Tízéves a közbeszerzési törvény címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke október 29-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A megjelenteket Zachar Péter Krisztián, az NKE ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese köszöntötte.
A jelen és a jövő kihívásai a közbeszerzésekben
Magyarország a tagállamok közül elsőként ültette át az uniós közbeszerzési jogelveket a hazai jogrendbe a 2015. évi CXLIII. törvénnyel – emelte ki a fenti címet viselő előadásában Havas-Kovács Gabriella, a Közbeszerzési Hatóság Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője. A közösség közbeszerzéseit 2014-ig három, ezt követőn négy irányelv határozta meg, a klasszikus, a közszolgálati, a jogorvoslati, s az új, a koncessziós irányelv. Ekkor került fókuszba a korábban is támogatott egységes piac megteremtése mellett az innováció és a szociális célok segítése (pl. munkahelyteremtés, fenntarthatóság, ezen belül a környezetvédelem). A magyar jogszabályok az átlátható, hatékony, gyors és a forrásokat a legmegfelelőbben felhasználó eljárások mellett egy hazai adottságot, a kis- és középvállalkozások (KKV) sikerének előmozdítását is segítik – ugyanis a kiírások 70–75%-át a KKV-k nyerik meg itthon, ami kiemelkedő arány az EU-ban is. Utóbbi időben az innováció mellett fontos szempont a fenntarthatóság támogatása is a Közbeszerzési Zöld Kódexszel, műhelyfoglalkozásokkal, zöld füzetekkel, útmutatókkal és díjakkal.
Az idén harmincéves hatóságnál az új közbeszerzési törvénnyel új feladatok keletkeztek. Ilyen például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának visszaszorítása. A körülbelül 8000 kiírásból a 2015-ös, uniós szempontból is magas 3003 törvényes eljárásról tavaly 217 darabra csökkent ezek száma, azaz több, mint 90 százalékkal mérséklődött. A következő új feladat a hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége, a hatóság az első teljes évben, 2017-ben 107 eljárást folytatott le. Később az ellenőrzések vizsgálati köre és a száma is bővült. Eredményességüket mutatja, hogy 2017-ben 55 vizsgálatból 41 esetben, tavaly 63-ból 61-ben állapított meg a bíróság jogsértést. Havas-Kovács Gabriella kiemelte, a hatóság magára szolgáltató hatóságként tekint. Ennek része az elnöki tájékoztatók, beszámolók, útmutatók és statisztikák publikálása, a hatóság állásfoglalásai, a csaknem száz szakmai rendezvény, a közel 15 ezer szakember képzése, de a Közbeszerzési Anonim Chat és a Napi Közbeszerzési mobilapplikáció is. A hatóság eddig 8601 szakmai kérdést válaszolt meg.
Fontos feladat még a hatóság hirdetményellenőrzési tevékenysége. Egy átlagos évben 20–23 ezer hirdetmény érkezik be a hatósághoz, így a naponta beérkező 200 hirdetményhez átlagosan 105 hiánypótlást adnak ki. Eddig összesen a hatóság 232 896 hirdetmény kezelt, s 232 823 hiánypótlást küldött ki.
Az utóbbi tíz év tapasztalatai
A Döntőbizottság jogvitákat dönt el az EU jogorvoslati irányelvei alapján: a legjellemzőbb ezek közül a közbeszerzési eljárás, de hatásköre például a védelmi és biztonsági célú beszerzések jogorvoslata is – ismertette az Eljárásjogi és anyagi jogi kihívások – a Közbeszerzési Döntőbizottság utóbbi 10 évben szerzett tapasztalatainak vázlatos bemutatása című előadásában Virágh Norbert, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke. A Döntőbizottság hatáskörét 2018-ban bővítette a törvény: feladatává vált számos esetben a szerződések érvényességének vagy semmiségének megállapítása jogsértés alapján, illetőleg bizonyos esetekben annak a megállapítása is, hogy az eredeti állapot helyreállítható-e. Ezzel több munkája lett a bizottságnak, ám a hatékonyságot e változtatás jelentősen növelte. A Kúria döntése szerint a közbeszerzési jogsértésért való felelősség objektív, s az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélete szerint nem ellentétes az uniós joggal az a nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárás valamennyi részvevőjével szemben bírság kiszabását teszi lehetővé. Emellett 2018. január 1-jén hatályba léptek a legfontosabb új eljárásjogi szabályok is. Fő szabály szerint a Döntőbizottság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályaitól csak akkor térhet el, ha azt maga az Ákr. megengedi. Változott az ügyfélképesség megítélése is: kérelmező csak az lehet, akinek a jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti az ügy, s javulhat a pozíciója az eljárás során.
Szintén változás, hogy a jogorvoslati tárgyalás 2020. december 11-től elektronikus hírközlő eszköz (praktikusan Teams) útján is megtartható. Szintén jelentős módosítás, hogy 2018. április 15. napjától kötelező az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása, azaz az eljárás iratait látnia kell a Döntőbizottságnak (ellenőrzési státusz). 2019. január 1-jétől életbe lépett az is, hogy az eljárás megindításának napja helyett az ügyintézési határidőt az összes irat hiánytalan beérkezésétől kell számítani, erről a Döntőbizottság az ügyfeleket külön végzésben értesíti.
