamint ezeknek a védelmi-biztonsági tevékenységekkel való kölcsönhatásai. Ezt követően olyan hidegháborús és kortárs példák következtek, amelyek a további info-kommunikációs fejlődés biztonsági kihívásokat hatványozó jelentőségét mutatták be.
Az előadás második felében az elméleti-történeti sémát kapcsolták össze kollégáink az információs műveletek értelmezésével és metodikájával. Ebben nemcsak arra irányították rá a figyelmet, hogy az információs műveleti eszköztár rész-egész viszonyban áll az annak körébe tartozó kibertéri műveletekkel, hanem arra is, hogy az információs robbanás és annak társadalmi és gazdasági totalitása rendkívüli mértékben megnövelte az információs műveletek hatóképességét úgy az adott társadalmak számára szenzitív tények közzététele, mint a dezinformáció vagy az álhírek terén. Ezzel pedig kutatásuk azon következő állomását vetítették előre, amely a kiberbiztonság fontossága mellett kiemeli, hogy a 21. század biztonsági környezetének fő jellemzője a hibriditás, ami totális védelmi modelleket követel meg, ahogy ez látható a skandináv és balti térségben vagy épp Szingapúrban. Látni kell azonban, hogy miközben kulcskérdés a kiberbiztonság, a valódi totalitást a digitalizáció útján soha nem látott jelentőségűvé változott kognitív tér adja, amely kapcsán a kibertér inkább közvetítő közeg.
Elmosódó határok
Az alezredes urak feltett szándéka, hogy kutatásukat egy intézményközi együttműködési keretben tovább folytassák, ráirányítva a figyelmet arra, hogy ebben a biztonsági környezetben az információs tartalmak célzott alkalmazása sokrétű kihívást jelent, mivel elmosódnak a legális és nem legális közti határok, illetve számos legális tartalom-megosztás része, eszköze lehet egy hibrid szcenáriónak, ami egy adott állam, társadalom vagy nemzetközi közösség stabilitását törekszik aláásni. Úgy vélik, a jelenség ismert és részelemeiben kezelése is folyamatban van (például a terrorista tartalmak és a dezinformáció elleni fellépéssel), de a komplex megközelítéséhez és remélt kontrolljához egy olyan elméleti keretre is szükség van, ami a NATO kereteiben is egyre fontosabb visszatekintés (hindsight) és előretekintés (foresight) képességeit is támogatni tudja a hagyományos kronológiai megközelítésen túlmutató logikai kapcsolódásokkal.
Nyitókép: depositphotos.com
