Középpontban a „dual‑use by design”
Az Európai Bizottság tanácsadó testülete, az ESIR július elején közzétett jelentésében világossá tette, hogy a 2028-tól induló FP10 kutatási keretprogramnak már alapjaiban kell tartalmaznia a „dual-use by design” szemléletet. Ez azt jelenti, hogy az új programban már a kutatási és innovációs projektek tervezési szakaszától kezdve figyelembe kell venni a kettős – polgári és védelmi – felhasználás lehetőségét. A cél a stratégiai autonómia erősítése, az uniós védelmi képességek megerősítése, és a közfinanszírozású K+F projektek hatékonyságának növelése. Az irányváltás nem meglepő: Ursula von der Leyen már korábban jelezte, hogy hidakat kell építeni a civil és a katonai világ között, és a Horizon Europe eddigi kizárólagos civil fókuszát át kell alakítani.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több lépést is tett ebbe az irányba. Elindult a párbeszéd a civil és katonai kutatási források összekapcsolásáról, bővült az Európai Innovációs Tanács (EIC) mandátuma és előkészítés alatt állnak olyan új pályázati konstrukciók, amelyek kifejezetten dual-use startupokat és technológiákat céloznak. Mindeközben a tagállami kormányok, iparági szereplők és biztonságpolitikai szakértők egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan lehet a versenyképességet és a védelmi kapacitásokat egyszerre növelni. Az Európai Parlament márciusi állásfoglalásában támogatta a dual-use stratégia kidolgozását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szigorú etikai és átláthatósági kritériumok mentén kell eljárni, és kerülni kell az FP10 túlfegyverzését.
Nem mindenki támogatja azonban az irányváltást. A LERU, az európai kutatóegyetemek szövetsége szerint a dual-use fókusz gyengíti a program civil karakterét, jogi aggályokat vet fel és veszélyeztetheti az EU nemzetközi tudományos együttműködéseit – például a svájci, brit vagy dél-koreai partnerekkel. Számos egyetem attól tart, hogy a biztonságpolitikai megfontolások túlzottan átszövik majd a tudományos projekteket és a pályázati rendszer túlzottan bonyolulttá válik. A CEPS think tank ezzel szemben azt javasolja, hogy az FP10 két világosan elkülönülő pillérre épüljön: egy versenyképességi (ipari és védelmi) és egy globális közjavakat szolgáló, tisztán civil ágra. Így megőrizhető lenne az együttműködési potenciál, miközben a stratégiai autonómia is erősödik.
A közelmúltban más parlamenti kezdeményezések is megjelentek. A baloldali MEP-ek kritikával illették, hogy a Horizon Europe továbbra is finanszíroz kutatásokat izraeli védelmi cégeknél — például az Israel Aerospace Industriesnél — arra hivatkozva, hogy ez „kockáztatja a háborús bűnökben való közreműködést”. Ugyanakkor közép‑jobb képviselők kiálltak amellett, hogy a programnak meg kell maradnia elsősorban civil jellegűnek, és az izraeli részvétel nem jelent automatikus védelmi finanszírozást.
További parlamenti kezdeményezés nyomán a kutatásért és iparért felelős képviselők azt javasolták, hogy az EU térprogramját — amely jelenleg mintegy 15 milliárd eurós büdzsével fut — különítsék el egy „ring-fenced” keretként legalább 60 milliárd euróra, biztosítva ezzel az unió stratégiai autonómiáját a műholdas megfigyelés, a kommunikáció és a dróntechnológia terén. A képviselők szerint a térség intrinszik módon kettős felhasználású, ezért egy standalone programra van szükség, amely nem keveredik más versenyképességi alapokkal.
Az FP10 körüli vita tehát az EU tudománypolitikájának jövőjéről szól: vajon az európai kutatás elsősorban a gazdasági és védelmi versenyképesség szolgálatába álljon vagy maradjon a globális közjó és a nyitott tudomány letéteményese. A következő hónapokban a vita várhatóan tovább mélyül, ahogy a Bizottság nyilvánosságra hozza az FP10 első koncepciótervét, és megindul az egyeztetés a tagállamokkal, tudományos közösségekkel és ipari szereplőkkel.
Magyarország ugyanakkor a háttérben tudatosan felkészül az új kihívásokra. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Kulturális Minisztérium, valamint a Honvédelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI/DIRI) együtt dolgozik a dual-use pályázati felkészülés erősítésén, köztük például a moduláris NONIUS 4×4 katonai terepjáró projekt révén. A magyar stratégiai szereplők — mint az N7 Holding és 4iG — szintén részt vesznek a hazai védelmi‑ipari innováció ösztönzésében. Bár igazi politikai deklaráció még nem hangzott el, az intézményi háttér világosan jelzi: Magyarország kész részt vállalni az FP10 dual-use célú pályázataiban.
Nyitókép forrása: Anne Davis 773 / Flickr
