A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat összegezte az előző év éghajlatváltozási trendjeit, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2024-ben először lépte át a 1,5 °C-os növekedést a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat idén is elkészítette az előző évre vonatkozó globális éghajlatváltozási helyzetképet összegző jelentését, amely szerint 2024 a valaha mért legmelegebb év volt, meghaladva a 2023-as rekordot. A globális átlaghőmérséklet 15,10 °C-ra emelkedett, ami 1,60 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez volt az első alkalom, hogy a globális hőmérséklet meghaladta a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célkitűzését. E megállapodás célja, hogy „a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C alatt tartsa, és folytassa az erőfeszítéseket a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra történő korlátozására”. Bár a megállapodás nem határozza meg, hogy mi jelenti e cél elérését, illetve, hogy pontosan mit jelent a „jóval 2 °C alatt”, abban általában egyetértés van, hogy két vagy három évtized átlagában mért hőmérsékletre van szükség annak megerősítéséhez, hogy e küszöbértékek egyikét vagy másikát átlépték. Az 1850–1900 közötti globális hőmérsékleti átlagot általában az iparosodás előtti szintnek tekintik.
A 2024-es évben emellett több új hőmérsékleti rekord is született, az extrém időjárási jelenségek intenzitása, mint a hőhullámok, az áradások és az erdőtüzek, is növekedett. Az elmúlt évben az El Niño-jelenség is hozzájárult a globális felmelegedéshez, ami tovább fokozta a hőmérsékleti anomáliákat. A jelentés kiemeli, hogy a globális felmelegedés üteme gyorsul, a jövőben valószínűbbé válik a kritikus hőmérsékleti küszöbök átlépése. A sarkvidéki és trópusi területeken tapasztalt melegedés különösen aggasztó, mivel ezek az övezetek érzékenyebbek az éghajlatváltozásra. Az óceánok felszíni hőmérsékletei is rekordot döntöttek, ami hatással van az ökoszisztémákra és a globális éghajlati rendszerekre. A szén-dioxid és metán koncentrációja továbbra is emelkedett, a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége rekordokat döntött. Az extrém időjárási események nemcsak a környezetet, hanem az embereket is súlyosan érintették, különösen a legsebezhetőbb régiókban. Az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a gyorsan változó éghajlat hatásaival szemben sürgős globális intézkedések szükségesek. A mezőgazdaság, az ivóvíz biztosítása, az egészségügyi rendszerek és az energiainfrastruktúrák mind kiemelt veszélyeknek vannak kitéve. A jelentés továbbá azt is kiemeli, hogy a nemzetközi közösségnek erősebb és gyorsabb intézkedéseket kellene hoznia a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
És hogy miért is tartunk itt? Egy másik kutatás szerint a G20 országok, vagyis a világ legnagyobb gazdaságai, nem tesznek elegendő lépést afelé, hogy a Párizsi Megállapodás céljai elérhetők legyenek. Nem beszélve arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok régi-új elnöke, Donald Trump számos éghajlatvédelmi intézkedést és szerepvállalást hivatalba lépését követően szinte azonnal visszavont. Többek között ismét kiléptette országát a Párizsi Klímaegyezményből, visszavonta a világ legnagyobb klímaalapjának szánt 4 milliárd dollár amerikai hozzájárulást, de emellett a közösségi médiában is aktívan kommunikál e témát érintő kérdésekről. Legutóbb például egy rövid, de annál egyértelműbb bejegyzéssel osztotta meg szándékát a műanyaghasználatot illetően az X-en: a „BACK TO PLASTIC!”, vagyis „Vissza a műanyagokhoz!” kiírásával a Joe Biden által 2027-től kilátásba helyezett, a műanyag szívószálak kivezetését érintő szabályozást bírálta, jelezve, hogy hamarosan aláír egy végrehajtási rendeletet a papír alternatívák bevezetésének eltörléséről.
Ezek csak apró, alacsony hatásfokú lépéseknek tűnnek, mégis jelentősen meghatározhatják azt, hogy a következő években mennyivel fog emelkedni az átlaghőmérséklet, és hogy ennek milyen súlyos következményei lesznek. Egyelőre megállapítható, hogy egy vagy két olyan év, amelyben a hőmérséklet meghaladja az iparosodás előtti szint 1,5°C-os értékét, nem jelenti azt, hogy a Párizsi Megállapodás elbukott. Mivel azonban a felmelegedés jelenlegi üteme évtizedenként több mint 0,2 °C, az 1,5 °C-os célérték folyamatos túllépésének valószínűsége a 2030-as években igen nagy.
Kép: KGET.com