A kartellveszély mérsékelhető
Közbeszerzések területén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elsősorban a kartellveszély elhárításán munkálkodik, amely lehet területi felosztás, termék- vagy árkartell – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke A közbeszerzésekkel kapcsolatos legfrissebb aktualitások a GVH gyakorlatában című előadásában. Elhangzott, a GVH autonóm államigazgatási szerv, amely őrködik a gazdasági verseny szabadsága, tisztasága és torzítatlansága felett. Kiemelt feladata a versenyvédelem, melynek közvetlen vagy közvetett eredménye a költséghatékonyság, az innováció, a bővülő kínálat, azaz voltaképpen a fogyasztók, s a megrendelők olcsóbban jutnak hozzá a termékhez, a beruházáshoz. A hatóság feladatának három pillére van: a versenyfelügyelet (azaz a már megtörtént vagy bekövetkező események vizsgálata, ennek vége egy közigazgatási döntés), a versenypártolás (azaz a jogszabályok véleményezése és kezdeményezése) és a versenykultúra-fejlesztés (azaz a szemléletformálás). Rigó Csaba Balázs elmondta, a kartellezés egyenes következménye a magasabb ár, a szűkebb termékpaletta, a silányabb minőség, így a fogyasztót és az államot érő kár. Jellemző megjelenése a kiírt tenderek befolyásolása. A GVH elnöke hangsúlyozta, közbeszerzési kartell esetén a személyes büntetőjogi, valamint a kártérítési felelősség is felmerül, előbbi a Büntető Törvénykönyv 420. szakasza szerint 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel, utóbbi esetén pedig jogerős döntések esetén magánjogi jogérvényesítéssel jár. Emellett az ajánlatkérők kötelesek kizárni azt az ajánlattevőt, aki három évnél nem régebben versenyjogba ütköző jogszabálysértést követett el. A gazdasági szervezeteknek ugyanakkor van lehetősége öntisztázásra.
Mint az előadásban elhangzott, tavaly összesen 19 kartelleljárás volt folyamatban, 1550 tendert vizsgált a GVH, ebből 1000 volt közpénz felhasználásával is érintett, végül a hatóság 2,5 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki kartellezés miatt. A kartellek elleni küzdelem közös a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, de a hivatal fordulhat a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez is ebben az ügyben. Emellett az ajánlatkérőknek kötelessége jelezni a GVH-nak, ha versenykorlátozó megállapodást észlelnek vagy azt alappal feltételezik. Ezért érdemes elsőként a hatósághoz, nem pedig a sajtóhoz fordulni.
A GVH elnöke hozzátette, nemcsak magát a törvényt, hanem saját munkájukat is ünnepelhetik a közbeszerzési rendszerben munkálkodók. Nem állunk ugyanis rosszul az európai versenyképességi táblázatban, a 27 tagállamból a harmadik helyen vagyunk. A feladat továbbra is az, hogy csökkentsük az egyajánlatos közbeszerzések számát. Ezt a folyamatot segítik a GVH gyorsított ágazati vizsgálatai (ezek az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések, a személy- és haszongépjárművek és a szúnyoggyérítés közbeszerzési piacát érintik jelenleg).
Merre tart a közbeszerzés az EU-ban?
Az EU-ban a hetvenes években kezdődött a közbeszerzés szabályozása, az első irányelv 1971-ben született – mondta el A közbeszerzési szabályozás múltja, jelene és jövője című előadásában Soós Gábor Gergely, a Nemzeti Fejlesztési Központ főmunkatársa. Az irányelvek elsődleges célja az áruk, s szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése, valamint a diszkrimináció tilalma volt. Ez a kilencvenes években a közszolgáltatókkal kapcsolatos, 2009-ben pedig védelmi irányelvekkel egészült ki. A jelenleg is hatályos irányelvek 2014-ben születtek. Hazánkban 1995-ben, 2003-ban, 2011-ben, végül pedig 2015-ben fogadott el a parlament közbeszerzési törvényt, utóbbi – mint az elhangzott – elsőként ültette át az uniós irányelveket a hazai jogrendbe. A jogszabályt eddig 78 esetben módosították, ezt az uniós elvek érvényesítése, az EUB ítéletei, egyes értelmezési nehézségek tisztázása, a gyakorlati igények és tapasztalatok, a digitális állam fejlesztése vagy egy uniós kötelezettségszegési eljárás is indokolhatja. Jellemzően évente volt egy-egy nagyobb módosítási kör. Jelenleg éppen stratégia készül a közbeszerzési szakma professzionalizálására, ami egy kompetenciaalapú képzési rendszert teremt majd meg a ProcurCompEU ajánlás felhasználásával. Az EU-ban szintén zajlik az irányelvek érvényesülésének felülvizsgálata, hiszen a szektoriális szabályok finomítása ellenére is csupán részben vagy egyáltalán nem teljesültek az eredetileg kitűzött célok. Ezen új közbeszerzési jogalkotási tervezet elkészültének céldátuma 2026 második negyedéve. A jövő tehát egyelőre kérdőjeles, hiszen ma még csak a tagállamok javaslatait ismerjük, illetőleg az általános stratégiai célokat, ami a reziliencia fokozása, illetve az európai termékek preferálása. Feltételezett cél lehet azonban az egyszerűsítés, az értelmezési nehézségek tisztázása, illetve a szektoriális szabályok és a három irányelv konszolidációja. E közösségi folyamat nyilvános konzultációval folytatódik ez év végén.
Szakmai reflexiók
A konferencia délutáni szekciójára szakmai előadással készült Gyulai-Schmidt Andrea, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense Miért népszerűtlenebbek a szociális szempontok a közbeszerzésekben? címmel; Barta Judit, az NKE ÁNTK és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára Építési beruházások egyes kérdései a közbeszerzéssel kapcsolatban címmel; illetőleg Gulyás Attila, az NKE ÁNTK mesteroktatója A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepe a közbeszerzések integritásában címmel.
Nyitókép forrása: destinacigdem / depositphotos.com
